Az adófizetői pénzek 99 százaléka után a maradék 1 százalékot is ellopják – a fideszes módosítóról vitáztak

Nyolc igen és három nem szavazattal elfogadta az Országgyűlés igazságügyi bizottsága azt a kormánypárti módosító javaslatot, amit az átláthatóságinak nevezett törvényjavaslathoz nyújtottak be. A hétfőn benyújtott fideszes módosító javaslattal már az idén felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat is elvennék a jegyzékre vett szervezetektől. Ezzel tovább csavartak azon a törvényjavaslaton, amelynek segítségével a kormány ellehetetlenítheti a jövőben azokat az újságokat és civil szervezeteket, amelyek külföldi támogatásokat kapnak, és ezzel veszélyeztetik az ország szuverenitását.

A kedd délelőtti bizottsági ülés egy civil akcióval indult. „Szabad sajtó, szabad civilek” feliratú molinót tartottak fel civilek. Vejkey Imre, a bizottság KDNP-s elnöke rövid szünetet rendelt el, és figyelmeztette őket, hogy tilos ilyen eszközt használni a teremben.

Szabó Szabolcs, a Momentum képviselője azzal kezdte a vitát, hogy az ellehetetlenítési törvény sérti az uniós jogot, az Országgyűlés határozati házszabályát, a jogalkotásról szóló törvényt, nem felel meg az egyértelműség feltételeinek, és a visszamenőleges jogalkotás is teljesen törvényellenes. Az indítvány értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan, és őszintén csodálkozik, hogy a javaslathoz jogi végzettségű fideszes képviselők is a nevüket adták.

Az Alaptörvénynek és a nemzetközi jognak sem felel meg az ellehetetlenítési törvény, folytatta a sort Rónai Sándor, a DK képviselője.

„Ez a törvény súlyosan bántja Magyarországot, a maradék szabad sajtót, és egy nyílt támadást indít a civil szervezetekkel szemben.”

A DK képviselője úgy fogalmazott: a törvény elfogadásával Magyarország egy ócska diktatúrává válhat. A bizottság KDNP-s elnöke visszautasította ezt a kijelentést, és úgy fogalmazott, hogy Magyarország egy szuverén, demokratikus jogállam. Vejkey Imre szerint az elmúlt 15 éves működés is ezt bizonyítja. Bezzeg Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt, vágott vissza a DK-s képviselőnek egy gyurcsányozással Vejkey.

A törvényjavaslat szép céljaival egyetért a Mi Hazánk Mozgalom, de Novák Előd szerint inkább a Facebook és a Meta ellen kellene fellépni. A Mi Hazánk képviselője arról beszélt, hogy fel kell lépni a külföldi beavatkozás ellen, de ők azt tapasztalják, hogy a Fidesz a tenyerén hordozza a Metát, még reklámadót sem kell fizetnie a cégnek. Novák innen egy kis kitérővel, Márki-Zay Péter kanadai állampolgárságát emlegetve jutott el oda, hogy szerinte a parlament honlapján fel kellene tüntetni a képviselők állampolgárságát. Ő például a vagyonnyilatkozatába mindig beírja, hogy csak magyar állampolgársága van. Ezt el lehetne várni minden más képviselőtől is szerinte.

Az általános vitán elhangzott érveket ismételték csak meg a képviselők, szólt hozzá Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A kormány szerint a javaslat megfelel a házszabálynak, és támogatja a kormánypárti képviselők hétfőn benyújtott módosító javaslatait is. Az előterjesztők nevében Szabó Tünde fideszes képviselő is úgy gondolja, hogy az indítványuk mindenben megfelel a jogszabályoknak.

Ezzel a módosítással nemcsak a civil szervezeteket és a sajtót lopják meg, hanem a magyar adófizető állampolgárokat is, akik pénzt ajánlanak fel egy olyan szervezetnek, amelynek céljaival egyetértenek, mondta Cseh Katalin, a Momentum képviselője. Szerinte ez a módosítás jó példa arra, hogy miért csökken rohamos mértékben a Fidesz támogatottsága. A Momentum képviselője kétségbeesett kísérletnek nevezte a törvényjavaslatot, amely szerinte egy lépés afelé, hogy az ország kilépjen az Európai Unióból. „Szégyenletes, hogy erről beszélünk itt.”

„Önök, a Fidesz–KDNP kormánya az adófizetői pénzek 99 százalékát ellopja. Ez a törvényjavaslat arra nyújt garanciát, hogy a maradék 1 százalékot is ellopják”

– jelentette ki Rónai Sándor, a DK képviselője. Arról beszélt, hogy Fidesz folyamatosan lop, és most még a maradék lehetőséget is elveszik az állampolgároktól, hogy egy kis összegről szabadon dönthessenek. A Fidesz nemcsak az Európai Unióból, hanem a normalitás világából is kivezeti Magyarországot szerinte. A DK képviselője egyenesen a szemétdombra küldené az ellehetetlenítési törvényt. A bizottság elnöke ismét visszautasította a Fidesz–KDNP-t ért rágalmakat.

Ott volt a bizottság ülésén Jámbor András is, de ő nem kapott szót. Kérdését így Cseh Katalin olvasta fel. „Ha a Fideszt nem a tőlük eltérő vélemény, csupán a külföldi pénz zavarja, akkor miért a belföldi támogatását akarják ellehetetleníteni ezeknek a szervezetek?”

A végén az előterjesztő fideszes képviselő és az igazságügyi államtitkár is válaszolhatott volna a kérdésekre és felvetésekre, de ezt nem tették meg. Szabó Tünde arról beszélt, hogy hétfőn benyújtott módosító javaslatnak csak egy érdemi pontja volt: a külföldi támogatók köréből kikerültek a határon túli magyarok. Megismételte, hogy a törvény csak szervezetekre vonatkozik, így a magánszemélyeket nem érinti.

„Magyarországon 15 éve folyamatosan tapasztalhatjuk, hogy sajtószabadság van. Ez nem fog megszűnni.”

Szabó szerint nincs olyan a törvényben, hogy meg lehet szüntetni vagy be lehet zárni médiaterméket. Csak azt várják el, hogy a közéletet befolyásoló, külföldről támogatott szervezetek feltüntessék, honnan kapnak támogatást. Állítása szerint csak azt akarják elérni, hogy a magyar választásokba és demokratikus közéletbe ne szólhasson be az ukrán titkosszolgálat, amerikai adófizetők, külföldi állam, vállalatcsoport vagy spekuláns.

Répássy Róbert sem tért ki egy szóval sem arra, hogy visszamenőlegesen elvennék a megbüntetett szervezetektől az adó 1 százalékos felajánlásokat. Megismételte, amit a fideszes képviselő is mondott előtte. A törvény nem vonatkozik magánszemélyekre, így hazudik, aki azt állítja, hogy sérül a magánszemélyek szólásszabadsága.

Az államtitkár szerint kizárólag azokat a szervezeteket érinti törvény, akik külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak. A cél a transzparencia, és az egyedüli szankció a törvényben az átláthatóság. Azt pedig egyenesen

összeesküvés-elméletnek tartja, hogy korlátoznák a média vagy a civil szervezetek működését.

Azért sem értette a civilek tiltakozását, mert szerinte roppant szűkre korlátozták a törvény értelmezési körét.

Az igazságügyi bizottság több fideszes képviselője el se ment az ülésre. Aki pedig ott volt, meg sem szólalt a vitában.

Már az idén felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat is elvenné a Fidesz a jegyzékre vett szervezetektől

Az igazságügyi bizottság tagjainak hétfő délután küldték a névtelen kormánypárti képviselők módosítási javaslatait, amiből az derült ki, hogy az eddigieknél is brutálisabb lépésre készül a Fidesz–KDNP. Már az idén felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat is elvennék utólag azoktól a szervezetektől, amelyeket a kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára jegyzékre vesz. Az eredeti törvényjavaslat szerint csak a törvény hatálybalépést követő adóévtől, azaz 2026-tól nem lehetne felajánlani az adó 1 százalékos támogatást a jegyzékre vett szervezeteknek. A fideszes tervezet szerint ezt a részt elhagynák, és már a május 20-i határidőig felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat sem kapják meg a megbüntetett szervezetek.

A fideszes módosító szerint a felajánlott összeg kiutalását a NAV egyszerűen elutasítja, ha a kedvezményezett szervezet augusztus 1-jén a kormány által kijelölt jegyzéken szerepel. Azt is meghatározták, hogy ezeket a pénzeket a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért kapná meg. Az alapítványt idén januárban hozta létre a kormány azért, hogy elbírálja egyes gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök támogatásának egyedi méltányossági kérelmeit.

Szintén fontos módosítás lehet az eredeti törvényjavaslathoz képest, hogy nem számítanak külföldi támogatónak azok a személyek, akiknek magyar állampolgársága is van. Azt is pontosítanák a fideszes képviselők, hogy külföldi támogatónak azokat tekintik, akik a külföldi támogatást közvetlenül vagy harmadik személy, illetve szervezet közbeiktatásával közvetett módon nyújtják.

Halász János fideszes országgyűlési képviselő május 14-én nyújtotta be az ellehetetlenítési törvényt, amely rendkívüli módon megnehezítené a külföldi támogatásokkal rendelkező szervezetek munkáját és létezését. A törvény elfogadása után a Szuverenitásvédelmi Hivatal javasolhatja a kormánynak, hogy vegye jegyzékre azokat a külföldről finanszírozott szervezeteket, amelyek a megítélésük szerint veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.

A javaslat szerint bármi veszélyeztetheti az ország szuverenitását, ami sérti, negatív színben tünteti fel

• az ország független, demokratikus jogállami jellegét;
• a nemzet egységét, a határon túli magyarokért való felelősséget;
• a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
• a békét, a biztonságot és a más országokkal való együttműködést;
• az ország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.

Ha egy szervezetet jegyzékre vesznek, nem gyűjthet adó 1 százalékot, és köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött. A törvény szerint minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amiket transzparens pályázatokon lehet elnyerni. Ebbe beletartoznak azok az uniós pályázatok is, amikért uniós tagországban működő szervezetek indulnak el.

Ha felmerül, hogy a szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságnak, amit 15 napon belül ki kell fizetni. Az így befizetett összegek és a törvény alapján megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül be. A szerv helyszíni ellenőrzést is tarthat, ami azt jelenti, hogy kivonulhat a listázott szervezetekhez, ahol belenézhet minden iratba és számítógépbe, adathordozóba, és ezekről másolatot is készíthet. Ehhez a rendőrség segítségét is kérhetik.

Halász János képviselői indítványához Orbán Viktor, Rogán Antal és a Fidesz–KDNP-frakciók szinte összes tagja csatlakozott előterjesztőként. A törvényjavaslatot május 19-én vette tárgysorozatba az igazságügyi bizottság, és a következő nap már a plenáris ülésen vitáztak a képviselők róla. A jelenlegi tervek szerint a június 10-i hét első felében lehet a zárószavazás, és a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

Az ellehetetlenítési törvény részleteiről, várható hatásairól és a különböző szervezetek, intézmények tiltakozásáról ezekben a cikkekben írtunk részletesebben. Itt pedig azt magyaráztuk el, hogy mi a baj a törvénnyel.