Konklávé, befagyott időszak, fehér füst: meghalt Ferenc pápa, mi jön most?

„Az Egyház továbbhalad, én pedig csak egy lépés vagyok a történetében”

– írja Ferenc pápa önéletrajzi könyvében, a Reményben.

88 éves korában húsvéthétfőn meghalt Jorge Bergoglio, azaz Ferenc pápa, aki 2013 óta állt a római katolikus egyház élén. A pápa halálával beállt a Vatikánban a Sede vacante (a pápa nélküli, befagyott időszak). Ebben az akár több hétig is elhúzódó időszakban újítás nem történhet az egyházban, csak technikai jellegű dolgokról dönthetnek. Sede vacante alatt Szent Péter széke üres, ezt olyan apróságok is jelzik, minthogy a Vatikán címerét lecserélik, a pápai tiara helyett umbraculumra (a pápa hatalmát jelképező napernyőre). Összeszedtük, mi történik a konklávéig, hogyan néz ki az új egyházfő megválasztásának időszaka: röviden azt, hogy mi jön most.

Sede vacante

Ha megüresedik az egyházfő széke, ketten lépnek előtérbe, két „ideiglenes helyettese” lesz a Vatikánnak. Az egyik a főkamarás, aki jelenleg Kevin Farrell bíboros, a másik pedig a bíborosi kollégium dékánja, aki jelenleg Giovanni Battista Re. Az ő megbízását Ferenc pápa február 6-án, kórházba kerülése előtt erősítette meg.

Ez azért is fontos, mert míg a főkamarás a hivatali ügyeket intézi ilyenkor az egyházfő nélküli Vatikánban, addig Re készíti elő a következő konklávét.

Re megbízásának meghosszabbításával Ferenc azt is biztosította, hogy ha a pápaválasztásban nem is, a konklávé előkészítésében olyan emberé a főszerep, akiben a pápa megbízott.

A pápa temetését is a dékán celebrálja. II. János Pál temetésén például a későbbi XVI. Benedek, Joseph Ratzinger volt a bíborosi kollégium dékánja. Ebből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni; a dékáni pozíció fontos, de egyáltalán nem jelent egyenes utat a pápasághoz is.

Hogyan jutunk a konklávéig?

A pápa halálhíre és a konklávé között az összes bíboros ülésezik a Vatikánban, elkezdődik a felkészülés időszaka. Ebben az esetben ez azért is fontos, mert „Ferenc pápa kinevezési gyakorlata nyomán minden korábbinál változatosabb a testület összetétele. Nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a világ minden részén élő katolikusokat képviselje bíboros (ez azért is fontos, mert míg a keresztények száma Európában csökkenni látszik, Afrikában, Ázsiában emelkedik). Így viszont kevésbé ismerik egymást maguk a bíborosok, ez befolyásolni fogja a véleményalkotási folyamatot is, annak megítélését, hogy ez a sokszínű közeg kit tart majd alkalmasnak és kívánatosnak a pápai szék betöltésére” – mondta lapunknak korábban Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő.

A katolikus egyházban jelenleg 252 bíboros van, közülük 135 választókorú, azaz nem töltötte még be 80. életévét. „Ezeken az üléseken fontos lesz, hogy ki milyen szerepet tölt majd be a bíborosok közül, kiknek figyelnek majd jobban a véleményére. Egy olyan testületben, ahol kevésbé ismerik egymást, fontos lehet az úgynevezett pápacsinálók szerepe” – mondta Érszegi.

Hans Zollner pap és teológus nemrég lapunknak adott interjújában arról is beszélt, hogy ezen a konklávén témává válhat majd az is, ki mit és hogyan tett az abúzusok ellen az egyházon belül. A konklávén számítani fog, hogy kiket tett bíborossá az elmúlt időszakban Ferenc pápa: a tendenciából az látszik, hogy ha nem is egy teljesen Ferenc pápához hasonló egyházfő jön Ferenc után, akkor is olyan konklávé ül majd össze, amely képviseli Ferenc hagyatékát.

Hogyan zajlik a konklávé?

A konklávé maga az egyházi szabályok által kötött. Ezt a pápa halála vagy lemondása után 15-20 nappal kell megkezdeni, és a bíborosok addig szavaznak, amíg nem tudnak valakit kétharmados többséggel leendő egyházfőnek jelölni. Ha a jelölt elfogadja a felkérést, megvan a következő pápa: a világi választásoktól eltérően itt beiktatásról nincs szó, onnantól, hogy a leendő pápa elvállalja a posztot, ő lesz az egyházfő.

Mindez zárt ajtók mögött zajlik, itt választja meg a leendő pápa azt is, milyen névvel ül Szent Péter székébe. Arról, hogy megszületett a döntés, a nyilvánosság a választásról a filmekből is jól ismert módszerrel értesül – ha fekete füst száll fel, a konklávé eredménytelen volt, ha fehér, akkor sikeres volt a szavazás és a külvilág pár órán belül megtudhatja, ki lett az új pápa.

Ha felszállt a füst, az új pápa általában egy órán belül megjelenik a Szent Péter térre néző erkélyen. A konklávé rangidős bíborosától elhangzik a „Habemus Papam”, latinul azt jelenti, hogy „van pápánk”. Elméletben bármelyik római katolikus férfi lehet a pápa, de annak elenyésző esélye van, hogy a bíborosok ne maguk közül válasszanak egyházfőt.

Egy konklávé eredménye pont annyira megjósolhatatlan, mint az, hogy mikor sikerül a bíborosoknak dönteniük. Három olyan fontos irányzat, törésvonal azonban kirajzolódik a Vatikánon belül, amelyek alakíthatják egy esetleges konklávé döntését. Számíthat az, hogy melyik kontinensről érkezzen a pápa, ahogy az is, hogy a Ferenc által képviselt progresszív, vagy inkább a konzervatív oldal felé hajlik-e. Szempont ugyanígy az is, hogy milyen célt tűzött a katolikus egyház zászlajára.

A katolikus egyház régóta küzdött a visszaélések kezelésével. Ezzel Ratzinger nem tudott megküzdeni, ami lemondása előtt rá is nyomta a bélyeget XVI. Benedek pápaságára. Ferenc pápa viszont elindult az úton a bocsánatkérés és a zéró tolerancia felé. Fontos lesz tehát, hogy ki elég erős ahhoz, hogy ezt a hagyatékot továbbvigye. Ez viszont már nemcsak ideológiai, hanem személyi kérdés is a konklávé számára: ki az, aki alkalmas erre? A Vatikánon belüli erőviszonyokról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

A temetés

A pápai temetés korábban egy megszokott, viszonylag bonyolult ceremóniaként zajlott, nyitott koporsós felravatalozással, Vatikánon belüli temetéssel, megadott menetrenddel. Ferenc pápa a közelmúltban jóváhagyta a terveket, amelyek szerint az egész eljárást kevésbé bonyolulttá alakítják át. A korábbi pápákat például egymásba ágyazott ciprus-ólom-tölgy koporsóba temették el, Ferenc cinkkel bélelt fakoporsót választott. A szokás része volt az is, hogy az elhunyt pápát a Szent Péter-bazilikában emelvényen állították ki a nyilvánosság számára. Ferenc pápa ehelyett azt kérte, koporsóját meglátogatva búcsúztassák el őt a hívek.

Ferenc pápa végső akaratában azt kérte, hogy a római Santa Maria Maggiore-bazilikában temessék el őt. Ferenc 2023-ban egy interjúban beszélt arról először, hogy úgy döntött, a Szent Péter bazilika helyett máshol térne végső nyugovóra. A pápa azt is mondta, azt szeretné, ha a Santa Maria Maggioréban zajlana a szertartás, szerény körülmények között.

„Túl terjengősnek találtam a temetési szertartást, ezért beszéltem a szertartásmesterrel, hogy könnyítsek rajta: semmi felravatalozás, semmi koporsózási szertartás. Méltósággal történjen a dolog, de csak úgy, mint bármely másik keresztény esetében.” – írta Ferenc pápa önéletrajzában. Az egyházfő arra is kitért könyvében, hogy az Istentől halálával kapcsolatban annyit kért: „Ne fájjon túlságosan”. Az egyházfő akaratával előre biztosította, hogyha eljön az ő ideje, azzal is azt szeretné, ha a szerénységről, egyszerűségről szólna temetése. Ezzel pedig ő lenne több mint egy évszázad után az első pápa, akit a Vatikánon kívül temetnek el.