A Wall Street Journal szerint valójában Ukrajnának szólhatott Marco Rubio ultimátuma
Ultimátumszerű üzenetet fogalmazott meg pénteken Marco Rubio párizsi tárgyalásai után, ahol az ukrán tárgyalódelegációval tárgyalt a béke feltételeiről. Azt mondta, „itt és most, napokon belül ki kell találnunk, hogy rövid távon megvalósítható-e [a tűzszünet], mert ha nem, akkor azt hiszem, mi továbblépünk”. Üzenetét az elemzők Oroszországnak címzett ultimátumként értelmezték, hiszen Putyinék minden eddigi húzásukkal azt a látszatot erősítették, hogy a tárgyalásokat csak időhúzásra használják, ám a Wall Street Journal szerint a valódi címzettje az ukrán kormány volt.
A lap szerint az ultimátumszerű fenyegetést megelőző mondat előtt Rubio azt mondta, hogy „az ukránoknak most haza kell menniük, és megbeszélniük az elnökükkel, ki kell találniuk, hogy mit gondolnak erről”. És hogy miről gondolnak mit? A lap nyugati diplomáciai forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy az amerikai kormány az oroszoknak adott komoly engedmények,
a Krím annexiójának elismerése és Ukrajna NATO-tagságának kizárása
árán kívánja elérni a régóta vágyott tűzszünetet, amiről Donald Trump a kampányában még azt állította, hogy akár beiktatása előtt is tető alá hozhatja.
Ezzel lényegében Vlagyimir Putyin két legfontosabb hadicélját teljesítenék is, bár tény, hogy a háború során megszállt, illetve még meg nem szállt ukrán területek Oroszországhoz csatolását, amit Putyin szintén követelt, nem adnák meg neki. Igaz, Steve Witkoff, Trump ingatlanosból lett oroszországi és közel-keleti különmegbízottja a Wall Street Journalnak adott interjújában még azt is bedobta, hogy ezek a megyék sem „nélkülözhetetlenek” Ukrajnának, úgyhogy akár le is mondhatnának róluk.
A WSJ tudomása szerint az amerikaiak az ukrán küldöttség mellett vezető európai tisztviselőknek is bemutatták javaslatukat, amikről egy vezető amerikai külügyminisztériumi forrás később azt mondta a lapnak, hogy azok nem végleges javaslatok, amiket vagy elfogadnak az ukránok, vagy vége mindennek, csupán „ötletek”, „opciók”, amit a kijevi vezetés megfontolhat, amikre „várják a visszajelzést”.
A Krím orosz annexiójának amerikai elismerése Ukrajna számára a korábbi nyilatkozataik alapján teljes mértékben elfogadhatatlan, de szakítást jelentene az eddigi amerikai állásponttal is – ezt ezidáig a demokrata és a republikánus kormányok, magyarán Donald Trump első elnöksége idején a Trump-kabinet is határozottan elutasította. Mike Pompeo, Trump külügyminisztere 2018-ban „a demokratikus országok által képviselt nemzetközi alapelvek sarokkövének” nevezte, hogy egy ország nem változtathatja meg egy másik határait fegyveres erőszakkal.
Bár az aktuális amerikai javaslat kizárná Ukrajna jövőbeni NATO-tagságát, a WSJ amerikai és nyugati diplomáciai forrásai szerint nem korlátozná az ukrán fegyveres erők létszámát, valamint nem zárná ki sem az ukrán hadsereg nyugati ellátását, sem az európai fegyveres erők jelenlétét az országban. „A világ összes szuverén nemzetének joga van megvédenie magát. Ukrajnának is joga lesz megvédenie magát, és bármilyen más országgal kétoldalú egyezményeket kötni” – mondta pénteken maga Rubio külügyminiszter is.
