Két hete még inkább Romániára figyelt az európai politikát követők tömege, de a Nicușor Dan progresszív bukaresti polgármester győzelmével zárult második körrel egy napon Lengyelországban is megtartották az elnökválasztás első fordulóját, az ottani eredmények pedig rettentő szoros második fordulót vetítettek előre június 1-re. A vasárnapi szavazás előtt a felmérések többsége az első fordulóban szorosan az élen végzett liberális varsói főpolgármester, Rafał Trzaskowski hajszálnyi előnyét mutatta, de a Donald Tusk kormányfő Polgári Platform (PO) pártja által támogatott elnökjelölt szinte fej fej mellett állt a Jarosław Kaczyński-féle Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjével, Karol Nawrocki történésszel.
A tét túlmutat az elnökválasztáson, egy nem kormánybarát elnök megválasztása a kormányprogram akadályozását, egyes vélemények szerint akár a Tusk-kabinet bukását is okozhatja. Azonban ha Trzaskowski nyer, akkor a Nawrockit egymaga kiválasztó PiS-vezér, Jarosław Kaczyński pozíciója, sőt pártja inoghat meg. Nem véletlen emelték az egekbe a tétet Tuskék és Kaczyńskiék is az elmúlt két hétben, a kormányfő szerint „most dől el Lengyelország jövője”.
A jelöltek egy héttel a választás előtt párhuzamosan tartott varsói tüntetésekkel próbálták mozgósítani a híveiket, Nawrocki mellett pedig a hét végén Budapesten is megtartott CPAC lengyel változatán is felsorakoztak a szónokok. A konzervatív erők seregszemléjén Rzeszówban az egyik felszólaló épp a romániai elnökválasztást elveszítő szélsőjobboldali jelölt, George Simion volt.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnöke azzal figyelmeztette Nawrockiékat: „Ha ti nem győztök, a következő Magyarország lesz! Orbán Viktor is elveszíti a hatalmát, és egész kontinensünk, az egész Európai Unió diktatúrává válik. Nem akarjuk, hogy Lengyelországban, Romániában, Magyarországon vagy Szlovákiában azt kelljen mondani, hogy apa egy és apa kettő – ahelyett, hogy anya és apa!”
Fej fej mellett
Az első fordulóban Trzaskowski 31,4, míg Nawrocki 29,5 százalékot ért el, de a Nemzeti Emlékezet Intézet igazgatója múlta felül az előzetes felméréseket. Michał Kokot, a Gazeta Wyborcza újságírója a Telexnek azt mondta a héten kijött közvélemény-kutatásokról, hogy az IBRiS/Onet felmérése szerint Trzaskowski csupán vékonyan vezet, a végén „minden megtörténhet”. A varsói polgármesternek 47,7, Nawrockinak 46 százalékot mértek, miközben 6,3 százaléknyi szavazó nem tudta, kire voksoljon.
Az Ipsosnál is csupán 1 százalék a különbség, ahogy az Opinii24-nél is, de több pollban Nawrocki szűk győzelmét is mutatták. A Politico felméréseket összesítő átlaga alapján Trzaskowski 48, Nawrocki 47 százalékon állt. Lengyelországban jobban fut a választásokra való fogadás, mint Magyarországon, és a fogadóirodáknál az első forduló után Nawrocki győzelme fizetett kevesebbet – tehát ő volt az esélyesebb a győzelemre –, de ez mostanra átfordult, és Trzaskowskira téve lehet kevesebb zlotyt nyerni.
Már az első forduló előtt az volt a leglényegesebb kérdés – mivel sejthető volt, hogy Trzaskowski és Nawrocki jut a második fordulóba –, hogy a kiesett jelöltek kit támogatnak. A szélsőjobbos, a Konföderáció pártot képviselő Sławomir Mentzen (14,81 százalék az első fordulóban) először aláíratta a követeléslistáját Nawrockival, végül viszont hivatalosan nem állt be egyik talpon maradt jelölt mögé sem – bár jelezte, nem lát rá okot, hogy Trzaskowskit támogassa. Kokot szerint a még szélsőségesebb, antiszemita Grzegorz Braun azonban áldását adta rá, hogy az első körben őt támogatók (6,34%) a PiS-jelöltre voksoljanak.
„Mentzen szavazóinak zöme várhatóan nem megy el szavazni”, aki igen, az Nawrockira húzza be az ikszet az újságíró szerint.
A két politikus egyébként a kampányhajrában, csütörtökön találkozott is, amiről Mentzen ezt a pörgős videót tette ki:
Nawrocki esetében a nehézség abban áll, hogy Mentzen támogatói fiatalok és városiak, míg a PiS hívei szegényebbek és vidékiek. A két rétegnek nyújtott ajánlat így sok helyen nem fedi egymást, ezért sem lehetett Nawrockihoz egyszerűen hozzáadni a szélsőjobbos szavazatokat. Braun bázisa például ugyanúgy ellenzi őt is, és a PiS-t is utálják a Covid-előírások és Ukrajna támogatása miatt.
Kokot azt mondta, Nawrocki nem a lakásbotránya miatt nem tudta még beelőzni Trzaskowskit (egy demens idős férfi lakását szerezte meg azzal a be nem tartott ígérettel, hogy ápolni fogja). „Ez olyan, mint Magyarországon: a választók nagyon polarizáltak”, bármennyi botránya is van a Fidesznek, sokan támogatják Orbánt – vont párhuzamot Kokot a magyar helyzettel. Hozzátette: „Az emberek nagyon megosztottak, nincs értelmük a botrányoknak, így is a jelöltjükre szavaznak”. Szerinte Lengyelországban a média is elfogult a pártok felé, a politikai spektrum mentén igazodnak a lapok, tévék, rádiók.
Nagy menetelések
A Gazeta újságírója felidézte, hogy múlt vasárnap Trzaskowski százezres menetet tartott Varsóban, ez jót tett a támogatottságának. Ezen részt vett Nicușor Dan megválasztott román elnök és Donald Tusk kormányfő is. Megjelent több kormánykoalíciós politikus, köztük azok is, akik a múlt vasárnapi első választási fordulóban Trzaskowski riválisai voltak, de aztán bejelentették a támogatását: Szymon Hołownia alsóházi elnök, a Lengyelország 2050 párt vezetője, valamint Magdalena Biejat szenátusi alelnök a koalíciós Baloldalból. Trzaskowski „beszéde nagyon jó volt” – mondta Kokot, aki szerint a jelölt karizmatikus vezetőnek mutatta magát, ami eddig nem volt jellemző a kampányában. Közös alapot akart találni a szavazókkal, a politikai megosztottság fölé akart emelkedni a beszédben.
A másik oldalon aznap Nawrockinak is volt egy nagy varsói menete, de kevesebb résztvevővel (bár az ellenzék is százezres méretről beszélt), a beszéde pedig nem volt olyan sikeres, inkább „elég agresszív”, polarizáló. Márpedig neki most pont a bizonytalan szavazókat kellett volna megszólítania. A Nawrocki-párti menet több résztvevője Zorro-álarcot viselt, utalva arra, hogy egy, a regényhősnek öltözött, jelenleg a rendőrség által szabálysértés miatt körözött ismeretlen férfi Tarnówban tűnt fel, és a kormánypárti jelölt kampánygyűlése során egy közeli ház tetején kifüggesztette a „Csak Trzaskowskit ne!” feliratú transzparenst, majd eltűnt. Az esetre Nawrocki is utalt a beszédében.
„Donald Tusk állama, amely Zorrót körözi. Tartsd magad, Zorro!”
A kampány egyik sűrűn visszhangzó témája, hogy a kormányzat visszatartja a Jog és Igazságosságnak járó forrásokat a 2023-as parlamenti választások idején történt szabálytalanságok miatt. Kokot állítja, a PiS tudott pénzt gyűjteni önkéntesek által, crowdfundingon keresztül, sőt szinte elérték a törvényes limitet már, olyannyira jól sikerült a projekt. Ez kb. 20 millió zlotyt, azaz kb. 1,9 milliárd forintot jelent. Attól, hogy adományozókra szorultak, nem lett kevésbé hatékony a kampány, Nawrocki arca jelen van mindenhol. Kokot szerint sokan anyagilag is jól jártak az előző PiS-kormánnyal, például jól fizető pozíciókkal, most közülük is sokan visszaadhattak ebből valamennyit a pártnak.
Huligánkodás, kampányfinanszírozás, egy kilakoltatott család
A jelöltek egy tévés elnökjelölti vitát is tartottak még május 23-án. A lengyel Business Insider arról írt, hogy a vita első feszültebb része az volt, amikor Nawrocki szembesítette ellenfelét egy kilakoltatásra váró család sorsával. Trzaskowski erre azt felelte, „ezt a döntést felfüggesztették. Nem történt kilakoltatás, és nem is lesz. A családnak felajánlottak egy másik lakást.” A jelöltek egymást próbálták sarokba szorítani, felmerült Nawrocki verekedős fociultra múltja is.
Nawrocki az elnökválasztást Donald Tusk kormányáról szóló referendumként állította be, és a fő kormánypárt, a Polgári Platform jelöltjét „Tusk helyetteseként” emlegette. Trzaskowski azzal támadta Nawrockit, hogy próbálja magát egy független jelöltként bemutatni, noha a jobboldali populista Jog és Igazságosság áll mögötte. Szóba került Grzegorz Braun is, aki ellen eljárások zajlanak. Az egyik ilyen azért, mert egy menórát poroltóval fújt le még karácsony előtt a szejmben, a lengyel parlamentben alsóházában, és rendszeresen a gyűlöletbeszéd határait feszegető kijelentéseket tesz. Nawrocki arra a kérdésre, kegyelmet adna-e Braunnak, azt mondta: „Mindenkinek jut hely az én Lengyelországomban.”
A vitában a két jelölt eltérő vízióval állt elő arról, hogyan viszonyulna Ukrajnához és az EU-hoz. Abban mindketten egyetértettek, hogy katonailag támogatni kell Ukrajnát Oroszország ellen, viszont a lengyel gazdák érdekeit is meg kell védeni az ukrán mezőgazdasági termékekkel szemben. Azonban Nawrocki a kiesett szélsőjobboldali jelöltek szavazóihoz is szólva jelezte, hogy blokkolná Ukrajna NATO-tagságát. Trzaskowski azzal támadta ellenfelét, hogy „úgy beszél, ami Putyinnak kedvez”. Szerinte ki kell állniuk a lengyel érdekek mellett, „de segítenünk is kell Ukrajnának, bele kell, hogy törjön Putyin foga Ukrajnába, hogy ne támadjon meg senki mást”.
Simion mellett az amerikai belbiztonsági miniszter is Nawrockit fényezte a CPAC-en
A CPAC Polandről Kokot azt mondta, a rendezvény megmutathatta, hogy Nawrockinak vannak kapcsolatai a világ egyik legbefolyásosabb országához. A bizonytalan szavazókra talán hatással volt a CPAC, amiről inkább a PiS-médiában számoltak be. Felszólalt a leköszönő, a PiS-hez köthető Andrzej Duda elnök és a korábbi kormányfő Mateusz Morawiecki is, aki „a globalistákat és a baloldalt” ostorozta. Maga Nawrocki is beszélt persze, ő Európa „nagy válságáról” értekezett, illetve az EU migrációs és klímapolitikáját kritizálta.
Simion arról is beszélt – amit saját hazája választásán is felhozott –, hogy szerinte megpróbálják majd elcsalni a lengyel választásokat. Ez a narratíva amerikai konzervatív körökben is olyannyira előkerült, hogy a Notes from Poland szerint nyolc republikánus képviselő aggódó levelet írt miatta az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek. A volt amerikai elnökre és a magyar származású befektetőre utalva azt írták: „Obama, Soros és a Globalista Baloldal megpróbálja elcsalni Lengyelország elnökválasztását”.
Ennek alátámasztására felhozták, hogy vélhetően külföldről támogatott Facebook-hirdetések jelentek meg, amik Trzaskowskit segítették, és Nawrockit támadták. Az első forduló előtti kampányhajrában lengyel lapokban előkerült Szigetvári Viktor cége, az egykor Datadat, most Estratos Digital nevű vállalkozás. A beszámolók szerint a cégnek köze lehetett két Facebook-oldalhoz, amik videóit több százezer zlotyval hirdették a Facebookon. A Meta egyébként nem talált bizonyítékot a külföldi beavatkozásra. Az ezen felháborodott jobboldali ellenzék viszont maga tette lehetővé még kormányon, hogy bárki ellenőrizetlenül segíthesse a jelöltek kampányát.
Az aggódó amerikai képviselők azt is írták levelükben, hogy Donald Tusk kormánya nem adja oda a PiS-nek járó állami forrásokat, holott már egy bíróság is kötelezte erre őket. Ezzel „a Tusk-kormányzat megpróbálja megbénítani a PiS azon képességét, hogy tisztességesen versenyezzen az elnökválasztáson, és megsérti a jogállamiság elvét”. Tuskék ugyanakkor illegitimnek tartják a szerintük a korábbi kormány által szabálytalanul kinevezett bírák miatt a bírósági döntést. A levélírók szerint az Európai Unió csendben marad ezen jogsértések láttán.
Nawrocki mellett – akit korábban Donald Trump is fogadott Washingtonban – Kristi Noem amerikai belbiztonsági miniszter is kiállt a CPAC-en. Noem úgy fogalmazott, hogy Trump erős vezető, de most a lengyeleknek is megvan a lehetőségük, hogy Nawrocki személyében hasonlóan erős vezetőjük legyen. Szerinte így Trump a szövetségesük lesz, maradnak az amerikai csapatok, és magas minőségű amerikai hadi felszerelés is érkezhet az országba. Eközben szerinte a „szocialisták” és Varsó polgármestere kész „vonatszerencsétlenség”, az ilyen emberek „lerombolták az országainkat”, és a félelmet használják fel, hogy előmozdítsák a programjukat.
Nawrockit támogatandó Orbán Viktor magyar kormányfő is megszólalt csütörtökön, szerinte a mostani lengyel kormány lábbal tapodja a jogrendet. Az oroszbarát magyar külpolitika miatt az elmúlt években hűvösebbé vált a Fidesz és a PiS viszonya, Putyin elítélése ugyanis nem kérdés a nagy lengyel politikai pártok körében. Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter Orbán támogatása miatt ironikusan gratulált Nawrockinak, majd feltette a kérdést: „Hasonló politikát fog folytatni Putyinnal és az Európai Unióval is?”
A részvételre is érdemes lesz figyelni
A szoros eredmény esetén Kokot szerint nem lesznek tüntetések, de ha Trzaskowski nyer, Nawrockiék a bírósághoz fordulhatnak majd. Trzaskowski kampányát ugyanis szerintük illegálisan finanszírozták, az újságíró ezt Márki-Zay Péter és az ellenzék amerikai kampányfinanszírozási ügyéhez hasonlította. Nem tudni egyelőre, pontosan honnan jött a 100 ezer euró, azaz 40,4 millió forint, amit Trzaskowski kapott. A PO-jelölt szerint neki nincs köze ehhez, Nawrocki csapata azonban ezt a támogatást „bizonyítékként kezelheti, hogy külföldről pénzelték” a varsói polgármester kampányát, emiatt pedig érvénytelennek mondhatják a választást vereségük esetén.
Elsőre úgy tűnhet, Lengyelország nagyon feszülten várja a kampány végét, de Kokot szerint az emberek nem beszélnek olyan sokat a politikáról. A választás nem hozza az embereket agresszív hangulatba, megszokták már, hogy a politika az életnek csak egy szelete. Ezt jelzi, hogy a választási részvétel sem volt kiugró az elnökválasztás első fordulójában (67,31%), főleg ha a 2023-as parlamenti választáséval vetjük össze (74,38%).
Az elnökválasztás a tét ellenére láthatóan nem mozgatja meg annyira az embereket. A magas részvétel az újságíró szerint Trzaskowskinak kedvezne. A keleti országrész konzervatív, itt az első körben többen szavaztak, míg középen és nyugaton kevesebben. Trzaskowski ezért rendelkezik tartalékokkal errefelé, és ha sikerül mobilizálnia az itteni szavazókat, akkor lehet nagyobb esélye a győzelemre.
Forgatókönyvek
A Notes from Poland szerint a választás tétje, hogy a törvények megvétózását lehetővé tevő elnöki pozíciót a Polgári Koalíció jelöltje nyeri-e el, ezzel felgyorsítva a kormánypártok embereinek kulcsfontosságú pozíciókba ültetését és Tuskék ígért reformjainak végrehajtását. Ugyanis sok intézkedést Duda államfő vétói miatt nem tudott még végrehajtani a Tusk-kormány, így a roppant szigorú abortusztörvények enyhítését sem. Ha Nawrocki nyerne, folytatódhatna a kötélhúzás az államfővel, de a cikk szerint előrehozott választástól nem kéne tartani. A kormánynak egyébként háromötödös parlamenti többségre lenne szüksége az elnöki vétó felülírásához, de nincs ennyi képviselőjük a szejmben.
Jogilag viszont eddig is kreatív volt a Tusk-kormány, ha meg kellett kerülni a nyolcéves kormányzása alatt illiberális rendszert építő PiS által bebetonozott személyeket és intézményeket. Az alkotmánybíróság döntéseit is sokszor figyelmen kívül hagyták arra hivatkozva, hogy a testület három tagját is szabálytalanul nevezték ki a PiS-időkben. Mindenesetre Trzaskowski győzelmével a következő parlamenti választásokig, 2027-ig hátralévő két és fél évben könnyebb dolga lenne a PO vezette koalíciónak, és befejezhetnék az átalakításokat – vagy ahogy hívják, a rendszer lezárását, a domknięcie systemut. Ennek fontos része lenne, hogy felülvizsgálnák a PiS által kinevezett 2500 bírót, és várhatóan a legfelsőbb bíróság két tagját is visszahívnák.
A Notes cikke megjegyezte, hogy Duda elnök ugyanakkor nem sűrűn élt a vétójogával. Mióta a PO vezette kormány hatalmon van, mindössze hat jogszabályt vétózott meg, ugyanennyit küldött az alkotmánybíróságra, több mint százat szentesített. A kormány szociális és gazdasági intézkedéseit szinte mind átengedte. Az abortusz és az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolata ügyében azonban Duda kitartott, és vétóval fenyegetett. Ehhez hozzátartozik, hogy a sokszínű kormánykoalíció sem egységes ezekben a kérdésekben, a Lengyel Néppárt például nem támogatja az enyhítéseket. A PiS részben abban reménykedik, ha Nawrocki győz, egyfelől a pártjuk is megerősödik, másfelől felrobbanhat belülről a kormánykoalíció, és a Néppárt esetleg a PiS mellé állhat. Ezt ugyanakkor elemzők nem tartják valószínűnek.
Végül arról írt a lap, hogy az elnöknek valamennyi befolyása a külpolitikára is van. Míg Trzaskowski győzelme esetén a német–francia orientáció és az EU-barátság lehet a központi elem, addig Nawrocki inkább az Egyesült Államok és a közép-kelet-európai országok felé nyithat. Ukrajna ügyében – mivel a lengyel közvélemény már nem annyira ukránbarát – mind a két elnökjelölt keményebb, de a katonai támogatást fenntartanák. A menekülteknek juttatandó állami támogatások és Ukrajna euroatlanti csatlakozása ügyében viszont Nawrocki az elutasítóbb.
