A kormány az ukrajnai háború kitörése óta azt hangoztatja, hogy egyedül ők akarnak békét, mindenki más háborúpárti. Már 2022-ben is azzal kampányolt Orbán Viktor és a Fidesz, hogy csakis ők képesek garantálni Magyarország kimaradását az orosz–ukrán háborúból. A június 9-i választás tétjének is azt tették meg, hogy háború vagy béke, ahol értelemszerűen a Fidesz jelenti a békét. Ezt a narratívát próbálta meg lerombolni vagy legalábbis megkérdőjelezni Magyar Péter a csütörtökön nyilvánosságra hozott egyperces hangfelvétellel.
Ezen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2023 áprilisában, vagyis bő egy évvel a háború kezdete után arról beszél, hogy a magyar kormány döntése értelmében szakítanak a békementalitással, és átállnak „a háború felé vezető út nulladik fázisára”.
„Az ötödik Orbán-kormány eldöntötte, hogy egy valóban ütőképes, harcképes magyar haderőt építünk fel. Ez azt jelenti, hogy szakítunk az eddigi béketevékenységeinkkel.”
A honvédelmi miniszter azt is mondja a felvételen, hogy a honvédség fiatalítási programja is ezt a változást szolgálta. Az átállás végrehajtására Böröndi Gábor altábornagyot kérte fel, akit nem sokkal később, 2023 májusában neveztek ki a Magyar Honvédség vezérkari főnökének. „Megtiszteltetés, hogy elvállalta, és arra számítok, hogy ezt a folyamatot ő maradéktalanul végre fogja hajtani.” Azt nem tudni, hogy a honvédelmi miniszter pontosan mikor és hol, milyen körben mondta ezeket. A kormány mindenesetre eddig nem vonta kétségbe a felvétel valódiságát.
Magyar Péter úgy keretezte a hangfelvételt, hogy a kormány hazudott a békéről, szerinte ezzel kiderült, hogy valójában háborúba sodornák az országot. „Miközben az Orbán-kormány évek óta a magyar emberek megvédéséről beszél, aközben éppen ők azok, akik pénzért és a hatalomért a saját honfitársaik biztonságát is képesek feláldozni. Ez nem politikai hiba. Ez bűn. Egy olyan bűn, amire nincs és nem is lesz bocsánat” – mondta a Tisza Párt elnöke a Facebookon közzétett videójában.
A hangfelvétel megjelenése után Szalay-Bobrovniczky Kristóf Facebook-oldalán így reagált: „Én egy Magyarország fegyveres védelmére kész és alkalmas hadsereget építek! Mert a békéhez erő kell.”
Ismerős lehet ez a mondat, hiszen a kormány rendre ezzel oldja fel azt az ellentmondást, hogy miközben békét akarnak, súlyos milliárdokat költenek fegyverekre, és a katonaságot népszerűsítik. Ugyanezt válaszolta a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, amikor a hangfelvételről kérdezték. „Ütőképes hadsereg kell, Magyarország akkor tudja a békét szolgálni, ha a magyar haderő kellően erős. Erről beszélt a honvédelmi miniszter, nem látok semmit, amit a nyilvánosságban ne lehetne ugyanúgy.”
Gulyás azt mondta, hogy a magyar kormány mindent megtett a békéért, de a katonáknak a háborúra kell készülniük, minden ország ezért tart fenn katonaságot. Szerinte a kormány mindig ezt kommunikálta, Orbán Viktor már az ukrajnai háború előtt is beszélt arról, hogy közös európai haderőre van szükség.
A hangfelvételben nem az az érdekes, hogy a honvédelmi miniszter ütőképes hadsereg felállításáról beszél, hiszen a haderő megerősítése logikus lépés egy kormánytól, ha a szomszédos országban háború zajlik. Más európai országok is elkezdték fejleszteni haderejüket az orosz agresszióra reagálva. Így tett többek között Lengyelország, de Nagy-Britannia, Németország és Franciaország is fel akarja pörgetni a hadikiadásait. Sőt, ötletszinten már az is felmerült, hogy a balti államokhoz hasonlóan egész Európában visszaállítanák a sorkatonaságot. Mégis, a kormány eddig azt sulykolta, hogy minden ilyen lépés csak a háború esélyét növeli, az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítmányok is csak tovább eszkalálnák a konfliktust. Tehát amikor Magyarország fegyverkezik, az a békét szolgálja, ha viszont más országok teszik ugyanezt, akkor azok háborút akarnak.
Nem reális egy háború, de azért készülnek rá
Politikailag az ugyanakkor kellemetlen lehet a kormánynak, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondja a hangfelvételen: szakítottak a „békementalitással”. Ezt lehet úgyis értelmezni, hogy a kormány mégsem törekszik a békére, ami szembemenne a kormányzati kommunikáció lényegével. Így tálalta Magyar Péter is, erre alapozva állította azt, hogy szerinte a kormány sokat hangoztatott békepártisága hazugság.
A Szalay-Bobrovniczky által említett „háború felé vezető út nulladik fázisa” valójában nem egy katonai szakkifejezés, hivatalosan ilyen nincs, mondta a Telexnek egy neve elhallgatását kérő katonai szakértő. A szakember szerint ez sokkal inkább egy politikai tartalmú fordulat, ami arra utalhat, hogy az elmúlt években intenzív haderőfejlesztés kezdődött, ami megjelent a kiképzésben is. A békementalitással való szakítás pedig arra utalhat, hogy a NATO-missziók helyett – ezek volnának a „béketevékenységeink” – ezentúl a honvédség eredeti funkciójára, az ország védelmére koncentrálnak.
A 2023-ban kinevezett Böröndi Gábor a 2023. május 2-i parlamenti meghallgatásán szintén beszélt a honvédelmi miniszter által említett nulladik fázisról. „A Magyar Honvédségben kialakult egy cizellált békevezetési rendszer, de átléptünk a nulladik fázisba. A nulladik fázis pedig azt jelenti, hogy Magyarország és a környező államok, a frontállamok, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária bizony a nulladik fázisba kerültek át, ami a háborút megelőző állapot. Soha ne kerüljön sor háborúra, de készen kell rá lennünk.”
Böröndi elmondása alapján ez azt jelenti, hogy harcászati, harci kiképzést kell adni a katonáknak, először alacsonyabb, majd magasabb kötelékben, amihez jól képzett tisztikar kell. „Ennek alapjainak a megteremtése megkezdődött. […] A cél az, hogy olyan katonáink legyenek, akik az esküjükhöz híven valóban képesek és készek arra, hogy feláldozzák az életüket” – mondta a frissen kinevezett vezérkari főnök.
Ha így nézzük, a kormány saját békepropagandájának lett az áldozata: annyira erőltették a békepártiságot, amit egész politikájuk egyik alapkövévé tették, hogy minden olyan megszólalás, ami kicsit is úgy hangzik, hogy szembemegy a békével, máris háborúpártiságnak tűnhet a közvélemény szemében. Magyar Péter mindenesetre elérte a célját: a sajtó beszámolt a felvétel tartalmáról, a kormányinfón pedig a hangfelvételt lepkefingnak nevező Gulyás Gergely hosszan magyarázta az újságíróknak, hogyan jön össze a békepártiság és a hadsereg fejlesztése, majd többször elismételte az örökbecsű latin mondást: Si vis pacem, para bellum (Ha békét akarsz, készülj a háborúra).
De nem csak emiatt okozhat bosszúságot a kormánynak a felvétel. A honvédelmi miniszter szavaiból az következik, hogy egy lehetséges háborúra készülnek, ami persze logikus, hiszen erre vannak a hadseregek. Erre utalt Gulyás is a kormányinfón. Ezt viszont eddig nem nagyon kommunikálta így a kormány. Már ha nem számítjuk, hogy a kormánysajtóban időről időre bármelyik pillanatban kitörhet a harmadik világháborút.
Orbán Viktor is inkább nyugtatni szokta a magyarokat: amíg ők kormányoznak, nem lesz háború. „Nem fenyeget háború, Magyarország nem lép háborúba senkivel, a béke oldalán maradunk, és ha Európa háborúba megy, mi biztosan nem fogunk háborúba menni” – mondta például március 28-án a Kossuth rádióban, amikor arról volt szó, hogy az Európai Bizottság egy 72 órára elegendő vészhelyzeti tartalék felhalmozását javasolta a lakosságnak. Ez utóbbin sokat háborgott a kormánypárti sajtó, de az Ibériai-félszigeten bekövetkezett áramkimaradás megmutatta: békés körülmények között is igencsak hasznos lehet az ilyen felkészülés. Orbán Viktor azt is mondta: egyelőre nem látja azt, hogy Európát háború fenyegetné, nincs realitása, hogy az orosz–ukrán háború elérje Magyarországot.
Szalay-Bobrovniczky pedig egyenesen azt mondta az Indexnek az ukrajnai háború kitörésének egyéves évfordulója után nem sokkal, hogy Európában mindenki háborúra készül, kivéve Magyarországot. „Attól tartok, hogy elhúzódó háborúra számíthatunk.
A Nyugat mindenkit bele akar préselni a háborúba, és ma Európában már ott tartunk, hogy szinte elfogyott a béketábor, és mindenki háborúra készül. Kivéve minket, magyarokat.
A mi álláspontunk a kezdetek óta világos: azonnali tűzszünetre és a béketárgyalások megkezdésére van szükség, hiszen életeket menteni csak tűzszünettel és békével lehet.” Úgy tűnik, hogy ezután valamikor megváltozhatott a kormány álláspontja, hiszen az áprilisban rögzített felvételen már átállást emlegetett a miniszter.
Mivel a hangfelvétel feltehetően Ruszin-Szendi Romuluszon keresztül jutott el a Tisza Párthoz, a kormány nem hagyta válasz nélkül Magyar Péter akcióját. A Honvédelmi Minisztérium csütörtök délután közleményt adott ki, amiben azt írták: készek nyilvánosságra hozni a jelentést, ami Ruszin-Szendi korábbi NATO-tárgyalásokon tanúsított magatartásáról készült. „Megállapítottuk, hogy az akkor a kormány békepárti álláspontját képviselni hivatott Ruszin-Szendi Romulusz a hivatalos tárgyalásokon szisztematikusan eltért a magyar kormány hivatalos, háborúellenes álláspontjától, és Ukrajna-barát narratívát képviselt. A jelentései, amelyeket az ülések után készített, valótlan állításokat is tartalmaztak, ezzel félrevezette a feletteseit és a kormányt.”
Évek óta gőzerővel folyik a honvédség felfegyverzése
Igaz, hogy eddig nem hallottunk a kormánytól arról, hogy a honvédség szakított volna a „békementalitással”, viszont a honvédség átalakításáról többször is beszélt a nyilvánosság előtt Szalay-Bobrovniczky Kristóf, ebben nincs sok újdonság. A hangfelvétel annyiból új megvilágításba helyezi a fiatalításként emlegetett leépítési hullámot, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf szavai alapján nemcsak arról volt szó, hogy jöjjenek a fiatalabb és képzettebb vezetők, hanem hogy már egy lehetséges háborúra való felkészülés jegyében hajtották végre ezeket a személyi változtatásokat, még ha ezt így nem is mondták ki.
A honvédelmi miniszter által említett fiatalítás 2023 elején kezdődött. Száznál is több főtisztet és tábornokot mentettek fel, miután 2023 januárjában megjelent egy rendelet. Ez lehetővé tette, hogy egyoldalú felmondással megszüntessék azoknak a katonáknak a szolgálati viszonyát, akik betöltötték 45. életévüket, és legalább 25 év tényleges szolgálati viszonnyal rendelkeznek. A menesztések mögött egyesek politikai tisztogatást és NATO-mentesítést, mások viszont észszerű reformot láttak.
Maga Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2023 januárjában azzal indokolta a leépítéseket, hogy teljesítménytől függő versenyhelyzetet akar bevezetni a honvédségnél. „Ez nem egy szociális intézmény, azok a vezetők, akik megfelelnek az új kritériumoknak, maradhatnak. Ez egy hadsereg, méghozzá egy tomboló háború szomszédságában, Európa közepén” – nyilatkozta a miniszter a Bloombergnek. A honvédelmi tárca vezetője akkor úgy fogalmazott, hogy a változtatásokkal új lehetőség nyílhat a fiatalabb, jó fizikai állapotban lévő, több nyelvet beszélő és kitüntetett, NATO-missziós tapasztalattal rendelkező katonák előtt.
Ekkor még Ruszin-Szendi Romulusz volt a vezérkari főnök, de már nem sokáig: az akkori köztársasági elnök, Novák Katalin 2023. április 27-i hatállyal felmentette. A poszton Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség brüsszeli NATO és EU Katonai Képviselő Hivatalának vezetője követte. „Böröndi altábornagy legszélesebb körű parancsnoki és katonai vezetői háttérrel, valamint NATO-ban szerzett hadszíntéri tapasztalatokkal rendelkező magyar tábornok, volt vezérkar főnök helyettes” – írta közleményében a Honvédelmi Minisztérium. De arra is kitértek, hogy Böröndi kiemelt feladata lesz „a szervezeti kultúra változtatásának folytatása” és „egy modern, ütőképes, komoly elrettentő erőt felmutatni képes Magyar Honvédség kialakítása”.
Az előbb említett parlamenti meghallgatáson is a kultúraváltásról és az alkalmazkodás fontosságáról beszélt Szalay-Bobrovniczky. Nem sokkal vagyunk az ominózus hangfelvétel után ekkor. A miniszter azt mondta, hogy a magyar haderőnek alkalmazkodnia kell az elhúzódó háborús helyzethez, és egy harcképesebb, megváltozott kultúrájú, jól felszerelt, komoly hadsereget kell kiépíteni. A leváltott Ruszin-Szendiről akkor azt mondta, kiváló ember és katona, a feladatát precízen elvégezte, de elsősorban harcászati feladatokat látott el. Az elhúzódó orosz–ukrán háború viszont hadműveleti szintű tudást és szakértelmet követel meg. Akkor is hangsúlyozta a miniszter, hogy „mélyreható kultúraváltásra” van szükség a honvédségnél, és ennek csak a kezdete volt a fiatalítás.
Az időközben a Tisza Párthoz igazolt Ruszin-Szendi felmentésének okairól egy idén februári rádióinterjúban a miniszter így nyilatkozott: „nem láttam benne a garanciát arra, hogy harcászati szintről képes hadműveleti szintre emelni a szervezetet”. Nem volt biztos abban, hogy a volt vezérkari főnök képes lesz egy gyors reakcióidejű és „harci szellemmel átitatott” honvédséget rövid idő alatt „előállítani”. Ezek alapján a honvédelmi miniszter azért válthatta le Ruszin-Szendit és más magas rangú katonákat, mert nem tartotta alkalmasnak őket egy esetleges háborús helyzetre való felkészülésre.
A „háború felé vezető út nulladik fázisára” való átállás nem csak azt jelenti, hogy lecserélték a honvédségnél az idősebb vezetőket. A fiatalítással párhuzamosan intenzív haderőfejlesztés is zajlott, de ez a folyamat már jóval az ukrajnai háború előtt megkezdődött. A kormány ezt többször is azzal indokolta, hogy borzalmas állapotban volt a magyar haderő, nem lehetett halogatni a fejlesztéseket. Az elmúlt években egyre-másra jelentették be az újabb fegyvervásárlásokat és hadipari beruházásokat: helikoptereket, csapatszállító repülőket, radarrendszereket, légvédelmi rendszert és harckocsikat vásároltak, és hamarosan jönnek az új Gripenek is. A Direkt36 szerint 2017 és 2021 között Magyarország 2,36 milliárd euró értékben – akkori árfolyamon 821 milliárd forintért – vásárolt vagy kötött le megrendeléseket Németországban fegyverekre.
A kormány nem csupán az ország védelme miatt költött hatalmas összegeket fegyverkezésre, üzleti lehetőséget is látnak a hadiiparban. Szalay-Bobrovniczky azt mondta az Indexnek 2023-ban, hogy biztonságosabb és gazdaságilag is jobb, ha Magyarországon történik a fegyvergyártás. „Jobb tehát, ha itthon, magyar munkavállalókkal, hazai adórendszerben állítjuk elő az eszközöket, mint ha importálnánk. Nemzetgazdasági szempontból is jobb: van jelentősége a beruházásoknak a munkahelyteremtésen, az adófizetésen és a helyi infrastruktúra-fejlesztésen keresztül. Így lehet majd a védelmi ipar a magyar gazdaság motorjának újabb hengere.”
Az ország több pontján épültek hadiüzemek, sokszor külföldi vállalatokkal karöltve. Zalaegerszegen Lynx lánctalpas gyalogsági harcjárműveket gyártó üzem épült, Várpalotán közepes és nagy kaliberű lőszereket előállító üzem, Kaposváron a Gidrán nevű páncélozott járművet gyártják török licenc alapján. Közben Kiskunfélegyházán a magyar állami HM Arzenál Zrt. kézifegyvergyárában cseh licenc alapján gyártanak gépkarabélyokat, géppisztolyokat és maroklőfegyvereket, Gyulán pedig 2022-ben adták át a helikopteralkatrész-gyárat, ami 51 százalékban az Airbusé. A „háború felé vezető út nulladik fázisára” való átállás tehát már egy ideje nagy erőkkel zajlik, csak eddig elnyomta a békepropaganda.
