„Úgy véljük, hogy uniós jogot sért” az ellehetetlenítési törvénytervezet, mondta az EU jogállamisági biztosa
Részletesen ki fogja fejteni az aggodalmaikat a közelmúltbeli magyar jogszabályok miatt, ígérte Michael McGrath, amikor az uniós értékek hazai helyzetével is foglalkozó keddi miniszteri ülésre érkezett.
Az Európai Bizottság jogállamiságért is felelős tagja az ellehetetlenítési törvényjavaslatot hozta fel példának, megemlítve, hogy levélben kérték a visszavonását a magyar kormánytól. „Úgy véljük, hogy uniós jogot sért” a szöveg, például a közös piac szabadságával és az EU alapjogi chartájával megy szembe. Ha elfogadják, „készen állunk minden rendelkezésünkre álló eszköz” bevetésére, de remélte, hogy pozitív választ ad a kormány.
A lehetőségek közül (amiket ebben a cikkünkben vettünk végig) a kötelezettségszegési eljárást tartotta a legnyilvánvalóbbnak. Megemlítette, hogy egy ilyen már bíróság előtt van a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó jogszabály miatt. Itt gyorsított eljárást kértek és kaptak, amivel szerinte „a következő hónapokban” ítélet születhet. A Népszava kérdésére külön megemlítette az ideiglenes intézkedést is a nyitott lehetőségek között. (Ezzel azonnali cselekvést indítványozhatnak az EU bíróságán. Korábban több száz civil szervezet kérte az Európai Bizottságot a bevetésére a már bíróság előtt járó korábbi ügynél az új tervezet miatt. A testület hasonló helyzetben, két külön jogszabálynál ezt nem lépte meg a Pride elleni lépésre válaszul.)
Figyelik a helyzetet a Pride lehetséges betiltását megalapozó jogszabály miatt is, arra viszont általános választ adott, hogy ezt már indoklásnak használták egy rendezvény betiltásakor. A békés gyülekezési jogot fenn kell tartani, „ez nem veszély a gyerekekre” vagy bárkire, nem zárnak ki semmilyen lehetőséget.
Emlékeztetett rá, hogy jogállamisági okokból mintegy 18 milliárd eurót fagyasztottak be. Kitérő választ adott arra, hogy nagyjából két tucat európai parlamenti képviselő gyakorlatilag minden felzárkóztatási forrás visszatartását kérte, de jelezte, hogy a következő, 2028-ban induló többéves költségvetésben még szorosabban a jogállamisághoz kapcsolnák a kifizetéseket.
A keddi ülésen az EU-ügyi miniszterek meghallgatják magyar kollégájukat a „hetes cikkes” eljárásban. McGrath szerint érdekes lesz hallani a véleményüket, de itt a tárcavezetőknek kell politikai döntést hozniuk. (Az Európai Parlament korábban azt kérte a tagállamok kormányaitól, léptessék át egyből az eljárást a másik, akár büntetéshez vezető ágába, amit az Európai Bizottság is kezdeményezhetne, a mostaniban négyötödös többséggel adhatnának ajánlásokat a miniszterek.)
Bóka János magyar EU-ügyi miniszter az érkezésekor arról beszélt: semmilyen lépésre nem számít az eljárásban, ami mindig is a politikai hisztériakeltés és nyomásgyakorlás eszköze volt.
