Halász János szerint semmit sem akarnak betiltani, az ellenzék fasiszta tempóról beszélt

Csütörtökig nyújthatnak be módosító javaslatot a képviselők, és a mostani tervek szerint június közepén lesz a zárószavazás.

„Tanulságos vita volt” – jegyezte meg az előterjesztést benyújtó Halász János, és a vita végén röviden reagált a felszólalásokra. Először is köszönetet mondott a kormánypárti frakciótársainak, hogy értékes gondolatokat fogalmaztak meg, és higgadt, átfogó felszólalásokkal készültek.

Az ellenzéknek már nem mondott köszönetet. Szerinte a Párbeszéd nem volt méltó a nevéhez, és például nem figyeltek oda a kormánypárti hozzászólásokra.

„Tordai Bence nagyképű és fölényeskedő volt, ahogy szokott lenni.”

Megengedhetetlennek nevezte azt is Halász, hogy Szabó Tímea nemtelenül támadta a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét, Lánczi Tamást.

A Párbeszéd mellett a DK is személyeskedett a fideszes képviselő szerint. Úgy látja, hogy a DK képviselői a valóságtól függetlenül szeretik eldönteni, hogy ki milyen ember. „Nekünk ebből elegünk van, mi ezt nem kérjük. Elegünk van a hazudozásaikból. Ők voltak a fő hazudozók ma.”

A vita során az ellenzék egyik fő állítása Halász szerint az volt, hogy betiltják majd a lapokat.

„Senki nem akar betiltani semmit ebben a törvényben. Hát olvassák már el!”

A fideszes képviselő arra jutott, hogy az ellenzéki képviselők nem olvasták el a javaslatot, mert akkor tudnák, hogy a törvény nem magánszemélyekre vonatkozik, hanem jogi személyekre. Végezetül megismételte azt, amit a vita elején is mondott, hogy ez a törvény a legjobb eszköz arra, hogy hatékonyan fellépjenek az ukrán propaganda ellen.

Novák Előd azt látja, hogy Kocsis Máté mégis szívesebben sakkozik galambokkal, de ő arra buzdítaná Kocsist, hogy szálljon vitába a Mi Hazánkkal a Metáról. Azért meg nem mondana köszönetet Kocsisnak, hogy teret engedett Dobrev Klárának a felszólalásra. Ha a magyar képviselők sem szólalhatnak fel az Európai Parlamentben, ez fordítva se történhessen meg szerinte.

Erre Kocsis úgy reagált, nem ért egyet azzal, hogy ne szólalhassanak fel a magyar EP-képviselők az Országgyűlésben, mert őket is magyar emberek választották meg. A Metára vonatkozó javaslatot pedig „izgalmasnak” nevezte, de szerinte az tény, hogy egy ilyen kis ország nem tud ezzel sokat kezdeni. Novák Előd szerint viszont meg lehet regulázni a Facebookot, például reklámadóval.

Kocsis Máté méltánytalannak tartja, hogy azzal vádolják az ellenzéki képviselők, hétfőn 8 perccel az ülés kezdete előtt hívták össze a házbizottságot, ahol korlátozták a vita hosszát. A Fidesz frakcióvezetője szerint csak azért hívták össze, mert az ellenzéki frakciók azt kérték, hogy ez a vita uniós napirend legyen, és Dobrev Klára EP-képviselőként felszólalhasson.

A Fidesz frakcióvezetője állítja: az ellehetetlenítési törvénnyel egy dolgot szeretnének elérni. „Az pedig az, hogy Magyarországon olyan választási és demokratikus rendszert lehessen kialakítani, amelyben sem ukrán titkosszolgálat, sem amerikai adófizetői pénz, sem brüsszeli politikai akarat nem szól bele. Ez az egyetlen célja az előterjesztésnek.”

„Úgy tűnik, lehullt a lepel” – mondta Szabó Tímea. A Párbeszéd képviselője szerint Kocsis Máté beismerte, hogy önmagában a külföldi támogatás baj, nem csak az, amit eddig a fideszesek állítottak a vitában: a külföldi befolyásolás.

Nem mondtam olyat, amit ön állít, reagált Kocsis Máté, és azt javasolta a Párbeszéd képviselőjének: ha nem bírja a vitát idegileg, inkább menjen haza, és pihenjen. „Magával olyan vitatkozni, mint egy galambbal sakkozni.” A Fidesz frakcióvezetője kikérte magának, hogy állítása szerint Szabó meghazudtolta, és azzal zárta a rövid felszólalását,, hogy a Párbeszéd képviselője 11 hónap múlva már nem lesz képviselő.

Nacsa Lőrinc is beszállt a vitába. Szerinte Kocsis Máté azokról a médiatermékekről beszélt, amelyek „külföldi pénzből, külföldi befolyásszerzés kísélretével politikai befolyást akarnak szerezni”.

A fideszes Kocsis Máté messziről kezdte a válaszát: „a 2021-es év pontosan ugyanígy telt, önök belelovalták magukat, hogy jövőre vége, jövőre megbukunk”, aztán újabb kétharmad lett.

„Mi biztosan parlamenti párt leszünk, jó eséllyel indulunk neki a választásoknak, önök viszont biztosan nem lesznek parlamenti párt”, mondta a parlament ellenzéki térfelének.

Kocsis szerint az nézőpont kérdése, hogy ki támadt meg kit: szerinte az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnöke egyértelművé tette, hogy politikai testület, ami politikai bunkósbotként viselkedik, és meg akarja buktatni a „demokratikusan megválasztott” magyar kormányt.

Majd felhozta a 2022-es országgyűlési választást a külföldi pénzes állításokkal.

Azután levezette, hogy mi történt 2022 után. „Önök a politikában sorozatosan megbuknak. Elfogytak. Ezért a szolgasajtójuk, a baloldali propagandasajtó, a 444, a Telex, a HVG, az RTL Klub átvette a politikai kezdeményezést, a politikai szerepet”, és a politikusok arról beszéltek a parlamentben, hogy mit írt meg a sajtó aznap reggel. Ebből adódóan a finanszírozók rájöttek, hogy nem a politikusokat kell finanszírozni, hanem a médiát, meg a civil szervezeteket. Kocsis szerint ők nem egy elképzelt probléma ellen hoztak szabályt, mert a probléma valós.

Majd arról beszélt, hogy Magyarországon sajtószabadság van, és mindenki azt írta le az elmúlt 15 évben, amit akart. „Sajtószabadság vagy van, vagy nincs, de biztosan nem számolják fel kéthavonta. Minden ugyanúgy működik tovább, azt nem lehet, hogy valaki külföldről kapjon támogatást”, mondta.

Kocsis szerint nem csak ukrán, de orosz dezinformációs kampány is zajlik, „mi meg itt állunk, majdnem mondtam valamit, miként, és úgy teszünk, mintha az lenne a legnagyobb politikai problémánk, hogy mit írt a Telex. Telex is lesz a jövőben”. Csak épp külföldi támogatások nem lehetnek, tette hozzá.

Zárásként felhozta, hogy mi van azokkal, akik határon túli magyarok, de itteni portált olvasnak: a Szuverenitásvédelmi Hivatal elkészíti a jegyzékét a szervezetekről, és mérlegelnie kell a hivatalnak, hogy a külföldi támogatás Józsi bácsi ötezer forintja, vagy valami külföldi szépségipari reklámcég reklámja, vagy egy külföldi állami bevétel, vagy épp külföldi titkosszolgálati finanszírozás.

„A közbe óbégatás a gyengék eszköze, úgy emberileg, mint szakmailag!”

„Ez egy fontos és világos törvény, lényeges kérdésekről, egyértelmű szabályokat javasol a törvényjavaslat” – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője.

Miért most nyújtotta be Halász János ezt a javaslatot? Deutsch szerint világos oka van ennek. Egyrészt gyökeres fordulat állt be a világban, miután az USA-ban nyert Donald Trump, és az új adminsztráció kitakarítja a politikai korrupciót, a USAID-szervezeteket. Másrészt Brüsszelben is politikai fordulat készül, miután komoly korrupciós botrányra derült fény.

Deutsch azt tapasztalja, hogy az embereknek elege van az ellenzékből, és ezt jól jelzi, hogy a közvélemény-kutatások szerint a hat parlamenti ellenzéki párt össztámogatottsága az 5 százalékot sem éri el. A Fidesz EP-képviselője nem gondolja, hogy mindenben a méret a lényeg, de az ellenzék szavainak súlyából és hitelességéből sokat levon, hogy többen el sem akarnak indulni a 2026-os választáson.

Dobrev Klára vezérszónoki felszólalásából azt olvasta ki Deutsch, hogy a DK EP-képviselője vallás- és egyházellenes politikát ígér, Pride-párti politikát folytat, hadat üzent a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítésének, és ugyanott folytatná, ahol volt férje 2009-ben kénytelen volt abbahagyni.

Arról beszélt a fideszes politikus, hogy egyik uniós szervezet sem felettes szerve Magyarországnak és a magyar állampolgároknak, így hiába futnak az ellenzéki képviselők az Európai Bizottsághoz az ellehetetlenítési törvény miatt.

Deutsch úgy fogalmazott: „a Partizán egy médiatermékre még nyomokban sem hasonlító politikai aktivistacsoport”, amelyik a politikacsinálás érdekében kapja az éves bevétele több mint 50 százalékát külföldről. „Ez nincs rendjén!”

A DK-s Gréczy Zsolt szerint a törvény „sima szemétség, amit az unió el fog ítélni, és mindazok, akik ezt megírták, megszavazzák, egyszer ezt még rettenetesen fogják szégyellni”. A képviselő szerint a Fidesz nem is merészkedett volna el ilyen messzire, ha az ország jobb állapotban lenne a mostaninál. Gréczy szerint ez a kormány bukásához fog vezetni, mert „bárkin elkövetik az első eljárást, az csak olaj lesz a tűzre”.

A DK-s Varga Zoltán azt hitte, hogy Halász János alvóügynökből kinevezte magát a párt öklének, de aztán hirtelen arról is beszélt, hogy szerinte a Harcosok Klubja parlamenti hadtestével ül a kormánypárti padsorokban. Szerinte a hatalom orosz mintára bárkire öt perc alatt rábizonyítja, hogy hazaáruló.

„Önök az oroszoktól lopták vagy kapták ezt az ötletet?”

– kérdezte Varga.

Azt is mondta, hogy a Fidesz a történelem lehető legrosszabb oldalára állt. „Ez, amit önök csinálnak, nem más, mint a hazánk elárulása, a szabadság elárulása. Ez a legnagyobb bűn, amibe bele fognak bukni.”

A DK-s Barkóczi Balázs szerint a törvényjavaslat „nem más, mint a politikai önkény törvénybe foglalása”, mert a kormány attól fél, hogy elveszíti a hatalmát, így akarja bebetonozni magát. A képviselő azt mondta a kormánypárti képviselőknek, hogy a civilek és a sajtó nem ellenségek, „szégyelljék magukat”, hogy ellenük indítanak támadást.

Sokkal inkább cenzúratörvénynek kellene nevezni ezt a törvényt, mondta Szabó Rebeka, a Párbeszéd képviselője az ellehetetlenítési törvényjavaslatról. Szerint a szólásszabadságot fogja korlátozni ez a jogszabály, ha megszavazzák.

„Ez egy kommunista vagy fasiszta tempó, nem is tudom, melyiket mondjam.”

Szabó Rebeka arról beszélt: szinte minden közéleti megnyilvánulás befolyásolja a demokratikus vitát, de a demokrácia lényege pont az lenne, hogy részt vehetünk a vitában. „Önök azonban ezt büntetnék.”

Attól tart Szabó, hogy a törvény hamarosan a politikusokra is vonatkozik majd, így probléma lehet, hogy ő például megkérdőjelezi azt, hogy Magyarország jogállam-e. „Önök teljesen el fogják lehetetleníteni azt a szervezetet, amely Magyarország demokratikus állapotát kétségbe vonja.”

Hogyan képzelik, hogy a magyar támogatók minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot” adjanak? – kérdezte a Párbeszéd képviselője a kormánypárti politikusoktól.

A DK-s Arató Gergely szerint „félfasiszta javaslatból mostanra teljesen fasiszta javaslat lett, amivel bárkire rásütik az idegen ügynök bélyegét, ahogy az önök elődei tették”, de ezt az unió nem fogja hagyni. És a magyarok sem fogják hagyni, hogy a kormány kivezesse az országot az unióból, hiába „rendelte ezt meg az önök orosz gazdája”.

A KDNP-s Nacsa Lőrinc kapott újra szót, azt mondta Csárdi Antalnak: „Akkor ön most beismerte, hogy ezeket a cikkeket külföldi megrendelésre és külföldi pénzből írták?”

Csárdi szerint Nacsának „gondjai vannak a szövegértelmezéssel” – szerinte a kormánypártiak „a közélet porondjáról akarják eltüntetni” ezeket a cikkeket.

Az Orbán-kormány átlépi a vörös vonalat, orosz és belarusz mintájú autokráciát épít, mondta Csárdi Antal független képviselő a felszólalásában.

Szerinte a választók nem fogják hagyni, hogy az országból diktatórikus szemétdombot csináljanak. A Fidesz listázni és ellehetetleníteni akar minden olyan véleményformálót, aki szót emel a kormány végeláthatatlan bűnei ellen. „Önök több mint tíz éve próbálják elbábozni, hogy Magyarország jogállam. Ahol elfogynak az érvek, ott jön a listázás kora.”

Csárdi arról is beszélt, hogy a kormány ki akarja szorítani a közéletből azokat, akik máshogy gondolkodnak, mint ők. Ha elnémítják a célkeresztbe vett szervezeteket, nem értesülhet a nyilvánosság a jövőben olyan hírekről, mint amilyen Novák Katalin kegyelmi ügye vagy a Pegasus-botrány volt. A képviselő egymás után olvasta fel azokat az oknyomozó cikkek címeit, amelyek nem jelenthetnének meg, ha ellehetetlenítik a magyar sajtót.

A képviselő szerint ez a törvényjavaslat a Fidesz beismerő vallomása, hogy elfogytak az érvek, és egy tisztességes választáson történelmi vereséget szenvednének. Úgy látja, hogy a választási vereség megakadályozására született a javaslat, és a Fidesz minden kapcsolatát elveszítette a valósággal. „Önöknek már csak a pénz és a hatalom számít, bármi áron.”

A párbeszédes Jámbor András szerint a hatalmat nem arra kell használni, hogy egy párt érdekei szerint alakítsa a közéletet, márpedig „teljesen egyértelműen hatalmi érdekeket szolgál” ez a törvény.

Majd arról beszélt, hogy Lánczi Tamásnak, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének „érdeke, hogy ez a hatalom fennmaradjon, egyértelmű, hogy nem tud pártatlan lenni”, hiszen Lánczi korábban Orbán Viktornak és Schmidt Máriának is dolgozott.

Jámbor szerint ez a törvényjavaslat nem teremti meg az átláthatóságot a magyarországi közéletben, mert a jelenlegi pártfinanszírozási törvény nem zárja ki, hogy akár oligarchák beleszóljanak a közéletbe, így a belföldi finanszírozást is átláthatóvá kéne tenni, mondta.

Ezután felsorolta, hogy a kormány beszántotta a Népszabadságot, elfoglalta az Origot, az Indexet, a megyei lapokat. Majd arra kérte a kormánypártokat, hogy ne arra használják a kétharmadukat, hogy félelmet keltsenek, magyart magyar ellen fordítsanak.

A DK-s Kálmán Olga több mint szimbolikusnak tartja, hogy kevés kormánypárti képviselő vesz részt a vitán. Szerinte a többiek biztosan a Türk Tanács budapesti találkozóján vannak, vagy Putyintól kérnek tanácsokat telefonon.

„Önök tényleg ennyire félnek, tényleg ennyire betegesen ragaszkodnak a hatalomhoz?”

– kérdezte a fideszes képviselőktől Kálmán Olga. Azt látja, hogy a kormánypártiak a magyar nemzettel azonosítják magukat, és mindenkit megpróbálnak ellehetetleníteni, aki mást gondol, mint ők. „Ez a keresztény politika lényege?”

Arról is beszélt a DK-s képviselő, hogy a Fidesz úgy használja az Alaptörvényt, mint a zsebnoteszt, és most kiválasztottak ebből a noteszből öt passzust, amit tilos lesz megkérdőjelezni. Tilos lesz például a NER-es diktátorok cimboráiról véleményt mondani szerinte, és nem szabad majd megkérdőjelezni, hogy Magyarország normál, demokratikus jogállam.

„Orbán Viktor retteg a vitától, az érvektől és legszívesebben eltiporna mindenkit, aki mást gondol, mint ő”

– folytatta Kálmán Olga, majd azt kérdezte: ezek nem a diktátorok ismérvei. „János, ezért a törvényért egyszer még nagyon fogod magad szégyellni!” – fordult a javaslatot benyújtó fideszes Halász Jánoshoz.

Varga Szimeon, a parlament bolgár nemzetiségi szószólója azt mondta, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága támogatja a törvényjavaslatot. Annyit azért kért, hogy az ne terjedjen ki a nemzetiségi civil szervezetekre.

„Tartsunk tiszteletben mindenkit!” – higgadt felszólalással készült Balassa Péter, ex-jobbikos képviselő. Szerinte hibázott a Fidesz, amikor múlt kedden benyújtotta az ellehetetlenítési törvényt, és arra figyelmeztette a kormánypárti képviselőket, hogy még van idejük átgondolni, megreformálni, visszavonni vagy átértékelni a javaslatot.

Miközben a Fidesz a vitában is az átláthatóságról beszélt, a felmérések szerint Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országa. Arról is beszélt Balassa, hogy a demokrácia nem megfélemlítésről szól, hanem a bizalomról, és szerinte a magyar kormánynak is ezt kellene követnie. „Önök hibázni fognak, ha ezt a törvényt keresztül verik. Lehet látni, hogy a magyar közvélemény rezonál erre a javaslatra” – tette hozzá.

A független képviselő szerint a magyarok arra fognak szavazni 2026-ban, akiről azt látják, hogy tudják vezetni az országot.

„Önök lejtmenetben vannak. (…) Önökkel elégedetlenek a választópolgárok”.

Az ellehetetlenítési törvényt a demokrácia elleni támadásnak tartja Balassa. Szerinte ez egy új eszköz a kritikus hangok elhallgatatására. Azt kérte a fideszes képviselőktől, hogy vonják vissza a javaslatot.

A szintén párbeszédes Tordai Bence szerint Orbán Viktor hazudott akkor, amikor azt mondta, „mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek velünk egyet”, meg akkor, amikor azt is mondta, hogy „véleményünk szerint nincs demokrácia szabad sajtó nélkül”.

A törvényjavaslatot szerinte Halász János, azaz „a szerencsétlen lúzer vette a nevére” – ezért aztán kapott egy figyelmeztetést az ülést vezető Latorcai Jánostól, és azt mondta Tordainak, kérjen bocsánatot. Nem kért bocsánatot, inkább azt mondta: a kormány fél, mert veszíteni fog a 2026-os választáson.

Ezután felemlegette a miniszterelnök poloskázását, meg azt, hogy a magyarellenes Simion elnökjelölt mellett állt ki. Tordai szerint mindezek miatt „húzták elő a nagytakarítási törvényt, ami miatt most itt vagyunk”.

Tordai szerint „az egész társadalom tudja, hogy a maradék demokráciánkra támadtak rá, és végre őszintén bevallják, hogy el akarják lehetetleníteni a független médiát és civil szervezeteket”, hiszen „Kocsis Máté volt szíves elárulni, hogy a Telex, a 444 és a Partizán már biztos jegyzékre fog kerülni”.

A képviselő szerint ha ezt a törvényt el is fogadják, az csak pár hónapig lesz érvényben.

Azzal kezdte a vezérszónoki felszólalását a párbeszédes Szabó Tímea, hogy felsorolta: a magyar kormány milyen támogatásokat küldött az elmúlt években Szlovéniába, Szerbiába, Spanyolországba, Franciaországba, Észak-Macedóniába és Boszniába, hogy befolyásolják az ottani közéletet és választásokat. Az önök törvénye szerint ez minek számít? Külföldi befolyásolási kísérletnek, külföldi finanszírozásnak? – kérdezte Répássy Róbert felé fordulva a Párbeszéd képviselője.

Szabó szerint a Fidesz illegálisan finanszírozta ezeket a külföldi pártokat, és ameddig nem nyilvánosak a szerződések, addig az a gyanú is felmerülhet, hogy az átláthatósági törvényt sérti Paks 2 orosz és a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai finanszírozása.

„Hogy lehet egy ennyire silány, ürülék megfogalmazású törvényt összehozni, ami minimálisan nem felel meg az egyértelműségi követelménynek?”

A Párbeszéd képviselője szerint ne gondolja senki, hogy Halász János fogalmazta ezt a törvényt.

Arról is beszélt Szabó, hogy átláthatóság és az egyértelműség minimális követelményének sem felel meg a törvényjavaslat. A Fidesznél szerinte pontosan tudják, hogy a törvényt az Európai Bizottság el fogja kaszálni, de a 2026-os választásig furkósbotként tudják még használni a sajtó és a civilek ellen.

„Maguknak elment a józan esze! Mi az, hogy bárki nem mondhatja azt, hogy támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását?” – szállt vitába a folyamatosan közbekiabáló Nacsa Lőrinccel. Szabó szerint ez a törvény semmi másra nem jó, mint megfélemlítésre és arra, hogy eltereljék a figyelmet a pedofilbotrányokról és az inflációs adatokról. Figyelmeztette a kormánypárti képviselőket: „nem fognak célba érni.”

Novák Előd a Mi Hazánktól „felemásnak” nevezte a javaslatot, mert szerinte inkább a Meta ellen kéne fellépnie a kormánynak, hiszen az ilyen oldalak avatkoznak be jobban a választásba, mondta. „Bár a törvényjavaslat szép céljaival egyetértünk”, tette hozzá, hiszen a dollárokból működő „balliberális oldal hazaárulásait már unalomig ismerjük”.

Novák szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem méltó ilyen feladatra, amivel most megbízták, miután a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője Horváth József, egykori III/III-as ügynök, így „az egykori spicliből állami vezető lehetett a kormány jóvoltából”. Majd rátért Halász Jánosra, a javaslat benyújtójára, akit egykori SZDSZ-es politikusnak nevezett.

Novák szerint a szabályozásnak ki kéne terjednie a globalista elitre (pl. Meta), ami mindig megpróbál beavatkozni a magyarországi belügyekbe.

Az ellehetetlenítési javaslat szerint külföldinek minősülnek azok is, akik kettős állampolgárok, tehát a magyar mellett más állampolgárságuk is van, így az is törvénytelen lesz, ha ők adnak pénzt. Novák Előd erre feltette a kérdést: „Van ilyen nyilvántartása a kormánynak, hogy ki a kettős állampolgár?”

Egy orosz idézettel kezdte a felszólalását Dudás Róbert, a Jobbik vezérszónoka, és itt majdnem véget is ért a beszéde. Az ülést vezető Latorcai János figyelmeztette, hogy ezt hagyja abba, különben elveszi tőle a szót.

A Jobbik képviselője megkérte a Fideszt, hogy a Magyar Közlönyben ne cirill betűkkel jelenjen meg az ellehetetlenítési törvény. Igaz, szerinte nem is orosz mintára írták, mert még Putyin is csettintene, ha elolvasná a javaslatot.

„Mi soha nem vetemednénk arra hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk” – idézte Orbán Viktor pár éve mondott szavait. Aki azonban a Fidesszel nem ért egyet, azt egy pillanat alatt elhallgattatják Dudás szerint, és úgy büntetik meg, hogy jogorvoslatnak helye sincs. Arról beszélt, hogy ezt jól ismerik a Jobbikban, 2018-ban nem volt lehetőségük fellebbezni, amikor az Állami Számvevőszék kampányfinanszírozási szabálytalanság miatt komoly büntetést szabott ki a pártra.

Dudás arról beszélt: a Szuverenitásvédelmi Hivatal bárkire azt mondhatja, hogy beavatkozott a magyar gazdaságba vagy alkotmányos működésbe, ha felemeli a hangját az akkugyárak vagy az MNB ellopott pénzei miatt.

A Jobbik képviselője örült volna, ha a Fidesz a Magyar Nemzeti Bank ügyében is ilyen vehemensen és gyorsan lépett volna fel, az sokkal inkább az ország érdeke lett volna szerinte. Azt támogatja a Jobbik, hogy ne akarják befolyásolni a magyar közéletet külföldről, de azt kérte, hogy a Fidesz és a kormány se küldjön pénzeket külföldre, például Marine Le Pen kampányára.

„Ez a törvényjavaslat szégyenteljes és elfogadhatatlan” – zárta a felszólalását a Jobbik képviselője.

A KDNP-s Nacsa Lőrinc szerint az a Dobrev Klára putyinozik, aki a saját házában főzött kávét Putyinnak, és felszólalása közben hitet tett Ukrajna uniós tagsága mellett.

„Aki ezt a törvényt ellehetetlenítési törvénynek hívja, az hazudik. Aki azt mondja, ez a törvény nem az átláthatóságot szolgálja, újságíróként, közéleti szereplőként, az hazudik”, mondta. Majd a 2022-es választásról beszélt, külföldi pénzekről és ládikákról. Nacsa szerint a politikai vélemények ütköztetésének van helye, a kormánypárti politikusok el is mennek vitázni tévébe, fesztiválokra, mindenhova, ahova meghívják őket, ezekre szerinte épp a DK nem fogadja el a meghívást.

Nacsa szerint az unió is azt kérte a tagállamoktól, hogy hozzanak olyan törvényeket, amiktől a választási kampányok befolyásmentesek lesznek. „Az államnak minden lehetséges eszközzel meg kell védenie a szuverenitását”, mondta.

A USAID-ről azt mondta, hogy az „elvileg segélyezésre létrehozott szervezet liberális szervezeteket finanszírozott, hogy a liberális eszméket terjesszék”, hogy a konzervatív kormányokat megdöntsék, és az „álcivil” szervezetek és a média „egyszerűen annyit tesz, hogy külföldi pénzből külföldi érdekeket képvisel”.

Nacsa szerint „aki most hangosan a törvény ellen kiabál, az elleni fellépésre buzdít, annak takargatnivalója van, annak valami van a füle mögött, olyan külföldi pénz, amit nem akar bevallani, olyan külföldi érdek, amit képvisel, de nem akar bevallani”.

Az ülést vezető Latorcai Jánosnak nem tetszik, hogy a párbeszédes Szabó Tímea folyamatosan közbekiabál, amikor a KDNP-s Nacsa Lőrinc beszél. Korábban Tordai Bencét és Jámbor Andrást is figyelmeztette a parlament alelnöke.

„Én mindent elkövettem, elolvastam a törvényjavaslatot, és próbáltam elképzelni, hogy mi járhatott a fideszes képviselő eszében akkor, amikor megírta ezt a javaslatot” – kezdte Dobrev Klára, a DK EP-képviselője a vezérszónoki felszólalásában.

Arra jutott, hogy a kormánypárti képviselők szerint nem az a baj, hogy szétlopták a fél országot és a pereputty gazdagodik, hanem az, hogy a sajtó ezt megírja. Dobrev szerint az embereknek elege van a lopásból, a Fidesz rongyrázásából, az egyre csökkenő bérekből és egyre növekvő árakból. „Azt állítják, hogy nem a kormány hibája ez, hanem az újságíróké, a civileké?” – tette fel a kérdést, és arról beszélt: nem Brüsszel, nem Soros, nem Gyurcsány, nem Magyar tehet erről, hanem a Fidesz.

„Ha azt keresik, ki a baj oka, egyszerűen csak nézzenek tükörbe!”

Dobrev szerint egyvalamitől rettegnek a Fideszben: nem tűrik az ellenvéleményt és a vitát.

Arról is beszélt, hogy az igazi jobboldali, populista politika öt pontja van felsorolva a törvényjavaslatban. A javaslat szerint eljárás indulhat bárki ellen, aki megkérdőjelezi a jobboldali, keresztény családfogalmát, és aki úgy gondolja, hogy a család az család. A Fidesz szerint a Pride veszélyt jelent Magyarországra, de Dobrev azt ígérte, hogy ő ott lesz a Pride-on, és kiáll az LMBTQ-közösség mellett. „Nem vagyok hajlandó cserben hagyni ezeket a közösségeket sem mostani, sem volt fideszes szavazók miatt.”

„Eljárás indulhat bárki ellen, aki vitatja az önök behódoláspárti, Putyin-párti politikáját?”

– tette fel a kérdést Dobrev, és azt ígérte, hogy ő továbbra sem fog ebben kompromisszumot kötni. Szerinte Magyarország elemi érdeke, hogy egy szabad, független, EU-tag Ukrajna legyen a szomszédban.

Eljárás indulhat az ellen is a DK politikusa szerint, aki megkérdőjelezi a slime-hoz hasonlított Alaptörvényt vagy épp azt, hogy a határon túli szavazók is beleszólhassanak a magyarországi választásokba.

„Maguk leginkább azt akarják megakadályozni, hogy a baloldali politika megjelenjen a nyilvánosságban” – fogalmazott Dobrev Klára, és azt ígérte, hogy támogatni fogják azokat a médiumokat és civil szervezeteket, akiket a kormány el akar lehetetleníteni a javaslattal. Erre buzdította a baloldali szavazókat is.

„Kormány Európában még nem csinált ilyet” – jelentette a DK EP-képviselője, majd hozzátette: az uniós jogok megsértése miatt az Európai Bizottsághoz fog fordulni.

Dobrev azzal zárta a vezérszónoki felszólalását, hogy jövő áprilisban a változást akaró jobb- és baloldaliak együtt fogják leváltani a kormányt, ebben baloldali pártként a DK-nak is szerepe lesz. „Ez a törvény sem fogja megmenteni önöket.”

A fideszes Illés Boglárka szólalt fel ezután. Majd arról beszélt, a földrajz az életre tanít, de a történelem is. „Ez a törvényjavaslat nem szó másról, mint a történelem és múlt tanításairól”, és Magyarország elhelyezkedéséből kiindulva „önrendelkezésünk védelméről” is. A képviselő szerint a törvény nem csak a jelen, de a jövő generációit is védi majd.

Majd azzal folytatta, hogy ha kamerák vannak egy téren vagy egy aluljáróban, akkor az biztonságérzetet ad, hiszen „minél több átlátás van a tereken, az a szubjektív biztonságérzetet segíti”. Ezt hozta metaforaként az ellehetetlenítési törvényre.

Aztán azt állította, hogy a törvényjavaslat célja az átláthatóság, hiszen „a szuverenitásunk elleni támadások nem légből kapottak, hanem valós veszélyek”.

Majd azt mondta, hogy „a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem büntetni akar, hanem átláthatóság teremteni”, meg hogy „nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél, de a haraszt bizony zörög”. Illés szerint a törvényjavaslat „nem a véleményeket korlátozza, hanem a pénz forrását feltárja”, és hogy „minden kornak megvan a harminc ezüstje és a maga Júdása”.

A képviselő azt is mondta: „A törvényjavaslat Magyarország önbecsülésének kinyilvánítása”, az „nem pusztán egy jogszabály, hanem egy nemzeti küldetés része”, majd megköszönte Halász Jánosnak, hogy „a magyar szuverenitás pajzsát erősíti” ezzel.

„A törvény szövegével a kormány maradtéktalanul egyetért” – mondta a kormány nevében felszólaló Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Nem véletlen szerinte, hogy a kormány több tagja is előterjesztőként csatlakozott Halász János indítványához.

Az államitkár szerint átláthatóvá kell tenni azokat a civil szervezeteket és gazdasági társaságokat, amelyek befolyásolják a politikát és a választásokat. Répássy európai gyakorlatnak tartja, hogy megtiltják ezeknek a szervezeteknek a külföldi támogatását.

Arról is beszélt az államtitkár, hogy a magyar pártok között a rendszerváltás óta konszenzus van arról, hogy külföldi támogatást nem fogadhatnak el. Most azokra a szervezetekre is kiterjesztenék ezt a szabályt, amelyek szerintük a választói akaratokat befolyásolják.

„Ezt a törvényjavaslatot a nemzeti szuverenitásunk védelme, a transzparens, átlátható közérdek érdekében nyújtottam be”, mondta Halász.

Halász János szerint „dehogy” verik át a törvényt két nap alatt, ahogy azt az ellenzék állította, majd valamikor júniusban szavaznak róla.