Semmilyen eszközt nem zár ki az Európai Bizottság az ellehetetlenítési törvényjavaslat miatt

Kedden ismét meghallgatták a magyar kormányt az uniós alapértékeket betartató hetes cikkes eljárásban. A tagállami miniszterek testületében sokan felszólaltak, közölte a soros lengyel elnökség nevében Adam Szłapka az ülés utáni sajtótájékoztatón: akadt, aki aggódott, akadt, aki kérdezett.

Hetes cikk, hét év, nyolc meghallgatás, nulla haladás előre vagy hátra

Az Európai Bizottság is ismertette az értékelését. Michael McGrath jogállamisági biztos elmondta: a testület az eljárást elindító 2018-as európai parlamenti jelentés számos aggodalmát osztja, de új fejleményekre is figyel.

Ilyen az ellehetetlenítési törvénytervezet, amiről elismételte: ha elfogadják, az az uniós jog és elvek komoly megsértését jelentené, ezért a múlt héten levélben kérték a javaslat visszavonását a kormánytól. Megjegyezte, hogy bár a javaslatot egyéni képviselői indítványként adták be, látták a múltban, hogy a kormány ezt használta jogalkotásra. Az EUrologus szerint viszont Bóka János magyar EU-ügyi miniszter az ülés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány nem tudja visszavonni a javaslatot, mert nem ők terjesztették be.

Ha mégis megszavazzák, az Európai Bizottság nem fog habozni, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel betartassa az uniós jogot, jelezte McGrath. A civil szervezetek munkája kulcsfontosságú, biztosítani fogják a támogató környezetet nekik, beleértve a finanszírozást. Még nem hoztak semmilyen végleges döntést, de semmit nem zárnak ki, ideiglenes intézkedés kérését sem.

McGrath a magyar igazságügyi, alkotmányos és választási rendszer változásairól, valamint a Pride elleni jogszabályról és az arcfelismerő rendszerek használatáról is tájékoztatta a minisztereket. A békés gyülekezés jogát az uniós alapjogi charta biztosítja, ami nem fenyegeti a gyerekeket vagy bárkit, az EU alapja az egyenlőség és szabadság.

Emlékeztetett rá, hogy a könyvfóliázós törvény miatt már kötelezettségszegési eljárást indítottak, ami pernél tart. Várhatóan jövő hónap elején kiadják róla a főtanácsnoki véleményt (ez általában előre jelzi, milyen ítélet születik).

Ilyen eljárást kezdeményeztek a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó jogszabály miatt is, ami már szintén bíróság előtt van, McGrath szerint év végéig születhet belőle ítélet.

Továbbra is aggasztja őket a titkos megfigyelés hatékony felügyeletének hiánya büntetőeljárásokon kívül.

Még mindig jelentős aggályaik vannak, és ezek sajnos csak súlyosbodtak. Így fenntartanák a hetes cikkes eljárást, amíg az okait nem kezelték, de továbbra is készek a konstruktív párbeszédre a magyar hatóságokkal.

Június végén nem lesz olyan helyzetben, hogy elutazzon a Pride-ra, de nem ez a fontos, hanem hogy a magyarok elmehessenek rá, válaszolta a részvételét firtató kérdésre. (A hét elején felröppent, hogy az Európai Bizottság elnöke távolmaradásra kérte a biztosokat, de ezt a testület az első, kevésbé határozott válasz után tagadta.)

A Népszava arról kérdezte, hogy ha húsz tagállam kormánya kérte minden eszköz használatát a Pride védelmében, ráadásul már egy felvonulást megtiltottak az új jogszabállyal, miért nem kér a már elindult eljárásban ideiglenes intézkedést. McGrath komoly fejleménynek nevezte a rendőrségi határozatot, de azt most bíróság vizsgálja, és Bóka szerinte azzal védekezett, hogy így még nincs jogerős döntés.

A magyar miniszter az ülésre menet kijelentette: „nincs Magyarországon olyan, hogy Pride-betiltás”. Amikor az EUrologus a találkozó után arról kérdezte, hogy ha uniós biztosok, más országok parlamenti képviselői vagy EP-képviselők utaznak a Pride-ra, számíthatnak-e büntetőeljárásra, azt válaszolta, hogy még nem jelentettek be igényt a rendezvény megtartására, ezért ilyen kérdés nem merült fel.

Bóka szerint ez és minden jogállamisági eljárás Ukrajnáról szól

„Kibújt a szög a zsákból a mai 7-es cikk szerinti meghallgatáson” – írta az ülés után Facebookon Bóka. Szerinte „több tagállam is kimondta, hogy a valódi problémája Magyarországgal az, hogy milyen álláspontot képvisel Ukrajna támogatásával és európai uniós tagságával kapcsolatban.

Az összes politikai nyomásgyakorlásnak és hisztériakeltésnek az az oka, hogy Magyarország markáns, határozott és a saját nemzeti érdekein alapuló álláspontot képvisel Ukrajnával kapcsolatban”,

de ez így sem fog változni, tehát a 2018-ban indult hetes cikkes és „más jogállamisági eljárások tovább fognak folytatódni Magyarországgal szemben. Erre lehet számítani.”

Bóka az ülés után az MTI szerint olyan kötelezettségszegési eljárásokat sorolt, amelyek – magyar módosítások után – megszűntek. Ilyen, ami a Közép-európai Egyetemről vagy a sorosozós törvénycsomagról szólt. A civil szervezetek támogatásával és átláthatóságával kapcsolatos, 2020-ban indult, folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásnál a magyar parlament 2022-ben fogadott el változtatásokat. Az Európai Bizottság azóta Bóka szerint nem jelzett olyan további aggályt, amelyet a magyar kormánynak figyelembe kellene vennie, vagy a jogalkotót terheli, „várjuk, hogy ez az eljárás minél hamarabb lezáruljon”.

Nem maradt egyedül Bóka egy vétónál

Az ülésen más témákkal is foglalkoztak, például egy állásfoglalással a demokratikus ellenálló képességről. Bóka azzal érkezett az ülésre, hogy vétózni fogja ezt a javaslatot.

A magyar és a szlovák miniszter sem „állt készen az efféle következtetések elfogadására – maga is meg tudja válaszolni, miért nem”

– válaszolta Szłapka egy erről szóló kérdésre a sajtótájékoztatón.

Az MTI szerint Bóka az ülés után arról beszélt, hogy a szöveg összemossa az alkotmányos intézmények és a civil szervezetek helyzetét, valamint a politikai pártok és a civil szervezetek helyét egy demokratikus társadalomban. A tagállamok demokratikus intézményrendszerének erősítése helyett a demokratikus ellenálló képességet valójában a tagállami demokratikus folyamatokba való külső beavatkozás alátámasztására használják fel, jelentette ki. A nyilatkozatot végül a 25 támogató tagállam nevében adták ki.

Az ülésen elfogadták többek között az EU haderőfejlesztési hitelprogramját, amit csak a magyar kormány nem támogatott, de itt nem kellett egyhangú beleegyezés, így nem lehetett egyedül vétózni.

Cikkünket a megjelenése után kiegészítettük Bóka János Facebook-bejegyzése, az MTI közleménye és az EUrologus cikke alapján.