„A magyar kormány sodródása az orosz stílusú elnyomás felé” – az ellehetetlenítési törvényről vitázott az EP

A jogállamiság védelme minden uniós intézmény felelőssége, hangsúlyozta a tagállami Tanács soros lengyel elnöksége nevében Adam Szłapka az ellehetetlenítési törvénytervezet miatt tartott rendkívüli európai parlamenti vitán. A lengyel EU-ügyi miniszter szerdán emlékeztetett rá, hogy a magyar kormányt meghallgatják a jövő héten a „hetes cikkes” jogállamisági eljárásban, ami alkalmat ad majd az „őszinte eszmecserére”. A civil szervezetek helyzete minden bizonnyal a felvetett témák között lesz, figyelmeztetett.

McGrath: Nem fogunk habozni, hogy megtegyük a szükséges lépéseket

Az uniós alapjogok közé tartozik a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága, hangsúlyozta Michael McGrath. Az Európai Bizottság jogállamisággal is foglalkozó biztosa kiemelte, hogy ezeket az uniós alapszerződésekbe, az EU alapjogi chartájába, az EU jogszabályaiba és a tagállamok alkotmányos hagyományaiba is beemelték. A demokrácia lényege, hogy az állampolgárok szabadon kifejezhessék a véleményüket, és részt vehessenek a demokratikus életben, hogy legyen beleszólásuk a jövőjükbe. Az állampolgároknak joguk van a saját véleményük megformálására a közéletben, ahol többféle forrásból juthatnak megbízható információkhoz, ahol különböző véleményeket fogalmazhatnak meg és ütköztethetik a nézeteiket, ahol eltérhet a véleményük másokétól. A szabad, sokféle, független média és a civilek „létfontosságú szerepet játszanak a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerében”, valamint abban, hogy a hatalom birtokosai számonkérhetőek maradjanak. Az Európai Bizottság olyan környezetet támogat, ahol a civilek erősek és őrizhetik a demokráciát. A munkájuk stigmatizálását vagy a szándékos fellépést a munkájuk ellen „mindenkinek élesen el kell ítélnie”.

Az átláthatóság és a számonkérhetőség fontos érték a demokráciában, amit minden demokratikus szereplőnek tiszteletben kell tartania, mondta a törvénytervezetről. Ugyanakkor nem szabad velük visszaélni, hogy indokolatlanul korlátozzák velük a véleménynyilvánítás vagy az egyesülés szabadságát. Emlékeztetett rá, hogy 2017-ben már indítottak egy eljárást a magyar kormány civilek elleni fellépése miatt, ahol az EU bírósága is elítélte a kormányt. Utána a magyar kormány visszavonta a törvényt.

Tavaly a Szuverenitásvédelmi Hivatalt felállító törvény miatt is kötelezettségszegési eljárást indítottak, mert az Európai Bizottság szerint több uniós jogszabályt sért. Ez már bíróság előtt jár, és bizottsági kérésre gyorsítva kezelik.

Az Európai Bizottság korábban nem volt hajlandó kommentálni a tervezetet, de jelezte, hogy „megvannak az eszközei”, ha elfogadják. Így most először foglalhatott állást a testület, amelyeknek – a Tanácshoz hasonlóan, az EP-vel ellentétben – vannak jogi lehetőségei a fellépésre, bár ezek korlátozottak. Például az Európai Bizottság elvileg kérhet a már korábban elindított eljárásban azonnali intézkedést, de itt egy korábbi eset alapján probléma lehet, hogy másik jogszabályról van szó.

McGrath a beszédében nem tért ki kifejezetten erre a lehetőségre, de megemlítette, hogy szorosan figyelik az új tervezet hatását a finanszírozásra és a hivatal tevékenységére. (Az ideiglenes intézkedés egyik feltétele, hogy nélküle súlyos és helyrehozhatatlan kár keletkezzen, a hivatal említése pedig arra utalhat, hogy a javaslat kapcsolatban van a törvénnyel, ami miatt már eljárás indult.)

Követik, hogyan alakul a tervezet szövege, de a mostani formájában „számos pontja aggodalmat kelt”,

mert úgy tűnik, „súlyos korlátozásokat és következményeket jelent” azoknál a szervezeteknél, amelyek a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint külföldi forrást kaptak, figyelmeztetett a biztos.

Az Európai Bizottság figyeli a fejleményeket, és „nem fog habozni, hogy megtegye a szükséges lépéseket az EU-jog biztosítására”, beleértve az alapvető jogokat.

A köztéri Pride elleni lépést és a könyvfóliázó törvényt is aggasztónak nevezte. Utóbbi miatt szintén indult kötelezettségszegési eljárás, ami már bíróságon tart és számos tagállam kormánya csatlakozott a perhez az Európai Bizottság oldalán. Előbbit nem csak a gyülekezési szabadság, de a mesterséges intelligencia és az adatvédelem szempontjából is problémásnak látta.

Az ülés végén jelezte, hogy „a jogállamiság nem egy választható extra a tagállamoknak”, és a 2028-ban induló hosszú távú költségvetésben is fontolgatják, milyen szerepet kapjon. (A testület várhatóan a nyáron tesz javaslatot a büdzsére, amit a tagállamoknak egyhangúlag kell elfogadniuk az EP beleegyezésével, utóbbi és az Európai Bizottság egy februári előtervezete is erősítené a kapcsolatot a jogállamisággal.) A jövő heti hetes cikkes meghallgatáson azt fogja javasolni a kormányoknak, hogy tartsák fenn az eljárást, amíg az okokat nem kezelték.

Tarr: A kormány érzi a vesztét és tétet emel

Akaratunk és szándékunk ellenére ismét napirenden van az Orbán-rezsim sokadik mélyen demokráciaellenes lépése, hangsúlyozta a jobbközép Európai Néppárt vezérszónokaként Tarr Zoltán. Egyre többen állnak a Tisza mellé, jelentette ki a párt EP-delegációvezetője, ezért szerinte a kormány érzi a vesztét és tétet emel.

„Egy bukásra ítélt rezsim kapaszkodik a hatalomba,

a tét a szabadság lebontása.” A kormány gyermekvédelemről beszél, de nem véd a pedofilok ellen, átláthatóságról beszél, de mérhetetlen korrupciója miatt az ország elesik az uniós forrásoktól, békéről beszél, de „most már bizonyított, hogy háborúra készül”, jelentette ki.

Úgy látta, a mostani javaslat a fentiek mellett a NER fényűzéséről és a megélhetési válságról próbálja elterelni a figyelmet. A tervezet „újabb putyini eszköz”, hogy „a Fidesz-csatlósok önkényesen idegen ügynöknek bélyegezzenek bárkit” megalapozott gyanú nélkül. Célja a kritikus hangok elhallgattatása és a megfélemlítés, ami súlyosan veszélyezteti a választások tisztaságát, ha megvalósul. A kormányfő viszont elszámította magát, mert félelmet várt, de ellenállásba ütközött. Tarr örömmel hallotta McGrath felszólalását, odafigyelést kért tőle és azt, hogy „tegye meg a szükséges lépéseket, ha az emberek biztonsága vagy szabadsága veszélybe kerül”.

Molnár: A putyini cenzúratörvényhez hasonlót akarnak elfogadtatni

A magyar kormány azt gondolja: „nem az a baj, hogy szétlopták és tönkretették Magyarországot, hanem az, hogy az újság ezt megírja”, jelentette ki a DK-s Molnár Csaba. A szocialisták vezérszónoka szerint ezért „a putyini cenzúratörvényhez hasonlót akarnak elfogadtatni” a sajtóval, a civilekkel és az ellenzékkel szemben. A tervezettel bárki ellen felléphetnek, aki vitatja a Fidesz „szélsőjobboldali, populista ideológiáját”. Ilyen például az, aki nem „Putyin-párti” vagy elismerné az LMBTQ-jogokat.

„Az most a kérdés, hogy tényleg létezik-e az Európai Unió?”

Ha ezt meg lehet tenni, „be lehet tiltani a szabad sajtót és minden ellenvéleményt egy európai uniós tagállamban, akkor gyakorlatilag bármit meg lehet tenni az uniós polgárokkal szemben” – előbb-utóbb a többi tagállamban is. „Mutassuk meg együtt, hogy az EU létezik és megvédi a polgárait. Ne Orbán indíthasson eljárást a másként gondolkodókkal szemben”, hanem az EU csináljon végig minden eljárást a kormány ellen, a magyarok védelmében, mert ez a dolga, jelentette ki.

Dömötör: Semmi köze a civil társadalomhoz annak, ami létrejött

Örülök, hogy lehet vitatkozni az átláthatóságról, mert eddig ezt nem nagyon engedték – indított a Patrióták Európáért frakció vezérszónokaként Dömötör Csaba.

A fideszes képviselő azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy az USAID mintájára „liberális, baloldali aktivistacsoportokat” pénzel, amik ezután politikai tevékenységet végeznek, főleg választások idején. 37 ezer szervezettel szerződtek 17 milliárd euróról, köztük olyanokkal, amelyek

„perlik a határaikat védő kormányokat, vagy éppen a Bizottság nevében lobbiznak” a gazdák ellen, „lejárató anyagokat készítenek a hazámról, hogy aztán erre való hivatkozással visszatartsák a nekünk járó uniós forrásokat”,

vagy a Tisza és a DK kampányait segítik, mindig van egy új kedvenc jelöltjük. A „nagy kasszából tényellenőrnek mondott médiumokat is pénzelnek – csak baloldaliakat és liberálisokat.” „Semmi köze a civil társadalomhoz” annak, ami létrejött, alulról építkezés helyett az EP nagykoalíciója működteti. Semennyire sem tartotta függetlennek az olyan a szervezeteket, amelyek pár hétig sem tudnak bizottsági vagy „az amerikai demokraták” pénze nélkül működni.

A törvény célja szerinte az átláthatóság, és felhozta az USA szabályozását, amit sokkal szigorúbbnak nevezett. (Ebben a cikkben szedtük össze, hol sántít a hasonlat.) Az Európai Bizottságot arra kérte, hogy hozza nyilvánosságra a támogatott sajtótermékek listáját.

Borvendég: Tipikus kettős mérce

Tipikus kettős mércének tartotta az uniós reakciót Szuverén Nemzetek Európájának vezérszónokaként Borvendég Zsuzsanna. A Mi Hazánk képviselője úgy látta, hogy „ha egy szuverén tagállam a globalista mainstream hálózatát akarja láthatóvá tenni, diktatúrát kiáltanak, elvitatják egy nemzetállam önvédelemhez való jogát”.

„Üdvözölték, amikor Romániában eltöröltek egy választási eredményt külföldi beavatkozásra hivatkozva. Felháborodtak, amikor az X platform amerikai tulajdonosa nyíltan kiállt az AfD mellett. Most egy tagállam meg kívánja valósítani a politikai területen működő közéleti szereplők és szervezetek átláthatóságát, vagyis megakadályozza a külföldi befolyást.”

A törvény indokoltságát bizonyítja a „globalista erők felfokozott tiltakozása”, pedig „ez még mindig kevés.

A globalista ideológiát támogató Meta politikailag elfogult cenzúrája ugyanis még mindig korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát hazámban, befolyásolva a közelgő választásokat. Ez ellen is fel kell lépnünk, hiszen Magyarország örökké szabad.”

Titkos párttámogatások, orosz stílusú autokrácia

• Az euroszkeptikus-konzervatív ECR vezérszónoka, Patryk Jaki szerint kitaláltak egy titkos módszert, amivel az általuk választott politikai pártokat támogatják a polgárok pénzéből, nekik pedig fogalmuk sincs erről, mint Lengyelországban, ahol „hazánk legdrágább Facebook-kampányát kívülről finanszírozták”;
• épp ezt láttuk, amikor Magyarországon jártunk: a magyar kormány válasz helyett megtámadott minket, utalt a liberálisoktól Sophie Wilmès az EP küldöttségének áprilisi látogatására;
• a magyar helyzet elviselhetetlen, az EP már 2018-ban elindította a hetes cikkes eljárást, azóta viszont csak romlott a helyzet, Orbán egyre inkább orosz stílusú autokráciává igyekszik alakítani Magyarországot, mert fél, vélte a zöld frakció társelnöke, Terry Reintke;
• Orbán kormánya autoriter módon távolodik a demokratikus elvektől, ez történik, ha nem teszünk semmit, jelentette ki Konstantinos Arvanitisz szélsőbaloldali vezérszónok.

Már a napirendi pont elfogadását is hangzavar kísérte

A „magyar kormány sodródása az orosz stílusú elnyomás felé: jogi fenyegetések a véleménynyilvánítás szabadsága és a demokratikus részvétel ellen” című vitát rendkívüli pontként szerdán, az ülés elején szavazták meg bekiabálással és némítással kísérve. A lépést a jobbközép néppárti, a szocialista és a zöld frakció kezdeményezte.

A magyar parlamentben már kedden vitáztak a törvénytervezetről, mivel azt az illetékes országgyűlési szakbizottság már jóvá is hagyta.

A javaslat ellen többször is tüntettek, a különböző pártokon kívül többek közt a bírók, a reklámszakemberek és szolidáris külföldi szerkesztőségek is állást foglaltak ellene. A Fidesz képviselői szerint viszont a tiltakozók félreértik az egészet, és nincs senkinek félnivalója, aki nem vétkes külföldi érdekek kiszolgálásában.

Azt, hogy miért veszélyezteti a névleg az átláthatóság érdekében benyújtott javaslat a hazai demokratikus nyilvánosságot, itt magyaráztuk el.