A Pride ügyében kivár az Európai Bizottság, az ellehetetlenítési törvény miatt azonnal eljárást indíthat
Nem érzi a politikai akaratot, hogy az Európai Bizottság fellépjen a köztéri Pride-ot betiltó jogszabály ellen, közölte Hadja Lahbib uniós biztos a Sokszínű Magyarországért Képviselői Csoport elnökével. A Politico hétfői cikkének értesülését a csoport elnöke, Sebián-Petrovszki László megerősítette a Telexnek, az elmondása alapján a találkozón az ellehetetlenítési törvény is szóba került.
„Azt tanácsolom, hogy a Pride szervezői ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével”, mert az „kidobott pénz és idő” – jelentette be Orbán Viktor a februári évértékelőjében. Az Országgyűlés kormánypárti többsége azóta megszavazta a Pride lehetséges betiltását megalapozó törvényjavaslatot. Így tilos olyan gyűlést tartani, amely a gyermekvédelmi törvény alapján „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. Májusban mégis sikerült megrendezni egy pár tucat fős felvonulást az LMBTQ-jogokért, amit a rendőrség tudomásul vett.
Európai parlamenti képviselők egy csoportja az áprilisi budapesti látogatásuk után kérte az Európai Bizottságot, hogy indítványozzon ideiglenes intézkedést a Pride megvédésére. Ilyet az EU bíróságán lehetne kezdeményezni egy uniós jogok megsértése miatt elindult perben, ha a kérelmező alátámasztja az intézkedések sürgősségét, „amelyek nélkül súlyos és helyrehozhatatlan kárt szenvedne”.
A márciusi jogszabály még nincs az uniós bíróság előtt, a kormány által gyermekvédelminek hívott törvény viszont igen. Itt kérnék a képviselők az ideiglenes intézkedést, de az Európai Bizottság még nem lépett. Ezt hivatalosan azzal magyarázta, hogy két külön jogszabályról van szó.
Ehhez képest a Politico cikke alapján Hadja Lahbib, az Európai Bizottság egyenlőségért is felelős tagja múlt héten politikai indokokat emlegetett Sebián-Petrovszki Lászlónak. A biztos nem érzi, hogy meglenne a támogatás a testületen belül vagy Ursula von der Leyen bizottsági elnöktől a továbblépéshez, közölte a biztos a lap forrása alapján, a testület pedig kivárna, hogy a jogszabályra hivatkozva valóban betiltanák-e a Pride-ot.
A Telex telefonon elérte Sebián-Petrovszki Lászlót, aki megerősítette: Lahbib valóban arról beszélt, hogy nincs meg a politikai akarat az ideiglenes intézkedéshez, pedig a DK-s politikus szerint így keddig még jogilag menthető lenne a Pride. (A június 28-ra tervezett felvonulást harminc nappal előre be kell jelenteni.)
A DK egy közleményt is kiadott, ami alapján a találkozón „egyértelmű és nyílt hangnemet ütöttünk meg. Nem mentünk el szó nélkül a Bizottság késlekedése mellett: határozottan elutasítottuk a »stratégiai türelem« politikáját, és azonnali jogi védelmet követeltünk a Pride-nak. Nem kérünk több erkölcsi támogatást – konkrét lépéseket akarunk”, de Lahbib „nem tett konkrét vállalást” az ideiglenes intézkedésekre.
A Politicónak az Európai Bizottságtól azt válaszolták, nem kommentálják a találkozók tartalmát. Lahbib csak annyit írt X-re pénteken, hogy „őszinte és konstruktív” volt a beszélgetés, a testület elkötelezett és kiáll az uniós értékek mellett.
Biztosokra nem biztos, hogy érdemes számítani a Pride-on, EP-képviselőkre igen
Az Euractiv szerint az Európai Bizottság elnöke kifejezetten kérte, hogy biztosok ne vegyenek részt a budapesti felvonuláson (bár ez egyébként sem volt jellemző eddig). Ahogy a lap egyik forrása fogalmazott,
ne „provokálják Orbán Viktort hazai pályán”.
Nem akarják, hogy ezt kiforgassa a magyar kormány, és azt mondja, „tessék, megint idejön az elidegenedett brüsszeli elit morális leckéket adni”.
A lapnak ezt az értesülést sem kommentálták az Európai Bizottságtól, csak annyit, hogy elkötelezettek az egyenlőség mellett, és még nem végleges a biztosok programja június végére. Ehhez képest hétfőn a Népszava érdeklődésére is mindössze azt az érdemi információt tette hozzá Eva Hrnčířová bizottsági szóvivő, hogy kaptak meghívót. Kedden az Európai Bizottság már határozottan tagadta, hogy a testület elnöke vagy a csapata ilyet kért volna.
A DK közleménye alapján az EP szocialista frakciójától, valamint a képviselő-testület LMBTQ-csoportjának vezetőitől „egyértelmű elköteleződést kaptunk:
több mint 70 EP-képviselő és munkatárs jelezte részvételét a Budapest Pride-on.
Az esemény így nem csupán közösségi ünnep lesz, hanem politikai kiállás is – az EU zászlaja alatt, a gyűlöletkeltés ellen.”
Dobrev Klára, a DK egyetlen jelenlegi elnökjelöltje hétfőn nyílt levelet írt Von der Leyennek. Arra emlékeztette, hogy az Európai Bizottság az uniós alapszerződések (az EU kvázialkotmánya) őre, a bennük foglalt alapjogokat meg kell védenie. „Mint azt más ügyben nemrég Ön is hangsúlyozta: az agresszor »békítése« morálisan elfogadhatatlan, a történelmi tanúsága szerint pedig kudarcra ítélt stratégia. Ezért értelmetlen azzal érvelni, hogy a Pride támogatása »provokálná« Orbán Viktor kormányát. A hallgatás, a félrenézés legfeljebb csak önző, elvtelen belpolitikai célokat szolgálhatna, amelyek nem méltóak egyetlen demokratához, így az ön politikai családjához, az Európai Néppárthoz sem.” Von der Leyent és az Európai Bizottság minden tagját is meghívta június 28-ra.
Az Euractiv értesülése alapján Valérie Hayer, a liberális Európa Megújul EP-frakcióvezetője szintén levelet írt Von der Leyennek, amiben azonnal jogi intézkedéseket követelt. A dokumentum – amit Cseh Katalin volt és Sophie Wilmès jelenlegi EP-képviselő is aláírt – emlékeztette Von der Leyent a számtalan ígéretére, hogy a jogállamiság a munkája középpontjában lesz. „Európa nem lehet cinkos a tétlenségben” – nyilatkozta Hayer az Euractivnak.
Azonnal új eljárás lehet az ellehetetlenítési törvényből
A Pride esete az ellehetetlenítési törvényjavaslat miatt is érdekes, mert annál is hasonló a helyzet. A még nem elfogadott tervezet jócskán megnövelné a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerepét, az azt létrehozó jogszabály miatt pedig indult per, ahol több száz civil szervezet ideiglenes intézkedést kért.
Sebián-Petrovszki a Telexnek elmondta, hogy a javaslat is szóba került. Ideiglenes intézkedésről nem beszélt a biztos, de arról igen, hogy
az Európai Bizottság azonnal kötelezettségszegési eljárást indíthat, ha elfogadják a tervezetet.
Az ilyen eljárások lépéseit szinte mindig havi csomagokban szokták bejelenteni. Két kör oda-vissza levelezés után juthatnak el az EU bíróságáig, így lett per a szuverenitási és a könyvfóliázós törvényből is.
A DK közleménye szerint Lahbib hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság „kiemelten vizsgálja az új »átláthatósági törvényt«”.
Az Európai Bizottság alapjogokért felelős biztosa, Michael McGrath múlt héten kijelentette: figyelik az új tervezet hatását. Nem sokkal később a testület kérte a javaslat visszavonását.
Több mint két tucat EP-képviselő levelet írt az Európai Bizottságnak, hogy a testület teljesen függessze fel a felzárkóztatási támogatásokat. Hétfőn az Európai Bizottság szóvivője kitérő választ adott arra, hogy ez az asztalon van-e. Ujvári Balázs az Euronews kérdésére annyit erősített meg, hogy megkapták a levelet.
Arról, hogy az ellehetetlenítési törvényjavaslatnál milyen érdemi eszközök vannak az uniós intézmények kezében, ebben a cikkünkben írtunk.
Cikkünket a megjelenése után frissítettük a DK közleményével, az Európai Bizottság szóvivőinek hétfői válaszaival, valamint Dobrev Klára és az Európa Megújul leveleivel, valamint az Európai Bizottság másnapi reakciójával.
