Halász János szerint semmit sem akarnak betiltani, az ellenzék fasiszta tempóról beszélt
- Kedd este vitázott a parlament a közélet átláthatósága címet viselő törvényről, amivel a kormány ellehetetlenítheti azokat az újságokat és civil szervezeteket, amik szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását.
- Halász János azt mondta: a transzparens, átlátható közélet érdekében nyújtotta be a javaslatot, és szerinte ez a legjobb eszköz arra, hogy hatékonyan fellépjenek az ukrán propaganda ellen. Az ellenzék szerint ezért a törvényért egyszer még nagyon fogja magát szégyellni a fideszes képviselő.
- Percről percre követtük a vitát.
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Halász János szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzékére azok kerületnek, akik
- külföldi finanszírozást is kaptak,
- a magyar közélet befolyásolására irányul a tevékenységük,
- azzal pedig veszélyeztetik az ország szuverenitását.
A fideszes képviselő ezután felsorolta a javaslatából, hogy mi az, amiről a szabad sajtó ezután nem írhatna szabadon.
„Az ellenzék hazugozása, támadása már a benyújtás óta zajlik”, mondta Halász.
Az ellehetetlenítési törvényjavaslat kitalálója, a fideszes Halász János indítja a vitát a felszólalásával.
A képviselő szerint a javaslat „a közéleti tevékenység átláthatóságának jogi intézményének garanciát teremti meg”, miután az elmúlt években súlyos visszaélésekre derült fény szerinte, így például a 2022-es országgyűlési választáson. Aztán még erre jött a USAID-botrány. „Egész egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy ez folytatódjon, nem nézhetjük tétlenül, hogy külföldről irányított álcivil szervezetek akarják tönkretenni Magyarországot”, mondta Halász.
Majd azzal folytatta, hogy egy jelentés szerint a magyar sajtó gyakran ukrán propagandát terjeszt, de az ő javaslatával „tiszta vizet öntünk a pohárba”. Így aztán az ő javaslata „a legjobb eszköz arra, hogy hatékonyan fellépjünk az ukrán propaganda ellen”.
Itt lehet követni:
Nem lesz lehetőség éjszakába nyúló vitára, a Fidesz kezdeményezésére 4 órás időkeretet szavazott meg a ház. A frakciók a létszám alapján kapnak felszólalási időt. A kormánypártoknak és az ellenzéknek is 120-120 perce lesz, úgyhogy be kell osztani az időt.
1. Előterjesztői nyitóbeszéd: 20 perc
2. A kormány képviselője: 20 perc
3. Képviselői felszólalások:
- Fidesz: 82 perc
- KDNP: 38 perc
- DK: 24 perc
- Momentum: 18 perc
- MSZP: 20 perc
- Jobbik: 17 perc
- Mi Hazánk: 16 perc
- Párbeszéd: 16 perc
- független képviselők: 9 perc
4. Nemzetiségi képviselő vagy nemzetiségi szószóló: 20 perc
5. Előterjesztői zárszó: 20 perc
Halász János fideszes országgyűlési képviselő múlt héten egyedül nyújtotta be „A közélet átláthatóságáról” címet viselő törvényjavaslatot, de nem hagyták egyedül. Kedden a Fidesz és a KDNP 109 képviselője csatlakozott a javaslathoz előterjesztőként.
Az indítvány beterjesztői között van Orbán Viktor, Rogán Antal, Semjén Zsolt és Kocsis Máté is.
Ez mindenképp egy szimbolikus lépés, hiszen azt jelzi, hogy a miniszterelnök és a kormány több tagja is támogatja az indítványt.
Nincs az aláírók között ugyanakkor többek között Lázár János, Szijjártó Péter, Gulyás Gergely, Navracsics Tibor és Nagy István sem.
Cseke Balázs
A múlt keddi benyújtás óta először szólalt meg az ellehetetlenítési törvényt jegyző Halász János. Az igazságügyi bizottság hétfő délelőtti ülése után arról próbáltuk kérdezni a fideszes országgyűlési képviselőt, hogy szerinte mely szervezetek veszélyeztetik az ország szuverenitását.
Miért baj, ha a kormány átláthatóságot kér azoktól, akikről úgy ítéli meg, hogy a közbeszédet és a belpolitikát így vagy úgy, de alakítják? Miért sipákol egy csomó újság és civil szervezet? A legfontosabb kérdésekről és válaszokról itt írtunk.
Cseke Balázs
A parlament honlapján is elérhető ülésterv szerint a június 10-i héten szavazhat az Országgyűlés az ellehetetlenítési törvényről.
Az Alaptörvény szerint a szavazás után öt napja van Kövér Lászlónak, hogy aláírja a törvényt, és elküldje a köztársasági elnöknek. Sulyok Tamásnak ezután szintén öt napja van arra, hogy átolvassa, megfontolja, aláírja, és kihirdesse az új jogszabályt. Általában azonban nem ülnek ennyit a törvények felett. Márciusban Sulyok Tamás alig pár órával a füstgyertyás parlamenti szavazás után már alá is írta a gyülekezési törvény módosítását, amellyel lényegében betiltották a Pride-ot.
Az ellehetetlenítési törvény a kihirdetést követő harmadik napon, azaz a jelenlegi tervek szerint június közepén lép életbe.
Kivéve, ha Sulyok Tamás él a vétójogával. Ha a köztársasági elnök nem ért egyet a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével, az aláírás előtt visszaküldheti megfontolásra az Országgyűlésnek. Ilyenkor a parlamentnek ismét meg kell tárgyalnia és szavaznia a törvényt. Ha pedig az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartaná törvényt az államfő, elküldheti normakontrollra az Alkotmánybíróságnak. Az Alkotmánybíróság legkésőbb harminc napon belül dönt az indítványról. Ha ők is alaptörvény-ellenesnek találnák a törvényt, ismét csak visszakerül az Országgyűlés elé. Ha pedig nem, akkor a köztársasági elnök köteles aláírni és kihirdetni azt.
Cseke Balázs
A törvényjavaslat szerint bármi, ami sérti, negatív színben tünteti fel:
- az ország független, demokratikus jogállami jellegét;
- a nemzet egységét, a határon túli magyarokért való felelősséget;
- a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
- a békét, a biztonságot és a más országokkal való együttműködést;
- az ország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.
A javaslat szerint az ország szuverenitását olyan tevékenységekkel lehet veszélyeztetni, amelyek alkalmasak a közvélemény befolyásolására – minden olyan tevékenységet ilyennek neveznek meg, amely alkalmasak lehetnek a választói akarat vagy a demokratikus vita befolyásolására.
Cseke Balázs
Ha megszavazzák a törvényjavaslatot, a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékbe azt a külföldről támogatott szervezetet, amely megítélésük szerint veszélyezteti Magyarország szuverenitását. Ez azzal jár, hogy az adott szervezet nem gyűjthet adó 1%-ot, és köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött.
A törvényjavaslat szerint minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amiket transzparens pályázatokon lehet elnyerni. Ebbe beletartoznak azok az uniós pályázatok is, amikért uniós tagországban működő szervezetek indulnak el. Emellett a listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, és kiemelt közszereplőkké válnak.
Ha felmerül, hogy a szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságnak, amit 15 napon belül ki kell fizetni. Az így befizetett összegek és a törvény alapján megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül be.
Kocsis Máté kezdeményezésére Kövér László hétfő 12:32-kor összehívta a parlament házbizottságának ülését 12:40-re. Mint kiderült, azért volt olyan sürgős ez a Fidesznek, hogy még gyorsan módosítsák a 13 órakor kezdődő ülés napirendjét.
A Fidesz azt kezdeményezte a bizottságban, hogy 4 órás időkeretben tárgyalják a keddi plenáris ülésen az ellehetetlenítési törvényt. A cél az volt, hogy megakadályozzák a parlamenti obstrukció lehetőségét, azaz ne lehessen éjszakába nyúló vita Halász János javaslatáról. Az Országgyűlés fideszes többsége természetesen elfogadta a Fidesz kérését, így maximum 4 órán át tarthat a mai vita.
A kormánypárt valószínűleg azt akarta elkerülni, hogy olyan hosszú vita legyen, mint például a szociális törvény megszavazása előtt 2022-ben. Akkor az ellenzéki képviselők több mint 22 órán nem engedték lezárni a vitát.
