Az Európai Parlament (EP) szerdán elfogadta az állásfoglalását a 2028-tól induló többéves uniós költségvetésről. A szövegnek nincs közvetlen következménye és még hivatalos javaslat sincs a büdzsére. Ezt az Európai Bizottság várhatóan nyáron teszi majd le az asztalra, miután februárban röviden vázolta az elképzeléseit. A szerdai állásfoglalással ugyanakkor az EP – aminek a beleegyezése ugyanúgy kelleni fog, mint egyhangúlag a 27 tagállami kormányé – már előre jelezheti, milyen javaslatot fogadna el szívesen.
A szokásosnál nagyobb költségvetést szeretnének
A testület közleménye alapján a képviselők szakítanának azzal a szokással, hogy az uniós bruttó nemzeti jövedelem nagyjából egy százalékát költsék el, mert ezt nem tartják elégnek az egyre több válság és kihívás kezelésére. Az EP szerint az Egyesült Államok szerepének visszaszorulásával a kiadásoknak kezelniük kell Oroszország Ukrajna elleni háborúját, a rendkívül kihívásokkal teli gazdasági és társadalmi helyzetet, a versenyképességi különbségeket, illetve a súlyosbodó éghajlatváltozást és a biológiai sokféleség válságát.
A képviselők szétválasztanák az egyszerinek szánt, 2026-ig tartó helyreállítási alap mögötti hitel törlesztését a költségvetésből fizetett programoktól. A tagállami kormányokat sürgették, hogy fogadjanak el új, valódi bevételi forrásokat. A közös hitelfelvételt az EU-szintű válságok, például a biztonsági és védelmi válságok kezelésének hatékony eszközének tartották.
Az EP elutasította azt a bizottsági elképzelést, hogy az egyszeri, költségvetésen felüli helyreállítási alap mintájára egy-egy tagállami tervet készítsenek. Helyette olyan rendszert szeretnének, amely biztosítja az átláthatóságot és a parlamenti elszámoltathatóságot, bevonja a regionális és helyi hatóságokat, illetve az összes érintett szereplőt. Az állásfoglalás megerősítené a kohéziós politika szerepét, ami a mostani költségvetés egyik legnagyobb tétele, nagyjából harmada.
A képviselők a több meglévő programot összevonó versenyképességi alap létrehozásával sem értettek egyet. Elismerték, hogy a védelmi kiadásokat növelni kellene, de ez nem járhat a szociális és környezetvédelmi kiadások vagy a régóta érvényben lévő politikák rovására.
A képviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy a forrásokat az uniós értékek és a jogállamiság tiszteletben tartásához kössék. Okos feltételességi mechanizmust szorgalmaztak, hogy a kedvezményezettek ne kerüljenek hátrányba kormányuk intézkedései miatt.
Egyetlen magyar igent se kapott a végső szöveg
A javaslatot áprilisban szakbizottsági szinten készítették elő. Szerdán, módosítások után a teljes testület 317 támogató szavazattal fogadta el a végső szöveget 206 ellenző és 123 tartózkodó mellett.
A jegyzőkönyv alapján a voksot leadó magyar képviselők közül a Fidesz-KDNP-ből, a tartózkodó Tarr Zoltán delegációvezetőt leszámítva a Tiszából és a Mi Hazánkból is nemet nyomtak, a DK-soknál nem regisztráltak szavazatot. (Utóbbiak neve egy ideig szerepelt korábbi szerdai szavazásoknál, de egy, jóval a költségvetési javaslat előtti ponttól következetesen nem, vagyis valószínűleg tényleg hiányoztak, a távolmaradásuk nem passzív tartózkodás akart lenni.)
Deutsch Tamás, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője – a magyar pártok helyett az EP-frakciójukat nem először „brüsszeli pártként” emlegetve – így is arról beszélt: „Magyar Péterék és Kollár Kingáék, valamint Gyurcsányék, illetve a Momentum brüsszeli pártjainak nagykoalíciója 2027 után is folytatná az illegális migráció és Ukrajna támogatását, a Soros NGO-k pénzelését, a tagállamok ideológiai alapú pénzügyi zsarolását”. Szerinte Magyar gátlástalanul a saját hazáját mószerolja, stréber néppártiként felmondva a leckét.
Fideszes-tiszás kérdezz-felelek
A javaslat keddi vitáján Magyar kijelentette: „jövőre a Tisza-kormány első feladata lesz, hogy zéró toleranciát hirdet a korrupció minden formájával szemben, felszámolja az orbáni korrupciót és hazaviszi a magyar embereknek járó uniós forrásokat”. A Tisza Párt elnöke szerint „mindenki számára világos, hogy az egészségügyből, az oktatásból, a vidékfejlesztésből, a közlekedésből, a nyugdíjakból az orbáni korrupció miatt hiányoznak az uniós ezermilliárdok. Miközben az Orbán-kormány az államcsőd felé kormányozza hazánkat, vágtat az infláció, zuhan a magyar gazdaság”, „milliárdokat költ arra, hogy a propagandája megpróbálja elhitetni a honfitársainkkal, hogy nem Orbán Viktor az oka az uniós pénzek hiányának”.
Szerinte „a legfrissebb közvélemény-kutatási adatokat látva Orbán Viktor és az oligarchái rettegnek, mert tudják, hogy a korrupt hatalmuk hamarosan véget ér, és indul az »Út a börtönbe« program.” A Tisza 2026-ban „felkészülten átveszi a kormányzást”, „Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, és a Tisza-kormány hazaviszi a magyar embereknek járó uniós forrásokat, és ezzel újraindítja az Orbán által tönkretett magyar gazdaságot”.
Vicsek Annamária a Fidesz-KDNP delegációjából úgy látta, hogy „az Európai Parlament baloldali nagykoalíciója egy olyan uniós költségvetést szeretne 2027 után, amelynek forrásai tovább támogatnák a katasztrofális menekültügyi és migrációs paktum végrehajtását, az álcivil politikai aktivista hálózatok átláthatatlan pénzelését, az ukrajnai háború finanszírozását, valamint a tagállamok ideológiai alapú pénzügyi zsarolását. Van, aki örül annak, ha »Brüsszel« a jogállamisági eljárásra hivatkozva visszatartja a magyaroknak jog szerint járó uniós forrásokat, mert ezzel is támogatni véli a Tisza Pártot a jövőre esedékes parlamenti választáson”, ami „felháborító és elfogadhatatlan”.
A Patrióták Európáért frakció és benne a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja „egy olyan költségvetést szeretne, amely támogatja a tagállamokat a külső határok megvédésében, és az illegális migráció megakadályozásában”. „Megőriznénk a regionális fejlesztési politikát és a közös agrárpolitikát is jelenlegi formájában, különös tekintettel a gazdák területalapú támogatására.”
„Ha már olyan állításokat tesz, amiről ön és a kormány nagyon jól tudják, hogy nem igaz”, akkor „miért nem nyújt be a kormány például kifizetési kérelmet?” – kérdezte Gerzsenyi Gabriella. A tiszás képviselő szerint „ebben a házban mindenki tudja, hogy nem igaz”, amiről Vicsek beszélt, „a pénzek azért nem érkeznek Magyarországra, mert a kormány korrupt és antidemokratikus”. Felhívta rá a figyelmet, hogy a helyreállítási alapnál nagyon közel van a 2026-os határidő. „Miért fogják hagyni elveszni ezeket a pénzeket”, és „miért diszkriminálja a kormány az ellenzéki vezetésű Budapestet azzal, hogy ki sem írja azokat a pályázatokat, amikre a pénz nincs is befagyasztva?” – kérdezte.
„Visszakérdeznék: hogyan van az, hogy a Tisza Párt örül annak, hogy Magyarországnak jogosan járó, forrásokat visszatartja az Európai Unió, és abban bíznak, hogy a Tisza Párt ezért jobban fog szerepelni a 2026-os választáson?” – utalt Vicsek a válaszában a tiszás Kollár Kinga pár héttel ezelőtti felszólalására. „Én azt hiszem, hogy teljesen elfogadhatatlan, hogy önök azért örülnek, hogy a magyar embereknek rossz, önöknek jobb legyen.”
