„Az amerikaiak nagyon nem hagyományos módon kezelik a diplomáciai egyeztetést, ez a mintázat” – mondta Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság vezető szakértője és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója az orosz–ukrán háború lezárását célzó tárgyalások ügyében az elmúlt héten hangoztatott vagy kiszivárgott fejleményekről.
A múlt hét végén Marco Rubio amerikai külügyminiszter még elutazott egy párizsi egyeztetésre a nyugat-európai országokkal és Ukrajnával, de a szerdán tartott londoni csúcsból gyakorlatilag kiszálltak az amerikaiak, a többi résztvevő sem feltétlen képviseltette már magát itt magas szinten. Ez összefüggésben állt azzal, hogy először a Bloomberg kiszivárogtatott egy nagyon-nagyon vázlatos, mindössze egy A4-es oldalnyi amerikai béketervezetet.
Ez a kiszivárgott információk szerint számos területi-politikai-biztonsági engedményt tett az orosz félnek, míg az ukránoknak be kellett volna érniük pár homályos, elmismásolt ígéretcsírával – ami a Guardian szerkesztőségi cikke szerint megint csak az oroszoknak kedvez. Ez az ukrán vezetésnek elfogadhatatlan volt, kiemelten a Krím orosz annexiójának az ukrán alkotmánnyal is ellentétes nemzetközi elismerése. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte is több nyilatkozatban, hogy a Krím nem alku tárgya, mire Rubio kiszállt a párbeszédből, és Trump is közölte, 2014-ben kellett volna harcolniuk az ukránoknak a félszigetért.
Fontos jelzés volt Washingtontól az is, hogy Rubio még Párizsban kijelentette: Amerika feladja tűzszüneti és béke-erőfeszítéseit, ha nem közelednek a felek. Mint utóbb kiderült, ezt nem a tárgyalásokat folyamatosan elhúzó, közben az amerikaiak által kezdeményezett tárgyalásokat inkább időhúzásra, az ukrajnai harctéren pozíciói javítására használó Moszkvának szólt, hanem az ukrán vezetésnek.
„Az olyan káros kijelentések, mint Zelenszkijé, nehezítik meg a háború lezárását” – így reagált Donald Trump arra, hogy az ukrán elnök kijelentette, hogy országa nem fogja elismerni, hogy a Krím félsziget Oroszország része lenne. „Nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz” – írta Trump szerdán egy Truth Social-posztban.
Miután azonban tizenkét ember meghalt, több mint hatvanan megsérültek csütörtökön egy Kijevet ért súlyos orosz rakéta- és dróntámadásban, Trump erre reagálva saját közösségi médiás felületén üzent Putyinnak is. „Erre nincs szükség, rossz időzítés. Állj, Vlagyimir! 5000 katona hal meg hetente, kössük meg a békét!” – írta az elnök. Trump erről azt mondta, hogy „nem örült” a csütörtökön végrehajtott orosz rakétatámadásnak, különösen mert azt egy béketárgyalás „kellős közepén” indították.
Utána azonban arról beszélt, Oroszország nagy engedményt tett azzal, hogy nem foglalta el egész Ukrajnát. Arra a kérdésre, hogy amennyiben kudarcot vall a béketeremtés kísérlete, hajlandó lenne-e újabb szankciókkal sújtani Oroszországot, az amerikai elnök azt mondta, hogy „erre a kérdésre majd egy hét múlva tud válaszolni”.
Pénteken negyedszer találkozik az orosz elnökkel Steve Witkoff, Trump követe Moszkvában. Trump milliárdos ingatlanbefektető ismerőse már több, Vlagyimir Putyinnak kedvező kijelentést tett Ukrajna rovására, már a terv kiszivárgása előtt belengetve a lehetőségét annak, hogy Oroszország Ukrajnától elfoglalt területeket tarthasson meg.
Pandóra szelencéje kinyílhat
Az érdeklődés gyújtópontjában tehát az A4-es béketerv áll, aminek kiszivárgása nem volt véletlen Rácz András szerint. „Az ukrán diplomácia régi trükkje”, hogy ha egy javaslat nem szimpatikus nekik, azt kiszivárogtatják, mondta a szakértő a Telexnek. „Onnantól nehezebb letolni a torkukon” az ilyen terveket. Az amerikai A4-es terv hiteles lehet a precedens alapján, miszerint az ásványkincs-megállapodás első változatát, amit Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter vitt Kijevbe februárban, az ukránok 4 órával korábban kapták csak meg – és amiről egy szó sem esik az új tervben. Szerinte az, ami megjelent a mostani tervből, szinkronban van azzal, amit az amerikai tisztviselők általában mondanak.
„A legnagyobb baj ezzel a megállapodási tervezettel, hogy olyan vállalásokat is tartalmaz, amik egyszerűen nem a leendő aláírók vállalásai lennének” – fejtegette a terv hibáit. Szerepelne benne például az, hogy Ukrajna nem lehet NATO-tag, de közben a NATO oldaláról történt 2008-ban egy kötelezettségvállalás, sőt az ukrán alkotmányban is benne van a jövőbeli csatlakozásra való törekvés. Az amerikai tervezet ezek felett európai békefenntartók telepítéséről is ír, de ezt senki sem egyeztette az európai országokkal.
További gond a dokumentummal, hogy „irreverzibilis engedményt ad az oroszoknak a Krím elfoglalásának hivatalos elismerésével”, cserébe nagyon homályos, nehezen számon kérhető a következmények tekintetében. A többi ukrajnai terület orosz megszállását csak de facto ismernék el, demarkációs vonal jönne létre, így ez a rész még visszafordítható lenne, de a Krím elismerése nem. Rácz szerint
az elismerést nem lehetne akkor sem visszavonni, ha Oroszország esetleg a későbbiekben újra megsértené a fegyverszünetet – ergo, Moszkva lényegében ingyen kapna egy stratégiai engedményt.
Emellett ha a Krím orosz fennhatóságát de jure elismerik, az precedenst teremtene az erőszakos területszerzés mellett, ez „Pandóra szelencéjét” nyitná ki – mondta Rácz. Az első Trump-kormány a szakértő szerint még azon az állásponton volt, hogy sohasem ismeri el a Krím orosz elfoglalását, amire Zelenszkij is emlékeztetett. 2018-ban még egy Krími Deklarációt is kiadtak, ami leszögezte, hogy a Krím félsziget Ukrajna területének integráns része, és az Egyesült Államok soha sem fogja elismerni a megszállást.
Egyébként Kína sem volt boldog az amerikai tervezettől, nem is álltak ki mellette. Rácz András ezt azzal magyarázta, hogy „az erővel végrehajtott területmódosítást legitimmé teszi, innentől kérdés, hogyan hat ez Tajvanra”, mondhatná-e azt a tajvani vezetés a krími mintára hivatkozva, hogy a sziget önállósága legitim.
Az ukrán területek elengedéséről azt mondta még a szakértő, hogy a Krím 2014-es elcsatolását nem ismerték el az ukránok, de megtanultak együtt élni vele, sőt az oroszok sem erőltették a külföldi de jure elismerést. Ilyen szempontból új az A4-es papíron vázolt amerikai tervnek ez a része. A mostani megállapodásterv viszont nem rendelkezett arról, „mi van, ha Moszkva megsérti a megállapodást, nem írtak semmilyen ez elleni mechanizmust”. Ez alapján előállhatna olyan, hogy a Krím feletti orosz uralmat elismeri Kijev, az oroszok pedig ennek ellenére tovább támadnak.
Ukrán közvélemény-kutatás még nem készült erről a friss amerikai tervről, de a januári-februári adatsorokból az látszik, „hogy bizonyos területi koncessziókra hajlandóbbak lennének, főleg a Donbaszt illetően”. A mostani tervezet viszont „össze fogja zárni az ukránokat Zelenszkij mögött” – mondta Rácz.
A kiszólásokra azonban példa volt Kijev polgármesterének pénteki nyilatkozata. „Az egyik lehetőség […] egyes területek feladása. Ez nem lenne igazságos, de a béke érdekében, akár időleges béke érdekében, ez megoldás lehet egy időre” – mondta a BBC-nek Vitalij Klicsko. Azt azért hozzátette, hogy szerinte az orosz megszállást sosem fogadná el Ukrajna lakossága. Klicsko szavaira nem sokkal később reagált az ukrán elnök tanácsadója. Szerhij Lescsenko szerint a kormány álláspontja egyértelmű: előbb teljes tűzszünetet kell biztosítani – amit Ukrajna elfogadott, Oroszország viszont visszautasított –, a megbeszéléseknek erről kell zajlaniuk. „Ukrajna demokrácia és a politikusok megtehetik a maguk nyilatkozatait, de fontos, hogy ezt az ukrán alkotmánnyal összhangban tegyék.”
Rácz kitért a tervezet egy érdekes pontjára, a hatalmas zaporizzsjai atomerőműre, amit az oroszok ellenőriznek. Rácz szerint Putyin már többször jelezte, hogy kész lenne területi kompromisszumra az erőmű környékével kapcsolatban. Az amerikai terv szerint azonban Ukrajna nem kapná meg teljesen az erőművet és szűk térségét, hanem átadná azt az amerikaiaknak, ami nehezen érthető, ugyanis nekik nincs sem tudásuk, sem szakembereik a szovjet típusú reaktorok üzemeltetéséhez. Hozzátette, az erőmű talán jobb kezekben lenne a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél. Rácz is hangsúlyozta, hogy az erőmű térségén kívül nincs hajlandóság az oroszokban a megszállt területek átengedésére.
Hatás-ellenhatás
Rácz arról is beszélt, hogy Moszkvának jóval nagyobb, Kijevnek semmi ráhatása nem volt az A4-es tervre. Nincs az az ukrán vezető szerinte, aki belemenne a Krím-annexió elismerésébe, ez politikai öngyilkosság lenne a részükről. Ez Trump közel-keleti és most már oroszországi különmegbízottjának, Steve Witkoffnak a hatása, aki miatt az orosz igényeket ennyire figyelembe veszik Washingtonban. Witkoff ugyanis többször repült már Moszkvába (pénteken is így tett), és közvetlenül tárgyal Putyinnal.
Rácz András szerint az ukránok több mint 80 százaléka elutasítja, hogy az oroszok és az amerikaiak Ukrajna kihagyásával tárgyaljanak Ukrajnáról. Nagy felháborodás volt a fejük felett született amerikai béketerv miatt is, Zelenszkij elnök ezért bele is állt a kérdésbe.
A szakértő tippje szerint lehetséges, hogy az eleve kudarcra ítélt terv egyfajta menekülőút az amerikaiaknak. A pesszimista értelmezés szerint Witkoff elvitte Washingtonba az orosz narratívát, a Fehér Ház pedig szinte kritikátlanul magáévá tette azt. Néhány hónapon belül megtudjuk, hogyan történt az egész, hisz sok a szivárogtatás a Trump-kormányzattól – mondta Rácz András.
Putyin az elmúlt napokban azt is bedobta, hogy közvetlenül is tárgyalna a korábban illegitimnek tartott ukrán vezetéssel. Rácz erről azt mondta, a Kreml szándékosan összevissza beszél, párhuzamos narratívákat futtat. Ezt azután közölték, hogy az amerikaiak jelezték, ha nincs előrelépés, kiszállhatnak a békefolyamatból, így ez az oroszok részéről pusztán diplomáciai manőverezés.
Ha az amerikaiak otthagyják az egész konfliktust, az Moszkvának jó, hisz ezt reálisan követheti a katonai támogatásaik felfüggesztése is Ukrajna felé.
Korábban Ukrajna bizonyos feltételekkel, de belement volna egy tűzszünetbe, most nem sok esélye van, hogy az amerikaiak nyomására belemennének egy fegyvernyugvásba, ha hiányoznak a feltételek, amik közül a legfontosabbak a nyugati biztonsági garanciák lennének. Működő tűzszünethez viszont mindkét félnek tennie kell vállalásokat, ráadásul a tűzszünet betartatásának tényleges technikai feltételei is hiányoznak. Például a fegyverszünet betartását ellenőrző, békefenntartó csapatok az amerikai tervezet szerint nyugat-európaiak lennének, bár az USA ezt nem egyeztette az európaiakkal. Az oroszok ugyanakkor nem fogadnák el nyugati csapatok telepítését a küszöbükre.
„A háború folytatódik tovább”, és Rácz szerint amíg nincs tűzszünet, addig folytatni kell Ukrajna katonai támogatását. A britek nemrég jelentős segélycsomagot jelentettek be, emellett London biztosítja az ukránok és az európaiak közti koordinációt. „A Rubio-féle gesztus elsősorban Trumpnak szólt”: ha visszadobják a washingtoni béketervet, akkor egyszerűen nem megy el tárgyalni. Eközben Mark Rutte NATO-főtitkár kifejezetten kérte az amerikaiakat, hogy ne gyakoroljanak nyomást.
Amerikai rükverc
Hogy talpon maradna-e Ukrajna az amerikaiak nélkül, az nehéz kérdés. Rácz állítja, a fegyverszállítások jelentős részét képes lenne Európa pótolni, de a Patriot- és HIMARS-rendszereket nem – bár Európa vagy Ukrajna ezeket meg is vásárolhatja az USA-tól. Ez kicsiben már működött, amikor Amerika a Joe Biden-féle kormány idején elmerült az ukrajnai támogatás körüli kongresszusi vitákban, és elakadtak a katonai segélyek. „A hírszerzési támogatás kiváltása nehezebb” Rácz szerint, annak februári leállásakor – amikor az oroszok villámoffenzívával visszafoglalták az ukránok által tavaly nyáron megszállt kurszki kiszögellést – az amerikaiak még a nyugati szövetségeseikkel sem osztottak meg semmit.
A brit–francia–német hármas szerepe pont az ukrán utánpótlás miatt nem mellékes. Rácz szerint Moszkva ugyanis nem megegyezni, hanem győzni akar. A nyugat-európaiak fegyverszállítása épp ezért fontos igazán. Kulcsfontosságú, „milyen és mennyi fegyvert kap Ukrajna”, ennek közvetlen hatása van a háborúra, ellentétben az orosz időhúzási stratégia miatt sehová sem vezető tárgyalásokkal.
A fronton ugyanis nem pihennek a támadó orosz erők: április 16-18. környékén újrakezdték a nagy gépesített támadó műveleteket, nagy oszlopokkal mentek neki az ukrán állásoknak, de visszaverték őket. Az alig 30 órásnak mondott „húsvéti tűzszünet” során az oroszok és az ukránok azzal vádolták egymást, hogy a másik fél nem szüntette be a harcokat.
Intenzívebbek a városok elleni támadások is, épp csütörtökre virradóra zajlott le a háború egyik legnagyobb légitámadása Kijev ellen (miközben Zelenszkij Dél-Afrikában tárgyalt). Rácz szerint ez is bizonyítja, hogy az oroszok „nem fegyverszünetet akarnak, hanem katonailag győzni, kikényszeríteni az ukrán megadást, még több területet igyekeznek megszerezni”, amivel egyre intenzívebbé válik a konfliktus.
