Már az idén felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat is elvenné a Fidesz a jegyzékbe vett szervezetektől

Durva csavarral készül a Fidesz az átláthatóságinak nevezett törvényjavaslat keddi részletes bizottsági vitájára. Ez az a törvény, amely segítségével a kormány ellehetetlenítheti a jövőben azokat az újságokat és civil szervezeteket, amelyek szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását.

Hétfő délután küldték ki az igazságügyi bizottság tagjainak a névtelen kormánypárti képviselők módosítási javaslatait, amikről a keddi ülésen már döntenek is. A Telex birtokába jutott dokumentum szerint az eddigieknél is brutálisabb lépésre készül a Fidesz-KDNP:

már az idén felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat is elvennék utólag azoktól a szervezetektől, amelyeket a kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára jegyzékbe vesz.

Az eredeti törvényjavaslat szerint csak a törvény hatálybalépést követő adóévtől, azaz 2026-tól nem lehetne felajánlani az adó 1 százalékos támogatást a jegyzékbe vett szervezeteknek. A fideszes tervezet szerint ezt a részt elhagynák, és már a május 20-i határidőig felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat sem kapják meg a megbüntetett szervezetek.

A fideszes módosító szerint a felajánlott összeg kiutalását a NAV egyszerűen elutasítja, ha a kedvezményezett szervezet augusztus 1-jén a kormány által kijelölt jegyzékben szerepel. Azt is meghatározták, hogy ezeket a pénzeket a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért kapná meg. Az alapítványt idén januárban hozta létre a kormány azért, hogy elbírálja egyes gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök támogatásának egyedi méltányossági kérelmeit.

Szintén fontos módosítás lehet az eredeti törvényjavaslathoz képest, hogy

nem számítanak külföldi támogatónak azok a személyek, akiknek magyar állampolgársága is van.

Ez azért is fontos lehet, mert a Fidesz honlapján még most is várják a pénzbeli támogatásokat külföldről az ott megadott számlaszámon.

Azt is pontosítanák a fideszes képviselők, hogy külföldi támogatónak azokat tekintik, akik a külföldi támogatást közvetlenül, vagy harmadik személy, illetve szervezet közbeiktatásával közvetett módon nyújtják. A javaslat szerint a törvényben szereplő valamennyi közigazgatási szankciót tartalmazó döntés adatait a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába is be kell majd jegyezni. Az új törvény a mostani módosítás alapján nem a kihirdetést követő harmadik, hanem tizenötödik napon léphet hatályba.

A módosításról Tordai Bence képviselő is ír Facebook-oldalán. Szerinte az egész törvényjavaslatot „úgy, ahogy van, a kukába kell hajítani.” „Ez egy brutális támadás a civil szervezetekkel, és az adófizetők szuverenitásával szemben is. Ezzel a döntéssel totálisan ellehetetleníti a kormány a számukra nem szimpatikus civil szervezeteket, és elveszik a jogot az adófizetőktől is, hogy szabadon rendelkezzenek az adójuk 1%-ról” – reagált a javaslatra Rónai Sándor, a DK képviselője is.

Halász János fideszes országgyűlési képviselő május 14-én nyújtotta be az ellehetetlenítési törvényt, amely rendkívüli módon megnehezítené a külföldi támogatásokkal rendelkező szervezetek munkáját és létezését. A törvény elfogadása után a Szuverenitásvédelmi Hivatal javasolhatja a kormánynak, hogy vegye jegyzékbe azokat a külföldről finanszírozott szervezeteket, amelyek a megítélésük szerint veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.

Ez azzal jár, hogy az adott szervezet a listára kerülés után nem gyűjthet adó 1%-ot, és köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött. A törvény szerint minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amiket transzparens pályázatokon lehet elnyerni. Ebbe beletartoznak azok az uniós pályázatok is, amikért uniós tagországban működő szervezetek indulnak el. Emellett a listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, és kiemelt közszereplőkké válnak.

Ha felmerül, hogy a szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságnak, amit 15 napon belül ki kell fizetni. Az így befizetett összegek és a törvény alapján megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül be. A szerv helyszíni ellenőrzést is tarthat, ami azt jelenti, hogy kivonulhat a listázott szervezetekhez, ahol belenézhet minden iratba és számítógépbe, adathordozóba, és ezekről másolatot is készíthet. Ehhez a rendőrség segítségét is kérhetik.

De mi veszélyezteti az ország szuverenitását? A javaslat szerint bármi, ami sérti, negatív színben tünteti fel

• az ország független, demokratikus jogállami jellegét;
• a nemzet egységét, a határon túli magyarokért való felelősséget;
• a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
• a békét, a biztonságot és a más országokkal való együttműködést;
• az ország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.

A javaslat szerint az ország szuverenitását olyan tevékenységekkel lehet veszélyeztetni, amelyek alkalmasak a közvélemény befolyásolására – minden olyan tevékenységet ilyennek neveznek meg, amely alkalmasak lehetnek a választói akarat vagy a demokratikus vita befolyásolására.