Megszavazták a rendkívüli EP-vitát az ellehetetlenítési törvénytervezetről

Rendkívüli pontként hivatalosan is megszavazták és felvették az Európai Parlament (EP) napirendjére, hogy szerdán vitázzanak az ellehetetlenítési törvény tervezetéről. Tineke Strik, az EP magyar jogállamisági felelőse már korábban jelezte, hogy elegendő párt áll a kezdeményezés mögött.

Roberta Metsola EP-elnök a szerdai ülés elején közölte, hogy a jobbközép néppárti, a szocialista és a zöld frakció kezdeményezte az új napirendi pontot „a magyar kormány sodródása az orosz stílusú elnyomás felé: jogi fenyegetések a véleménynyilvánítás szabadsága és a demokratikus részvétel ellen” címmel.

Strik – aki áprilisban egy EP-küldöttség élén járt Magyarországon – azzal indokolta a javaslatot, hogy arra sürgősen szükség van a magyar „ügynöktörvény” miatt, ami létében fenyegetné a kormánykritikus civileket és a médiát.

„A Magyarország elleni politikai boszorkányüldözés új mélypontra ért” az EP-ben, válaszolta László András. A fideszes képviselő, egyben a kormány USAID-biztosa abszurdnak nevezte, hogy egy még el sem fogadott tervezet alapján vitáznak, de a javaslat támogatóinak „politikai szövetségesei” a 2022-es külföldi befolyás kedvezményezettjei voltak. A lengyel elnökválasztáson külföldi beavatkozással kapcsolatba hozott Estratost is felemlegette, amit Soros Györgyhöz kötött. A felszólalást egy ponton bekiabálók miatt szakította félbe, őket Metsola rendre utasította, de a beszéde végére kiszaladt az időből, ezért kikapcsolták a mikrofonját.

Molnár Csaba DK-s képviselő Facebookon arról írt, ő lesz a szocialisták vezérszónoka.

A magyar parlamentben már kedden vitáztak a törvénytervezetről, mivel azt az illetékes országgyűlési szakbizottság már jóvá is hagyta.

A javaslat ellen többször is tüntettek, a különböző pártokon kívül többek közt a bírók, a reklámszakemberek és szolidáris külföldi szerkesztőségek is állást foglaltak ellene. A Fidesz képviselői szerint viszont a tiltakozók félreértik az egészet, és nincs senkinek félnivalója, aki nem vétkes külföldi érdekek kiszolgálásában.

Azt, hogy miért veszélyezteti a névleg az átláthatóság érdekében benyújtott javaslat a hazai demokratikus nyilvánosságot, itt magyaráztuk el.

Az Európai Bizottság eddig nem volt hajlandó kommentálni a tervezetet, de jelezte, hogy „megvannak az eszközei”, ha elfogadják. A vita elején az Európai Bizottság és a tagállami Tanács soros lengyel elnöksége is nyilatkozatot tesz. Így először foglalhatnak állást a két testület nevében, amelyeknek – az EP-vel ellentétben – vannak jogi lehetőségei a fellépésre, bár ezek korlátozottak.