Az uniós értékek helyzetét vizsgálja egy küldöttség hétfőtől Budapesten
Hétfőn európai parlamenti (EP-)képviselőkből álló küldöttség érkezik Magyarországra, hogy értékelje a legújabb fejleményeket a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok terén az EP pénteken frissített eseménynaptára alapján.
A képviselők a háromnapos budapesti látogatásukon az uniós értékek helyzetével kapcsolatos témákat vizsgálnak meg. Többek között az igazságszolgáltatás függetlenségével, a média- és a tudományos szabadsággal, az átláthatósággal és a korrupcióellenes intézkedésekkel, a civil társadalom helyzetével, illetve az LMBTQI-jogokkal foglalkoznak. (A magyar fejleményekről, köztük a lex Pride-ról április elején vitáztak az EP plenáris ülésén.)
A delegáció tagjai találkozni fognak a kormány képviselőivel, a magyar Országgyűlés tagjaival, az igazságszolgáltatás, a független és helyi hatóságok képviselőivel, valamint a civil társadalom képviselőivel az összes érintett területről, írta a testület.
A küldöttség az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságának öt képviselőjéből áll. Tineke Strik vezeti őket, aki a magyar jogállamisági ügyek felelőse (jelentéstevője) a képviselő-testületben. A szakbizottság korábbi tagjai legutóbb 2021-ben látogattak Budapestre.
Strikkel tavaly októberben interjúztunk, amikor Budapesten járt. Akkor úgy látta, „még mindig lefelé tartunk”. Áprilisban arról beszélt a Szabad Európának, hogy a tagállamok állandó képviselőinek is be fog számolni a tapasztalataikról. Remélte, hogy a kormányokból álló Tanácsban részben már ennek figyelembevételével hallgathatják meg a magyar kormányt a hetes cikkes eljárásban.
A mostani szakasz következő lépéseként 22 tagállam adhat ajánlásokat. Strik úgy tudta, 19 támogatná ezt, de szerinte Magyarországon annyira eldurvulóban van a helyzet, hogy az eddigi, óvatos hozzáállásuk felülvizsgálatára késztetheti a kormányokat. (Az új német kormány is hajlamosabb lehet erre.)
Elvben rögtön a következő szakaszba is léphetnének egyharmados többséggel, amit az EP már tavaly kért. Az eljárás végén felfüggeszthetnék a magyar kormány bizonyos uniós jogait, akár például a szavazati jogát a Tanácsban, de ehhez előbb egyhangú döntés kellene. Robert Fico szlovák miniszterelnök március közepén arról írt, soha nem támogatna szankciókat a magyar kormány ellen.
