Közzétette a Vatikán, mi okozta Ferenc pápa halálát

Agyvérzés és visszafordíthatatlan szív- és érrendszeri összeomlás okozta Ferenc pápa halálát – közölte a Vatikán Egészségügyi és Higiéniai Igazgatóságának vezetője. Az erről szóló jelentést a Szentszéki Sajtóiroda hétfő este tette közzé.

Az orvosi jelentés szerint a pápának korábban már volt akut légzési elégtelensége, amelyet kétoldali tüdőgyulladás, többszörös hörgőgyulladás, magas vérnyomás és II. típusú cukorbetegség okozott.

Ferenc pápa halottvizsgálati bizonyítványát Andrea Arcangeli professzor, a vatikáni Egészségügyi és Higiéniai Igazgatóságának vezetője állította ki. A halál beálltát EKG igazolta. A halottvizsgálati bizonyítvány végén a következő mondat szerepel Arcangeli aláírásával: „Ezennel kijelentem, hogy a halál okai a legjobb tudomásom és megítélésem szerint a fentiek szerint alakultak.” – írja a Vatican News.

Hétfőn reggel 9:45-kor Kevin Farrell bíboros a Szent Márta-házban jelentette be a pápa halálát. „Mély fájdalommal jelentem be, hogy Szentatyánk, Ferenc pápa elhunyt. Ma reggel 7:35-kor Róma püspöke, Ferenc visszatért a mennyei atya házába. Egész életét az úr és egyháza szolgálatának szentelte. Hűséggel, bátorsággal és egyetemes szeretettel tanított minket arra, hogyan éljük meg az evangéliumi értékeket, különösen a legszegényebbek és a kirekesztettek érdekében. Mélységes hálával gondolva Jézus Krisztus igaz tanítványának példájára, Ferenc pápa lelkét az irgalmas, egy és háromságos Isten szeretetébe ajánljuk” – mondta a Vatican News szerint.

A Vatikán első amerikai kontinensről származó, illetve első jezsuita pápája régóta küzdött egészségügyi problémákkal, ennek ellenére végig aktívan vállalt szerepet egyházi vezetőként. Ferenc pápa regnálása alatt a szegényekért és elesettekért küzdött, az evangelizáció mellett és az egyházi fényűzések, visszaélések ellen: reformjaival hatalmas mérföldkőnek számít a Vatikán történetében.

A Vatikán február elején közölte, hogy az egyházfőnek bronchitise van, és munkáját az apostoli paloták helyett a lakóhelyeként ismert Szent Márta-házban végzi. Február 9-én, vasárnap Ferenc pápa nem tudta végigolvasni beszédét, amelyet másnak adott át arra hivatkozva, hogy még nem gyógyult meg teljesen. A pápát február 14. óta kezelték a Vatikánhoz közeli kórházban, bejelentették, hogy kétoldali tüdőgyulladása van, amire további kezelést kapott. „Választanunk kellett: vagy megállunk és elengedjük őt, vagy próbálkozunk tovább minden lehetséges gyógyszerrel és kezeléssel, ami akár több szerv károsodásával is járhat. Végül az utóbbi mellett döntöttünk” – nyilatkozta a pápa februári helyzetéről Sergio Alfieri, a Ferenc pápát kezelő orvos. A pápa februárban életveszélyben volt.

A kórházból öt hét után, március végén engedték ki, hosszú betegségét követően március 23-án mutatkozott először nyilvánosság előtt. Április elején váratlanul felbukkant a Szent Péter-bazilikában is, húsvétkor még a vasárnapi Urbi et Orbi áldáson is részt vett, a békéről szóló beszédét azonban más olvasta fel helyette.

88 éves korában húsvéthétfőn meghalt Jorge Bergoglio, azaz Ferenc pápa, aki 2013 óta állt a római katolikus egyház élén. A pápa halálával beállt a Vatikánban a Sede vacante (a pápa nélküli, befagyott időszak). Ebben az akár több hétig is elhúzódó időszakban újítás nem történhet az egyházban, csak technikai jellegű dolgokról dönthetnek. Sede vacante alatt Szent Péter széke üres, ezt olyan apróságok is jelzik, minthogy a Vatikán címerét lecserélik, a pápai tiara helyett esernyőre. Összeszedtük, mi történik a konklávéig, hogyan néz ki az új egyházfő megválasztásának időszaka: röviden azt, hogy mi jön most.

Ez következik most:

Ahogy az erről szóló cikkünkből kiderül, ha megüresedik az egyházfő széke, ketten lépnek előtérbe, két „ideiglenes helyettese” lesz a Vatikánnak. Az egyik a főkamarás, aki jelenleg Kevin Farrell bíboros, a másik pedig a bíborosi kollégium dékánja, aki jelenleg Giovanni Battista Re. Az ő megbízását Ferenc pápa február 6-án, kórházba kerülése előtt erősítette meg.

Ez azért is fontos, mert míg a főkamarás a hivatali ügyeket intézi ilyenkor az egyházfő nélküli Vatikánban, addig Re készíti elő a következő konklávét.

Re megbízásának meghosszabbításával Ferenc azt is biztosította, hogy ha a pápaválasztásban nem is, a konklávé előkészítésében olyan emberé a főszerep, akiben a pápa megbízott.

A pápa temetését is a dékán celebrálja. II. János Pál temetésén például a későbbi XVI. Benedek, Joseph Ratzinger volt a bíborosi kollégium dékánja. Ebből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni; a dékáni pozíció fontos, de egyáltalán nem jelent egyenes utat a pápasághoz is.

Hogyan jutunk a konklávéig?

A pápa halálhíre és a konklávé között az összes bíboros ülésezik a Vatikánban, elkezdődik a felkészülés időszaka. Ebben az esetben ez azért is fontos, mert „Ferenc pápa kinevezési gyakorlata nyomán minden korábbinál változatosabb a testület összetétele. Nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a világ minden részén élő katolikusokat képviselje bíboros (ez azért is fontos, mert míg a keresztények száma Európában csökkenni látszik, Afrikában, Ázsiában emelkedik). Így viszont kevésbé ismerik egymást maguk a bíborosok, ez befolyásolni fogja a véleményalkotási folyamatot is, annak megítélését, hogy ez a sokszínű közeg kit tart majd alkalmasnak és kívánatosnak a pápai szék betöltésére” – mondta lapunknak korábban Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő.

A katolikus egyházban jelenleg 252 bíboros van, közülük 135 választókorú, azaz nem töltötte még be 80. életévét. „Ezeken az üléseken fontos lesz, hogy ki milyen szerepet tölt majd be a bíborosok közül, kiknek figyelnek majd jobban a véleményére. Egy olyan testületben, ahol kevésbé ismerik egymást, fontos lehet az úgynevezett pápacsinálók szerepe” – mondta Érszegi.

Hans Zollner pap és teológus nemrég lapunknak adott interjújában arról is beszélt, hogy ezen a konklávén témává válhat majd az is, ki mit és hogyan tett az abúzusok ellen az egyházon belül. A konklávén számítani fog, hogy kiket tett bíborossá az elmúlt időszakban Ferenc pápa: a tendenciából az látszik, hogy ha nem is egy teljesen Ferenc pápához hasonló egyházfő jön Ferenc után, akkor is olyan konklávé ül majd össze, amely képviseli Ferenc hagyatékát.

Hogyan zajlik a konklávé?

A konklávé maga az egyházi szabályok által kötött. Ezt a pápa halála vagy lemondása után 15-20 nappal kell megkezdeni, és a bíborosok addig szavaznak, amíg nem tudnak valakit kétharmados többséggel leendő egyházfőnek jelölni. Ha a jelölt elfogadja a felkérést, megvan a következő pápa: a világi választásoktól eltérően itt beiktatásról nincs szó, onnantól, hogy a leendő pápa elvállalja a posztot, ő lesz az egyházfő.

Mindez zárt ajtók mögött zajlik, itt választja meg a leendő pápa azt is, milyen névvel ül Szent Péter székébe. Arról, hogy megszületett a döntés, a nyilvánosság a választásról a filmekből is jól ismert módszerrel értesül – ha fekete füst száll fel, a konklávé eredménytelen volt, ha fehér, akkor sikeres volt a szavazás és a külvilág pár órán belül megtudhatja, ki lett az új pápa.

Ha felszállt a füst, az új pápa általában egy órán belül megjelenik a Szent Péter térre néző erkélyen. A konklávé rangidős bíborosától elhangzik a „Habemus Papam”, latinul azt jelenti, hogy „van pápánk”. Elméletben bármelyik római katolikus férfi lehet a pápa, de annak elenyésző esélye van, hogy a bíborosok ne maguk közül válasszanak egyházfőt.

Egy konklávé eredménye pont annyira megjósolhatatlan, mint az, hogy mikor sikerül a bíborosoknak dönteniük. Három olyan fontos irányzat, törésvonal azonban kirajzolódik a Vatikánon belül, amelyek alakíthatják egy esetleges konklávé döntését. Számíthat az, hogy melyik kontinensről érkezzen a pápa, ahogy az is, hogy a Ferenc által képviselt progresszív, vagy inkább a konzervatív oldal felé hajlik-e. Szempont ugyanígy az is, hogy milyen célt tűzött a katolikus egyház zászlajára.

A katolikus egyház régóta küzdött a visszaélések kezelésével. Ezzel Ratzinger nem tudott megküzdeni, ami lemondása előtt rá is nyomta a bélyeget XVI. Benedek pápaságára. Ferenc pápa viszont elindult az úton a bocsánatkérés és a zéró tolerancia felé. Fontos lesz tehát, hogy ki elég erős ahhoz, hogy ezt a hagyatékot továbbvigye. Ez viszont már nemcsak ideológiai, hanem személyi kérdés is a konklávé számára: ki az, aki alkalmas erre? A Vatikánon belüli erőviszonyokról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

A temetés

A pápai temetés korábban egy megszokott, viszonylag bonyolult ceremóniaként zajlott, nyitott koporsós felravatalozással, Vatikánon belüli temetéssel, megadott menetrenddel. Ferenc pápa a közelmúltban jóváhagyta a terveket, amelyek szerint az egész eljárást kevésbé bonyolulttá alakítják át. A korábbi pápákat például egymásba ágyazott ciprus-ólom-tölgy koporsóba temették el, Ferenc cinkkel bélelt fakoporsót választott. A szokás része volt az is, hogy az elhunyt pápát a Szent Péter-bazilikában emelvényen állították ki a nyilvánosság számára. Ferenc pápa ehelyett azt kérte, koporsóját meglátogatva búcsúztassák el őt a hívek.

Ferenc pápa végső akaratában azt kérte, hogy a római Santa Maria Maggiore-bazilikában temessék el őt. Ferenc 2023-ban egy interjúban beszélt arról először, hogy úgy döntött, a Szent Péter bazilika helyett máshol térne végső nyugovóra. A pápa azt is mondta, azt szeretné, ha a Santa Maria Maggioréban zajlana a szertartás, szerény körülmények között.

„Túl terjengősnek találtam a temetési szertartást, ezért beszéltem a szertartásmesterrel, hogy könnyítsek rajta: semmi felravatalozás, semmi koporsózási szertartás. Méltósággal történjen a dolog, de csak úgy, mint bármely másik keresztény esetében.” – írta Ferenc pápa önéletrajzában. Az egyházfő arra is kitért könyvében, hogy az Istentől halálával kapcsolatban annyit kért: „Ne fájjon túlságosan”. Az egyházfő akaratával előre biztosította, hogyha eljön az ő ideje, azzal is azt szeretné, ha a szerénységről, egyszerűségről szólna temetése. Ezzel pedig ő lenne több mint egy évszázad után az első pápa, akit a Vatikánon kívül temetnek el.