„Számos aggasztó fejleményt látunk” – EP-képviselők vizsgálták Magyarországon az uniós értékek helyzetét

Számos aggasztó fejleményt látunk – hangsúlyozta szerdán Tineke Strik, az Európai Parlament (EP) Budapestre érkezett küldöttségének vezetője. A háromnapos látogatásuk végén arról beszélt, hogy sajnos a magyar kormány nem fogadta meg az uniós jogállamisági ajánlások és ítéletek túlnyomó többségét. Épp ellenkezőleg, számos olyan további fejleményt látnak az elmúlt szűk egy évből, amelyek szerinte még jobban aláássák az EU egyik alapszerződésének alapjogokról szóló cikkét. Figyelmeztetett rá, hogy ez a rész a – csak a magyar állam ellen folyó – „hetes cikkes” eljárás alapja.

Az ilyen fejlemények közé sorolta a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását. Hangsúlyozta, hogy a külföldi befolyás elleni harc önmagában jogos, de azt látják, hogy újságírókat és civileket vettek célba, akik az uniós jognak megfelelést vizsgálják.

A fejlemények első áldozata a Pride, miközben már így is erős támadás alatt álló LMBTIQ-közösség, jelentette ki. A jogaik miatt már így is zajlik egy uniós per, Strik pedig jelezte: a küldöttség levelet küldött az Európai Bizottságnak, azt sürgetve, hogy az eljárásban indítványozzon ideiglenes intézkedést az EU bíróságától, így törvényesen és békésen megtarthassák az idei Pride-ot.

A látogatásról kiadott videó alapján egyeztettek az Országos Bírói Tanács tagjaival is. A bírák önigazgatási szervének megerősítéséig korábban szinte minden forrást blokkoltak a felzárkóztatási (kohéziós) támogatásokból. A feltételeket 2023 végén minősítette teljesítettnek az Európai Bizottság, de az EP beperelte a testületet a döntés miatt, mert szerinte a végrehajtást is ellenőrizni kellett volna.

Strik a látogatást záró sajtótájékoztatón felemlegette, hogy a bírák nagyon is jogos fizetésemeléséért cserébe olyan változtatásokat akart elfogadtatni velük a kormány, amelyek szerinte veszélyeztetnék a függetlenségüket. Nagyon ritka, hogy a bírák az utcára vonuljanak tiltakozni – utalt a márciusi tüntetésükre.

Sajnálattal állapította meg, hogy ugyan egyeztettek az uniós ügyekkel foglalkozó minisztérium képviselőjével, de a bel-, és az igazságügyi miniszter, az alkotmány- és a legfelsőbb bíróság vezetője, valamint az alapvető jogok biztosa megtagadta, hogy találkozzon velük.

A tapasztalataik alapján az EP valószínűleg a nyári szünet után vitázik és állásfoglalást hoz, jelentette be Strik.

A tagállamok állandó képviselőinek is be fognak számolni a tapasztalataikról a hetes cikkes eljárással összefüggésben, hangsúlyozta. Az eljárás mostani szakaszának következő lépéseként 22 tagállam kormánya adhat ajánlásokat. Strik korábban a Szabad Európának azt állította, 19 tagállam vezetése támogatná ezt, de Magyarországon annyira eldurvulóban van a helyzet, hogy az eddigi, óvatos hozzáállásuk felülvizsgálatára késztetheti a kormányokat. (Az új német kormány is hajlamosabb lehet erre, a magyar kormányt május végén hallgatják meg újra az eljárásban.)

Elvben rögtön a következő szakaszba is léphetnének egyharmados többséggel, amit az EP már tavaly kért. Az eljárás végén felfüggeszthetnék a magyar kormány bizonyos uniós jogait, akár például a szavazati jogát a Tanácsban, de ehhez előbb egyhangú döntés kellene. Robert Fico szlovák miniszterelnök március közepén arról írt, soha nem támogatna szankciókat a magyar kormány ellen.

A tagállamok képviselőinek is beszámolnak a tapasztalataikról

Az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságának tagjai az uniós értékek helyzetével kapcsolatos témákat vizsgáltak az EP leírása alapján. A három napig tartó budapesti látogatásukon többek között az igazságszolgáltatás függetlenségével, a média- és a tudományos szabadsággal, az átláthatósággal és a korrupcióellenes intézkedésekkel, a civil társadalom helyzetével, illetve az LMBTIQ-jogokkal foglalkoztak. (A magyar fejleményekről, köztük a lex Pride-ról április elején vitázott a teljes EP.)

A küldöttség az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságának öt képviselőjéből áll. Vezetőjük, a zöldekhez tartozó Tineke Strik a magyar jogállamisági ügyek felelőse (jelentéstevője) a képviselő-testületben. A szakbizottság korábbi tagjai legutóbb 2021-ben látogattak Budapestre.

Strik hangsúlyozta, hogy öt frakciót képviselnek, de a – részben fideszes alapítású – Patrióták Európáért, az euroszkeptikus-konzervatív Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint a – Mi Hazánkkal létrejött – Szuverén Nemzetek Európája úgy döntött, nem vesz részt benne.

Kormány: Támadás, Brüsszel-Tisza paktum, külföldi zsoldosok

„Újabb támadás Magyarország ellen” – írta szerdán Facebookon Zsigmond Barna Pál. Az uniós ügyekkel foglalkozó tárca parlamenti államtitkára úgy látta, miután a kormány nevében fogadta a delegációt, hogy a küldöttség „programja elfogult volt: több tucat Soros-szervezettel egyeztettek, a jobboldali frakciók pedig bojkottálták”. Azt állította, „Brüsszel Péter és Kollár Kinga” hívta őket Budapestre, „hogy hazánkat lejárassák”, a „Brüsszel-TISZA paktum akcióban”.

A delegáció „hozta a szokásos, unalomig ismételt jogállamisági mantráit, miközben a brüsszeli korrupció, a lengyel baloldal jogtiprása vagy a francia politikai ellehetetlenítések nem érdeklik őket. Mi nyitottak vagyunk a párbeszédre – januárban is ott voltam Brüsszelben –, de vannak vörös vonalaink: a gyermekvédelem, a migráció és a szuverenitás. Nem kérünk bábkormányból, sem külföldi zsoldosokból.”

Meglepődtek az ellenséges hozzáálláson, válaszolta Strik a Telex kérdésére, hogy milyen volt a hangulat az egyeztetésen. Azt találta a legemlékezetesebbnek, hogy a felvetéseikre többször más tagállamokkal példálózott az államtitkár “talán egyfajta módszerként, hogy elkerülje a kérdéseket, amiket feltettünk. Egy ilyen megbeszélés nem vezet semmihez, mindenkinek jobb lett volna a valódi eszmecsere. Ahhoz, hogy helyes döntést hozhassanak és megfelelően alátámasztott jelentést készíthessenek, az itteni helyzettel kell foglalkozniuk, hangsúlyozta Strik. Kijelentette, hogy a két tiszás EP-képviselő nem hívta meg őket.

Michał Wawrykiewicz lengyel néppárti képviselő is a hatóságok “nagyon agresszív megközelítésére” és durva viselkedésre panaszkodott. A liberális Sophie Wilmès szintén úgy érezte, hogy agresszív retorikával találkoztak.

Strikkel tavaly októberben interjúztunk, amikor Budapesten járt. Akkor úgy látta, „még mindig lefelé tartunk”.