Besúgórendszert, rajtaütésszerű razziákat és a nem együttműködő bankok megbírságolását hozhatja az ellehetetlenítési törvény

• A Fidesz új, „a közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatával jegyzékbe vehetik a külföldről (is) támogatott szervezeteket, ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.
• Az új törvény nemcsak a szervezeteket próbálja sarokba szorítani, de eddig nem látott megfélemlítéssel próbál hatni azok vezetőire, tagjaira is, többféleképpen is lehetővé teszi a személyes szintű ellehetetlenítést.
• Amellett, hogy a listázott újságok és civil szervezetek mostantól csak tojáshéjon lépkedve működhetnek, az Oroszország-törvény lényegében besúgóhálózatot hozna létre, lehetővé teszi a rajtaütésszerű razziákat akár magánlakásokon is, és még a bankokat is szankcionálja, ha nem hajlandóak együttműködni a törvény által csak „engedélyköteles fizetési műveletnek” hívott külföldi támogatások ellenőrzésében.
• A törvényjavaslat rendkívül szűken tartja a jogorvoslati lehetőségeket, és az is kirajzolódik belőle, hogy a kormány az államapparátus jelentős részét is hajlandó bevetni, hogy a vélt fenyegetéstől megvédje Magyarország szuverenitását.

„Ez egy egészpályás letámadás” – így értékelte Hüttl Tivadar, a Telex egyik ügyvédje azt a törvényjavaslatot, amit Halász János fideszes országgyűlési képviselő kedd éjszaka nyújtott be a parlamentnek. A javaslat értelmében listázhatják és anyagilag ellehetetleníthetik a külföldről (is) támogatott szervezeteket, ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint veszélyeztetik az ország szuverenitását. Az ügyvéd szerint a mostani törvényjavaslat a 2017-es ügynöktörvénynél is jóval durvább, elsősorban a szankciók döbbenetes mértéke, a jogorvoslati lehetőségek hiánya, a személyes szintű ellehetetlenítés és az egész törvényjavaslatra jellemző átfogó szemlélet miatt. A törvény alapján cégvezetők, civil vezetők tilthatóak el a vezetéstől és új szervezet alapításától, a NAV házkutatást tarthat akár magánlakásban is, és akkora bírság szabható ki a törvény megszegéséért, amibe néhány nap leforgása alatt egy nagyobb szervezet is belerokkanhat.

„Ha egy százezer dolláros pályázattal kapcsolatban döntenek úgy, hogy jogtalanul érkezett egy szervezethez, 2,5 millió dolláros bírságot szabnak ki rá. Az Alapjogokért Központon kívül nincs olyan civil szervezet Magyarországon, ami ezt meg tudná fizetni” – mondja. Hüttl Tivadar szerint a törvény jelenlegi formájában emberi sorsokat, karriereket tehet tönkre, és feltűnő az is, hogy mennyi irányból vonna be szereplőket arra, hogy betartassák a törvényt: a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a NAV mellett szerepet kap az igazságügyi miniszter, a civil szervezeteket felügyelő bíróságok, cégbíróságok, az MNB, de még a bankok is. Az egyik paragrafus alapján ráadásul bárki panaszt tehet szervezetek ellen, akár névtelenül is, ami az ügyvéd szerint szerint lehetővé teszi, hogy egyfajta besúgórendszer jöjjön létre.

Szintén feltűnő a törvénytervezetben a jogorvoslati lehetőségek szinte teljes hiánya: például se a jegyzékbe vétel, se az adó 1%-tól való elesés, se a vagyonnyilatkozat-tétel ellen nincs jogorvoslati lehetőség, Hüttl szerint önmagában a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való jog miatt is támadható a törvényjavaslat.

Keddről szerdára virradóra megérkezett a Fidesz tavaszi nagytakarítós megoldása: Halász János fideszes országgyűlési képviselő „A közélet átláthatóságáról” címmel nyújtotta be javaslatát, ami színtiszta putyini módszerrel lehetetlenítené el civil szervezetek és független szerkesztőségek munkáját, és iktatná ki a valódi, szabad közéleti vita lehetőségét. Ahogy az első döbbenet után írtuk: a kormánypárt gyakorlatilag úgy döntött, fogja az egész országot, és kilép vele Európából.

A javaslat lényege, hogy jegyzékbe vehetik azokat a szervezeteket, melyeknek van bevétele külföldről, ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy veszélyeztetik az ország szuverenitását. A listázott szervezetekre és azoknak vezetőire egy sor szankció vonatkozhat, ha megszegik a törvényt. Az új törvényjavaslatot és annak gyakorlati részeit Hüttl Tivadarral, a Telex egyik ügyvédjének segítségével értelmeztük.

Bárki lehet külföldi, bármi lehet támogatás

A törvényjavaslat abból indul ki, hogy az elmúlt években Magyarország szuverenitását súlyosan sértő visszaélésekre derült fény, a javaslat szövege azt állítja, bebizonyosodott, hogy bizonyos hazai civil és gazdálkodó szervezetek „a részükre más állam, külföldi szervezet vagy személy által nyújtott finanszírozáson keresztül a hazai közélet befolyásolásának, külföldi érdekek mentén való alakításának eszközévé váltak”. A javaslat szerint márpedig az államnak kötelessége biztosítani, hogy az állampolgárok a külföldi hatalmak, személyek befolyásától mentesen hozhassanak meg a döntéseiket. Indoklásként a javaslatot benyújtók felhozzák a szuverenitásról szóló nemzeti konzultáció eredményeit is, amelyekből szerintük „világosan látszik, hogy a magyar emberek kiálltak hazánk szuverenitása mellett, és elsöprő többségük mondott nemet arra, hogy az életünket alapvetően befolyásoló kérdésekben mások döntsenek helyettünk”.

A törvényjavaslat ezzel indokolja, hogy megteremti „a külföldről támogatott, Magyarország szuverenitását veszélyeztető szervezetek jegyzékre vételének lehetőségét”, a listázott szervezetek pedig nem fogadhatnak el külföldi támogatást engedély nélkül, nem kaphatnak adó 1%-felajánlásokat, a szervezetek irányítói kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni – mint később látni fogjuk, sokkal szigorúbb feltételek mentén, mint mondjuk az országgyűlési képviselők –, a vezetők (vezető tisztségviselői, alapítói, felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai) pedig mostantól kiemelt közszereplőnek minősülnek, feltéve, ha a mostani formában megy át a törvényjavaslat.

A törvény alapján külföldinek minősülnek:

• a külföldi természetes személyek, beleértve a kettős állampolgársággal rendelkező magyarokat;
• más államok;
• illetve olyan jogi személyek vagy szervezetek, amelyeket külföldön vettek nyilvántartásba vagy központi ügyintézése külföldön történik;

Ez alapján pedig külföldi támogatásnak minősül minden közvetett vagy közvetlen támogatás külföldi személyektől, államtól vagy szervezetektől, beleértve a vagyontárgyakat, szolgáltatást, vagyoni előnyt, vagyoni értékű jogot, adományt, támogatást, pályázat útján elnyert támogatást, támogatási szerződés vagy egyedi kérelem alapján kapott támogatást, juttatást, ajándékot, kölcsönt, illetve lényegében bármilyen bevételt, függetlenül attól, hogy vissza kell-e fizetni vagy sem.

A javaslat azokra a szervezetekre vonatkozik, amelyek „Magyarország szuverenitását azáltal veszélyeztetik, hogy külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végeznek”. A közélet befolyásolásának számít például, ha egy szervezet befolyásolni akarja a demokratikus vitát és az állami, társadalmi döntéshozatali folyamatokat, a választói akaratot vagy a választások kimenetelét.

Hogy fog ez kinézni a gyakorlatban?

Első lépésként a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára a kormány jegyzékbe veszi a megítélése alapján szuverenitást veszélyeztető szervezeteket. Külföldi támogatást (amire a törvényjavaslat joviálisan mint „engedélyköteles fizetési művelet” hivatkozik) csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) alatt működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda engedélyével lehet elfogadni. A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda ezek után értesíti a szervezetet arról, hogy jegyzékbe került, illetve ennek következményeiről. A rendeleti jegyzékbe kerülésre a törvény nem biztosít jogorvoslatot – Hüttl Tivadar szerint ugyan nem feltétlenül kizárt a jogi úton való támadása, de mindenképpen nehézkes, és vélhetően olyan eljárásjogi akadályokkal kellene megküzdeni, ami eleve kevés reménnyel kecsegtet.

A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda határozata elleni bírósági felülvizsgálat benyújtásával együtt nem vehető igénybe azonnali jogvédelem (tehát ha valószínűsíthető, hogy a szervezetet a döntéssel komoly hátrány éri, nem kaphat azonnali jogvédelmet a bíróságtól – még nyilvánvaló és súlyos jogsértés esetén sem). A határozattal szemben 30 napon belül keresetet lehet benyújtani, amit a NAV szerve 15 napon belül továbbít a Kúriának. A Kúria 45 napon belül határoz, de a döntést nem változtathatja meg, legfeljebb megsemmisítheti és új eljárást írhat ki.

A törvény felhatalmazást ad a NAV szervének helyszíni ellenőrzésre is, gyakorlatilag bárhol, ahol az feltételezhető, hogy a hivatal bizonyítékot talál, azaz nem feltétlenül csak az adott cég székhelyén, hanem mondjuk egy újság főszerkesztőjének vagy egy egyesület tagjának a lakásán is. Az ellenőrzés során talált iratokat, adathordozókat, munkafolyamatokat megfigyelheti, megvizsgálhatja, másolatot készíthet bármiről. Ha kell, a NAV rendőrséget is viheti magával.

Az egész folyamatban komoly szerepet kapnak a bankok is, ezeknek ugyanis figyelniük kell a jegyzékre vett szervezetek számláira érkező fizetéseket.

Ha a bank „engedélyköteles fizetési műveletet” észlel, akkor azonnal szólnia kell a NAV-nak, azaz a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodának, mellette pedig fel kell függesztenie – legfeljebb öt napra – az átutalt összeghez való hozzáférést. A NAV pénzmosás elleni szerve ezután öt napon belül határoz arról, hogy átengedi-e az utalást vagy sem. Ha nem, akkor a bank nem teljesítheti az utalást, mellette pedig értesítenie kell a Magyar Nemzeti Bankot.

Ha a pénzmosás elleni iroda maga vizsgál meg egy támogatást, és megállapítja, hogy az a közélet befolyásolására szolgál (különösen akkor, ha „külföldi támogató kéréseinek teljesítését” vagy „külföldi támogató céljainak előmozdítását” szolgálja), akkor határozattal rendelkezhet arról, hogy az összeget visszautalják a támogatónak. És hogy mennyi ideig vizsgálhatja a NAV a gyanús utalásokat? A felfüggesztést követő 90 napon belül kell lefolytatni a kivizsgálást, a folyamat pedig egyszer meghosszabbítható újabb 90 nappal. Azaz a törvényjavaslat értelmében akár fél évig is állhat a rendszerben mondjuk egy EU-s pályázat kivizsgálása, és persze utána sem biztos, hogy az érintett szervezet valaha újra látja az összeget.

A törvényjavaslat a bankokat is megpróbálja „motiválni” arra, hogy figyeljék az érintettek számláit. Ha ugyanis egy bank mulaszt vagy figyelmen kívül hagyja a szabályokat, és egy szervezet emiatt jogtalanul jut külföldi támogatáshoz, akkor a bank tizenöt napon belül köteles a támogatásnak megfelelő összeget befizetni a közösbe, vagyis a Nemzeti Együttműködési Alapba (ide kell az érintett szervezeteknek is befizetni a bírságot). Ha a bank bizonyítani tudja, hogy kellő körültekintéssel és gondossággal járt el, mentesülhet a felelősség alól.

Ha felmerül, hogy egy listázott szervezet külföldi támogatást fogadott el engedély nélkül, a NAV ellenőrzést folytathat. Ha megállapítja, hogy a szervezet megszegte a törvényt, a támogatás összegének huszonötszörösét szabja ki közigazgatási bírságként, mellette pedig a támogatás összegét 15 napon belül meg kell fizetni a Nemzeti Együttműködési Alapba. Ha a szervezet ezek közül valamelyiket nem teszi meg – ami akár elő is fordulhat, hiszen az eredeti támogatás 25+1-szeresét kéne két héten belül átutalnia az államnak, amihez nem biztos, hogy megvan a likviditása –, vagy ha második alkalommal is megszegi a törvényt, a NAV eltilthatja a szervezetet „a közéletet befolyásoló tevékenység további folytatásától”. Hogy ez pontosan mit jelent, az a jelenlegi javaslatból nem olvasható ki, de a civil szervezeteknél ez értelemszerűen az alapjogoktól való eltiltást eredményezné, ami már csak alkotmányjogilag is értelmezhetetlen.

Ebben az esetben a NAV szól a megfelelő szervnek (cégbíróságnak, civil szervezet esetén törvényszéknek), ami külön eljárás lefolytatása nélkül bejegyzi az eltiltást. És ha mindez nem lenne elég, a listázott és ekkorra már be is tiltott szervezetet a NAV még egyszer kötelezi, hogy 15 napon belül fizesse be a Nemzeti Együttműködési Alapba az elfogadott támogatásnak megfelelő összeget.

A törvény brutális adminisztrációs terhet róna a szervezetekre és a lehetséges belföldi támogatásokra is.

A hetedik paragrafus egyik pontja ugyanis arról is rendelkezik, hogy azoknak a személyeknek vagy szervezeteknek, amelyek támogatnák a jegyzékre vett szervezetet, a támogatáskor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy a támogatás nem külföldi – képzeljük el, mennyi kedve lesz egy átlagembernek átutalni 10 ezer forintot mondjuk egy listázott jogvédő szervezetnek, ha előtte tanúkat kell hajkurásznia, hogy bizonyítsa, nem külföldről akarja pénzelni őket.

Házkutatás, vagyonnyilatkozat, besúgóhálózat

A szervezetek vezetőinek a vagyonnyilatkozat mellett – az országgyűlési képviselőkkel ellentétben – át kell esniük „a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti fokozott ügyfél-átvilágításon” is. A vagyonnyilatkozatot az igazságügyi miniszter ellenőrzi, majd közzéteszi a kormány honlapján. Ha valaki ennek nem tesz eleget, akkor ezt „közhírré teszik” a kormányzati oldalon, mellette szüneteltetik a szervezet vezetőjének képviseleti jogát – itt sincs lehetőség jogorvoslatra. Ha a záró vagyonnyilatkozat-tételt mulasztja el valaki, 500 ezertől 2 millió forintig terjedő bírságot kaphat, ami ismételten kiszabható (fellebbezni nem lehet ellene).

A régi idők besúgórendszerére emlékeztet a 23. paragrafus is, aminek értelmében a NAV nemcsak hivatalból (banki jelzésre) járhat el, hanem bejelentés, panasz alapján is vizsgálhatja a jegyzékbe vett szervezetek működését. Panasz akkor is benyújtható, ha az elintézése amúgy más eljárás hatálya alá tartozna, és a NAV bármilyen rendelkezésére álló információ alapján eljárhat. Panaszt és bejelentést bárki tehet, még akkor is, ha egyébként nem is a NAV pénzmosás elleni szerve lenne jogosult az eljárásra. A bejelentő akár névtelen is lehet: „A pénzmosás elleni szerv a bejelentések, panaszok fogadása érdekében a bejelentők, panaszt tevők névtelenségét biztosító bejelentő felületet működtet,

amely bizalmas kapcsolattartásra nyújt lehetőséget.”

A NAV-val más módon is fel lehet venni a kapcsolatot, de a törvényjavaslat ezt nem részletezi.

Szintén már-már hátborzongató a 25. paragrafus: ez alapján a NAV pénzmosás elleni szerve:

• rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő;
• gyakorlatilag bármiféle adatot bekérhet: beszámoló, bizonylat, vizsgálati anyag, számviteli nyilvántartás, előterjesztések, ügyletek dokumentációi, jegyzőkönyvek, könyvvizsgálói észrevételek, belső ellenőrzések jelentései;
• illetve az ellenőrzött szervezet vagy személy, valamint „a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személy” köteles adatokat közölni, akár személyes és védett adatokat is, sőt, a „rá nézve terhelő bizonyítékot” is kötelező rendelkezésre bocsátani.

Az, hogy a helyszíni ellenőrzés során mindent le lehet foglalni, a sajtó esetében azt jelenti, hogy gyakorlatilag teljesen megszűnik a forrásvédelem, ellehetetlenül a tényfeltáró munka. Jogvédő szervezeteknél pedig az állammal szemben jogi segítséget kérő állampolgárok adataihoz jutnak így hozzá. Az új törvény tehát korlátlan vizsgálati jogosultságra és a rajtaütésszerű razziákra adna felhatalmazást (elvileg 15 nappal korábban értesíteni kell az ellenőrzés alá vont személyt vagy szervezetet, kivéve, ha az veszélyezteti az eljárás eredményességét).

A törvényjavaslat durván korlátozza az adatok megismerhetőségét is: a NAV pénzmosás elleni szervének kezelésében álló adatok megismerését az állam akár 30 évig is megtagadhatja, amennyiben „bűnmegelőzési, bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdeket” veszélyeztetnek. Ez egyrészt az ügyféljogok korlátozását jelenti: önkényesen korlátozható a betekintési joga az érintett szervnek vagy személynek az eljárás irataiba. Másrészt jelenti a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását is: a közvélemény sem tájékozódhat az eljárásokról, ad absurdum azok kimeneteléről sem.

Komoly szankciók érhetik a cégvezetőket is: törvényszegés miatti cégmegszűnés a cégbíróság öt évre eltilthatja azokat az ügyvezetőket, vezető tisztségviselőket attól, hogy gazdasági társaságok ügyvezetői, vezető tisztségviselői legyenek, illetve öt éven belül gazdasági társaságot alapítsanak. Ezek a személyek nem szerezhetnek cégekben többségi befolyást, nem válhatnak kft. tagokká, egyéni cég tagjaivá, és nem képviselhetnek cégeket. Hasonló sújtja a civil szervezetek vezetőit is: ha megszegik a törvényt, öt évre eltiltják őket attól, hogy civil szervezetek vezető tisztségviselői legyenek, vagy öt éven belül civil szervezetet alapítsanak. Ha pedig a civil szervezetek nem teljesítik a törvényben meghatározott kötelezettségüket, akár fel is oszlathatóak, a vagyonuk pedig szintén megy a Nemzeti Együttműködési Alapba.

Áttelelő poloskáktól a „közélet átláthatóságáról” szóló törvényig

Ahogy arról a Telex rendkívüli élő műsorunkban is elhangzott, a mostani törvénnyel nyugodtan párhuzamot vonhatunk Oroszország és Magyarország között: Oroszországban 2012-re nyúlik vissza a civilek és a sajtó elnyomása, ekkor hozták meg az első, „külföldi ügynökökről” szóló törvény, ami aztán fokozatosan szigorodott az azóta eltelt 13 évben. „Nagy léptékkel közeledik ide a Halász János által benyújtott törvénnyel Magyarország is: a sajtó ellehetetlenítése, a velük kapcsolatban álló magánszemélyek ellehetetlenítése, a finanszírozás ellehetetlenítése, a félelemkeltés – ez Oroszországban már teljesült, Magyarországon pedig megtörtént egy újabb lépés.”

Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i beszédében áttelelő poloskának nevezte a kormánnyal szemben kritikus civil szervezeteket, a független sajtó újságíróit, az igazságszolgáltatás függetlenségéért tüntető bírókat és az ellenzéki politikusokat, akiket a Fidesz narratívájában külföldről pénzelnek. „Éppen elég volt belőlük. Tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket. Rajtuk a skarlát betű, sorsuk a szégyen és a megvetés. Ha van igazság, márpedig van, a pokolban külön bugyor várja őket” – mondta, és hozzátette, hogy húsvétig jön majd „a tavaszi nagytakarítás”.

A beszéd nagy felháborodást keltett, valamilyen formában pszichológusok, pszichiáterek, bírók és az MTA akadémikusai is tüntettek a kijelentés ellen, bár sem az ügyészség, sem a köztársasági elnök nem talált semmi kivetnivalót benne. Pontosabban lehet, hogy csak a hivatala, nem volt egyértelmű, hogy kitől jött Sulyok Tamás válasza.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehívásakor még nem volt egyértelmű, hogy mi lesz az eredménye a koncepciós jelentéseiknek, de most látszik, hogy milyen fontos szerepet kaptak a kormánykritikus hangok korlátozásában.