Kedden húsz európai uniós tagállam kormánya adott ki nyilatkozatot a közelmúltbeli LMBTQI-ellenes magyar intézkedések miatt. A holland külügyminisztérium oldalán megjelent dokumentumhoz többek között Ausztria, Csehország, Franciaország, Németország, Szlovénia, a benelux országok és a három balti ex-szovjet tagköztársaság vezetése csatlakozott.
Hétfőn még 14 országról szóltak a hírek, kedd reggelre a Politico már a franciák és a németek csatlakozását is jelezte, az ír külügyminisztériumnál 17 országot soroltak fel kedden (onnan Ciprus, Görögország és Málta hiányzott).
A nyilatkozat szerint a gyermekvédelemre hivatkozva megbüntethetik az évenkénti Pride és a hasonló rendezvények résztvevőit, valamint arcfelismerő programokat is használhatnak. Az aláírók aggódnak, hogy ennek milyen következményei lehetnek a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés és a magánélet szabadságára nézve.
Mindez szerintük szemben áll az EU egyik alapszerződésének 2. cikkében rögzített alapértékekkel. A 2. cikket betartató eljárásban – ami mostanra egyedül a magyar hatóságok ellen van folyamatban – épp kedden hallgatják meg Bóka János uniós ügyekkel foglalkozó minisztert. 22 kormány kellene ahhoz, hogy ajánlásokat adjanak ki a mostani szakasz végén, vagy kilenc, hogy egyből a második ágra ugorjanak. Utóbbi végén büntetés is szóba jöhetne, de csak egy egyhangú döntés után.
„A meghallgatáson túlmenően semmilyen eljárási cselekményre nem számítok, erre a mai napirend nem is ad lehetőséget” – jelentette ki az ülésre érkezve Bóka János, aki azt hangsúlyozta: „nincs Magyarországon olyan, hogy Pride-betiltás”. A találkozón elmagyarázhatja az „alkotmányos és jogi keretet” a kollégáinak, és remélte, hogy utána egy „árnyaltabb” képet kapnak.
A keddi nyilatkozat aláírói arra kérték a magyar kormányt, hogy vizsgálja felül az intézkedéseket, biztosítsa és tartsa tiszteletben minden állampolgára emberi jogait, valamint feleljen meg a nemzetközi kötelezettségeinek. „Osztjuk az aggodalmakat, amiket az Európai Bizottság fejezett ki ebben a tekintetben, és felszólítjuk”, hogy „használja ki teljesen a rendelkezésére álló jogállamisági eszköztárat abban az esetben, ha ezeket az intézkedéseket nem vizsgálják felül megfelelően”.
Az Európai Bizottság a korábbi könyvfóliázós jogszabály miatt eljárást indított és már pernél tart, de nem kért ott ideiglenes intézkedést a Pride védelmében.
Adam Szłapka lengyel EU-ügyi miniszter a keddi ülés előtt azzal indokolta a kimaradásukat a nyilatkozatból, hogy a miniszteri Tanácsának soros elnökeként szerinte nem kellene csatlakozniuk.
Cikkünket a megjelenése után frissítettük Adam Szłapka nyilatkozatával, valamint a holland külügyminisztérium közleményével, amiben 17 helyett már 20 tagállam kormánya szerepelt aláíróként.
