
- A Szent Péter téren 200 ezren búcsúztatták Ferenc pápát. Rómába százezrek érkeztek a temetésre, amelyen vezető politikusok sokasága is megjelent, Orbántól Trumpon, Zelenszkijen, Macronon át a muzulmán világ vezetőiig.
- A gyászmisén részt vevők számát korlátozták a hatóságok, de a térre vezető utak is megteltek a Vatikánon kívül is.
- A 88 évesen húsvétkor meghalt pápát búcsúztató szentbeszédben központi szerepet kapott a menekültekkel való szolidaritás fontossága, amit a tömeg tapssal fogadott.
- Ferenc pápa koporsóját nem a Vatikánban, a Szent Péter-bazilikában helyezték el, hanem a római Santa Maria Maggiore-bazilikában.
- A szertartás legutolsó része már kamerák nélkül zajlott le.
Számos ország a legmagasabb szinten képviselteti magát – függetlenül attól, hogy döntően katolikus-e az ország vagy sem –, Oroszország esetében azonban nyilvánvaló volt, hogy Vlagyimir Putyin egy ilyen útra nem vállalkozhat, hiszen nemzetközi elfogatóparancs van ellene érvényben az általa Ukrajna ellen indított háború alatt Oroszországba hurcolt ukrajnai gyerekek miatt.
Az orosz kormány így Olga Ljubimova kulturális minisztert küldte Ferenc pápa búcsúztatására.
Ferenc pápa temetésének napján, szombaton 9 órakor ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az Országház előtt, a budapesti Kossuth téren – írta az MTI. A kormány a szertartás napjára a nemzeti együttérzés és tisztelet kifejezéseként nemzeti gyásznapot rendelt el. Az eseményen a zenekar eljátszotta a Himnuszt és a Szózatot.
A nemzeti gyásznapra a kormány rendelete szerint az állami és önkormányzati intézményekre, valamint a középületekre fekete zászlót kellett kitenni.

Közzétették a pápa síremlékének tervét – írta a Szentszék hivatalos oldala, a Vatican News. A síremlék liguriai eredetű márványból készült, csak a „FRANCISCUS” felirat és a Szentatya mellkeresztjének reprodukciója szerepel rajta.
A síremlék a Santa Maria Maggiore-bazilika bal oldali mellékhajójából nyíló Pál kápolna – a Cappella Paolina, ahol a Salus Populi Romani kegykép látható – és a Sforza-kápolna közötti mellékhajó fülkéjébe készült. A síremlék a Szent Ferenc-oltár közelében található.
A gyászmise előtt nem sokkal a Szent Péter térhez vezető utcák is megteltek emberekkel, ők nagy kivetítőkről nézik majd a szertartást
Orbán Viktor is megérkezett a Szent Péter térre. A kormányfő feleségével, Lévai Anikóval, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel és Sulyok Tamás köztársasági elnökkel utazott Rómába Ferenc pápa temetésére.

Joe Biden is megérkezett a Szent Péter térre. A korábbi amerikai elnök feleségével, Jill Bidennel vesz részt a pápa temetésén.

(BBC)
A gyászmise előtt egy órával nagyjából megtelt a Szent Péter tér, több ország politikusa és a bíborosok egy része is megérkezett, de folyamatosan jönnek a résztvevők. A téren egyelőre hangpróba van, az oltár előtt takarítanak.

Rómába érkezett az amerikai és az ukrán elnök is. Donald Trump nem zárta ki, hogy találkozhat Ferenc pápa temetése után Volodimir Zelenszkijjel. „Lehetséges” – válaszolta ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre az Egyesült Államok elnöke. Volodimir Zelenszkij is készen állna egy találkozóra, amely különösen fontos lehet azután, hogy Trump egyre nyíltabban ajánlja fel Oroszországnak, hogy megtarthatja a 2014-ben elfoglalt Krímet, sőt, különmegbízottja, Steve Witkoff nyilatkozatai alapján akár a 2022 februárjában indított teljes értékű háború alatt elfoglalt területeket is. Ezt Ukrajna elutasítja – ráadásul egyelőre érdemi biztonsági garanciák ígéretét sem kapta meg Washingtontól. Arról, hogy mit jelenthet a Krím annexiójának amerikai elismerése, itt olvashat bővebben.

Reggel hatkor már futva érkeztek az emberek a Szent Péter térre, mindenkinek biztonsági ellenőrzésen kellett átesnie, de a sorok viszonylag jól haladnak. Az embereknél lévő zászlók alapján a világ minden pontjáról érkeznek, olasz településektől Lengyelországon át egészen a pápa szülőhazájáig, Argentínáig. Három órával a temetés előtt a Vatikán már készül, virágokat helyeznek ki, oltárt takarítanak. A helyszínt a svájci gárda és az olasz rendőrség mellett rengeteg mentő és tűzoltó biztosítja.


Sokáig kérdéses volt, a magyarországi politikai elitből kik utaznak a pápa temetésére, aztán előbb Sulyok Tamás köztársasági elnök jelentette be részvételét, majd Orbán Viktor kormányfő és helyettese, Semjén Zsolt is.
A politikai erők közül Magyar Péter Tisza-elnök volt a leggyorsabb, aki megjegyezte, Rómába utazik. Megkérdeztük a pártokat még, küldenek-e tisztviselőt a városba, egyedül a Jobbik jelezte, hogy Lukács László György frakcióvezető elutazik a búcsúztatásra. Kérdéseinkre még a Mi Hazánk és a DK válaszolt, e két párt nem küld senkit Ferenc pápa temetésére.
A pápa halálhíre után perceken belül búcsúüzenetek és részvétnyilvánítások lepték el a közösségi médiát, külföldön és Magyarországon is egyaránt.
Itthon Erdő Péter bíboros volt az egyik, ha nem az első közéleti szereplő, aki megemlékezett, és egyben negyedórás harangozást rendelt el minden katolikus magyar templomban aznap délelőttre. A politikusok között Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Sulyok Tamás köztársasági elnök, Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc is gyorsan reagált a pápa halálára. Orbán Viktor néhány órával a hír után írt megemlékező posztot, amiben megköszönte a pápa munkáját.
A kormány egyik megmondóembere, Bayer Zsolt korábban nagyon kemény szavakkal kritizálta a pápát: többek között demens vénembernek, gazembernek és genderben hívő marhának” nevezte. A halálhíre apropóján arról írt, hogy szavait megbánta, és szerinte a pápa jó ember volt.
A magyar szereplők reakcióit ebben a cikkben szedtük össze részletesen.
„A Kormány Őszentsége Ferenc pápa búcsúztatásának napjára a méltó megemlékezés érdekében nemzeti gyásznapot rendel el” – közölte a kormány a Magyar Közlönyön keresztül csütörtökön. A nemzeti gyásznapon a Kossuth téri zászlót félárbocra eresztik, és fekete gyászlobogót helyeznek ki a középületekre. A gyásznapon elvileg rendezvények korlátozására is lehetőség lenne, de egyelőre bizonytalan, elmaradnak-e események a temetés miatt. Az illetékes jegyzők aznap még bizonytalanul nyilatkoztak, mit lehet megtartani, mindenesetre egyes futballklubok már bejelentették aznap: lesz meccs.
„A nők nem lehetnek másodrendű állampolgárok az egyházban”
– hangsúlyozta Ferenc pápa egy 2022-es beszédében. Ez a kijelentés különösen fontos lett egy olyan intézményben, amelyet évszázadokon keresztül férfiak irányítottak. Ferenc pápa felfogása a női szerepekről példaértékű volt, és egyes intézkedései lehetőséget is kínáltak a nőknek, hogy az egyházon belül részt vegyenek a döntéshozatalban. Ezzel nagy lépést tett afelé, hogy a nők ne csak az asztal körüli kiszolgálószemélyzetként, de az asztalnál is helyet kapjanak.

Laborczi Dóra írása, amit bővebben ide kattintva elérhető, a Telex és a Szemlélek együttműködésében készült, és része annak a sorozatnak, amellyel Ferenc pápáról emlékezünk meg.
A pápa halála után rendkívüli időszak veszi kezdetét az egyházban, ez a „befagyott idő” vagy sede vacante. Ezalatt eltemetik a pápát és újat választanak a helyére. A pápa temetése után megkezdődő konklávéra még a nem vallásos emberek is nagy érdeklődéssel szoktak tekinteni. Ennek során a bíborosok zárt ajtók mögé vonulnak, és addig szavaznak, amíg nem tudnak valakit kétharmados többséggel leendő egyházfőnek jelölni. Arról, hogy megszületett a döntés, a nyilvánosság a választásról a filmekből is jól ismert módszerrel értesül – ha fekete füst száll fel.
A pápa halálától a fehér füst felszállásáig tartó időszakot ebben a cikkben írtuk le részletesebben.
Ahogy az erről szóló cikkünkből kiderül, ha megüresedik az egyházfő széke, ketten lépnek előtérbe, két „ideiglenes helyettese” lesz a Vatikánnak. Az egyik a főkamarás, aki jelenleg Kevin Farrell bíboros, a másik pedig a bíborosi kollégium dékánja, aki jelenleg Giovanni Battista Re. Az ő megbízását Ferenc pápa február 6-án, kórházba kerülése előtt erősítette meg. Ez azért is fontos, mert míg a főkamarás a hivatali ügyeket intézi ilyenkor, addig a dékán előkészíti a konklávét.
Vagyis Re megbízásának meghosszabbításával Ferenc azt is biztosította, hogy ha a pápaválasztásban nem is, a konklávé előkészítésében olyan emberé a főszerep, akiben ő is megbízott.
A két legfontosabb tisztviselőről ebben és ebben a cikkben írtunk bővebben.

Ferenc pápa életrajzi könyvében írt arról, hogy az Istentől halálával kapcsolatban annyit kért: „Ne fájjon túlságosan”. Az utolsó pillanatában jelen levők szerint így is lett, a pápát gyorsan érte a halál hétfő reggel, nem szenvedett sokat az utolsó pillanataiban.
Ferenc pápánál hétfő hajnali 5:30 körül jelentkeztek a rosszullét első jelei, majd valamivel több mint egy órával később kezével búcsút intett ápolójának, kómába esett, és 7:35-kor meghalt. Később a Vatikán közölte, hogy a pápa halálát agyvérzés és visszafordíthatatlan szív- és érrendszeri összeomlás okozta.
A mindenkori katolikus egyházfő, akit a hívők Péter apostol aktuális utódának, Krisztus földi helytartójának tekintenek, klasszikus korporatív személyiség. Aki őt látja, úgy gondolhatja, olyanok a katolikusok. Ferenc pápa ennek az ideának annak ellenére is hitelesen megfelelt, hogy még saját egyházán belül is ellenkezést váltott ki némely szava, döntése.
Ferenc pápa ugyanis nem félt új utakra lépni, szokásokon változtatni, egyet nem érteni, különösen is az egyház hibáival őszintén szembenézni. Őszinteség, transzparencia, számonkérhetőség: ezt hagyta ő ránk örökségeként.
Gégény István teológus írását ide kattintva olvashatják bővebben. A cikk a Telex és a Szemlélek együttműködésében készült és része annak a sorozatnak, amellyel Ferenc pápáról emlékezünk meg.
Ferenc pápa utoljára húsvét vasárnap jelent meg a nyilvánosság előtt. Az ünnepi beszédét Diego Giovanni Ravelli ceremóniamester olvasta fel. Ferenc pápa üzenete arról szólt, hogy nincs igazi béke valódi fegyvermentesítés nélkül.
A pápa a Szent Péter teret is körbeautózta, és áldást osztott. Utólag kiderült, hogy az egyházfő ekkor már gyenge volt, nem is volt benne biztos, hogy bírja-e majd a rövid kocsiutat.
Ferenc pápa temetése miatt 15-20 ezerrel több utasra számít Róma két reptere, a Fiumicino és a Ciampino a hét második felében – válaszolta a Telex megkeresésére az Aeroporti di Roma.
Mint írták, szorosan együttműködnek az olasz polgári légiközlekedési hatósággal (ENAC) és más érintett állami szervekkel, a temetés napjára minden operatív és műszaki csapatot megerősítenek, és növelik a csúcsidőben rendelkezésre álló buszok és taxik számát.
A pápa temetésére érkező magas rangú delegációkat mindkét repülőtéren fogadják, a légiforgalmi irányítást és a kifutópályák használatát az érkező delegációk igényeihez igazítják.
Hozzátették, a Fiumicino monitorain hétfő óta vetítik a fotókat, amelyek Ferenc pápát ábrázolják egyik hivatalos útja előtt, ahogy gépe lépcsőjéről áldja meg a tömeget.
Ferenc pápa halála után beindultak a fogadóirodák, sajtómunkások kezdtek cikkezésbe és találgatásokba arról, ki lehet majd a következő pápa. Érthető a felfokozott érdeklődés, sőt: valójában pozitív üzenet a katolikus világegyház számára, hogy ennyien érdeklődnek irántunk. A pápát megválasztó konklávé viszont nem egy lóverseny, XXIII. János pápa tréfás megjegyzését idézve nem is szépségverseny.
Ha mégis nagyon érdekel bennünket, ki lesz az új pápa, sokkal hasznosabb dolgot is tehetünk ezekben a napokban. Hogy mit, arról ebben a cikkben írt bővebben Gégény István teológus, a Szemlélek munkatársa.

Az írás a Telex és a Szemlélek együttműködésében készült, és része annak a sorozatnak, amellyel Ferenc pápáról emlékezünk meg.
Jorge Mario Bergoglio péteri szolgálata lezárult, a még mindannyiunk számára ismeretlen utódé pedig közelít. Ahogyan Ferencet folyamatosan mérlegre tettük, igyekeztünk skatulyákba illeszteni, jelzőkkel ellátni, úgy kerültek napvilágra saját belső egyházi megoszlásaink, sérüléseink, megnemértéseink. A még névtelen-arctalan pápát is ugyanígy alá fogjuk vetni hívő népünk szünet nélküli megítélésének. Most azonban mégis csönd van. Nagy csönd. És valamiféle elhagyatottság, hiszen ilyenkor megértjük: a pápaság nem csak intézmény vagy külsődleges viszonyítási pont megannyi katolikus számára, de érzelmi kötődés, otthonosság, bár sok szempontból emberi, mégis az Istenre vonatkoztatható biztonságérzet.
A beállt interregnum gyászidőszaka megmutatja kissé a saját elárvulásunkat is.
Török Csaba írása, amelyet itt olvashatnak el bővebben, a Telex és a Szemlélek együttműködésében készült és része annak a sorozatnak, amellyel Ferenc pápáról emlékezünk meg.
Ferenc pápa az az egyházfő volt, aki lopva kiosont római lemezboltokba, elutasította a pápai fényűzés bármilyen formáját, emellett pedig hatalmas reformer volt a római katolikus egyházban. Ferenc pápa most szombaton
úgy fejezi be a pápaságát, ahogy elkezdte: szerényen. Azt üzenve a világnak, ők se tegyenek másképp.
Ferenc pápa végső akaratában arról rendelkezett, hogy visszafogott temetést tartsanak neki. „Az én temetésem lesz az új ceremónia főpróbája” – jelentette ki korábban. Emellett azt kérte, hogy a római Santa Maria Maggiore-bazilikában temessék el őt. Ezzel ő lesz több mint egy évszázad után az első pápa, akit a Vatikánon kívül temetnek el.
A pápai temetés előkészületeiről és üzenetéről itt írtunk bővebben.

Sajtóhírek szerint a szertartáson több vezető politikus is részt vesz: Donald Trump amerikai elnök a first ladyvel, Melania Trumppal érkezik. A temetésen részt vesz Javier Milei argentin elnök, Emmanuel Macron francia elnök, Vilmos herceg és Keir Starmer brit miniszter, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. Magyarországról a kormány képviseletében Orbán Viktor, Semjén Zsolt és Sulyok Tamás is megy a szertartásra, illetve részt vesz rajta Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is.
A téren kiállított székek szerint részt vesz a gyászmisén Oroszország képviselete is. Mellette számos ország politikusa képviseli magát a világ minden pontjáról: a Fülöp-szigetektől Burundin és az Egyesült Arab Emírségeken át Iránig és Kazahsztánig.
Szent Ferenc Naphimnuszában hálát ad az Úrnak a napért, a szélért, a Holdért, a vízért, a tűzért, a Földért és minden teremtett dologért, köztük az emberekért. A természettel azonosságot vállaló ember elragadtatása ez, nem véletlen, hogy Ferenc pápa is ehhez nyúlt vissza, amikor a környezetvédelemről beszélt.
A pápa pontosan látta, mik korunk legégetőbb kihívásai, hogy ezek szorosan összefüggenek, és hogy ezeket az általunk felépített világgazdasági rendszer, a globális kapitalizmus okozza. Azzal, hogy Ferenc pápa modern értelemben beemelte a környezetvédelmet és a rendszerkritikát a keresztény-katolikus közbeszédbe, valószínűleg többet tett a túlélésünkért, mint bármelyik hagyományos állam bármelyik vezetője ebben az évszázadban.
Arról, hogy Ferenc pápa hogyan is tudta beemelni a klímavédelmet a vallási alaptézisek közé, és hogyan lett a pápa első, bátor enciklikája alapmű a klímakutatók számára, ebben a cikkben írtunk bővebben.