Óriási a tét: Tusk kormányának és Kaczyńskinak a sorsa is múlhat a lengyel elnökválasztáson
Vasárnap dől el, hogy a megismételt elnökválasztásnak politikai földindulás után nekifutó Románia is eltolódik-e szélsőjobbos irányba, de eközben sokan Lengyelországra is legalább ennyire, sőt, talán jobban figyelnek. A 2023-as parlamenti választáson és az EP-választáson is a győztes oldalra került a jobbközép és a baloldal összefogása, de most nagy kérdés, hogy az elnökválasztást is be tudják-e húzni.
Romániában már a mindent eldöntő második fordulót, Lengyelországban az első fordulót tartják vasárnap, ahol csak akkor hirdetnének győztest, ha valaki 50 százalék plusz 1 szavazatot szerezne. Ennek azonban nincs esélye, ehelyett a két legtöbb szavazatot szerző jelölt juthat tovább majd a két héttel későbbi második körbe.
A Donald Tusk vezetésével kormányzó Polgári Koalíció (KO) Rafał Trzaskowski varsói polgármestert indítja a második mandátuma végével leköszönő Andrzej Duda helyére. A Dudát anno jelölő, Jarosław Kaczyński vezette, populista jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) Karol Nawrocki történésszel, a Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetőjével próbálkozik. A harmadik, még valamelyest esélyes jelölt pedig a szélsőjobboldali Szabadság és Függetlenség Konföderációé, ők Sławomir Mentzen adótanácsadót, vállalkozót támogatják.
A Politico felméréseket összesítő gyűjtése alapján Trzaskowski 31, Nawrocki 26, míg Mentzen 12 százalékra számíthat. A többi jelölt már a 10 százalékot sem közelíti meg. A kampányban a szereposztás nem meglepő: Trzaskowski Európáról, az EU-val való kapcsolatról beszélt, míg Nawrocki a nacionalista vonalat képviselte.
Bartosz T. Wieliński, a Gazeta Wyborcza lengyel lap főszerkesztő-helyettese szerint a választás tétje túlmutat magán az elnökválasztáson is. Ha Nawrocki nyer, össze is omolhat Tusk koalíciós kormánya, és előrehozott választást sem lehet kizárni. Ha viszont Trzaskowski győz, az Kaczyński PiS feletti uralmát gyengítheti meg, ugyanis személyesen ő választotta ki a szerepre Nawrockit. Wieliński hozzátette, a PiS jobban járt volna, ha olyan jelöltet választ, aki értékek mentén politizál.
A varsói polgármester a Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetőjével szemben
Az 53 éves Trzaskowski 2018 óta vezeti Varsót, és Karácsony Gergely főpolgármesterrel is baráti viszonyt ápol. Ez a második elnökválasztási próbálkozása, 2020-ban szorosan, 51-49-re kikapott Dudától. A Reuters szerint Trzaskowski az orosz–ukrán háború és a történelmi előzmények miatt fenyegetett légkörben lévő Lengyelországban nem meglepő módon azt ígéri, hogy megemeli a védelmi költségvetést a GDP 5 százalékára. Ezen a téren a NATO-ban már most is éltanulók a lengyelek, tavaly elérték a 4,12 százalékot. Ígéretet tett még a szigorú abortusztörvény enyhítésére, a lengyel hadiipar fejlesztésére és a lengyel pozíció erősítésére az Európai Unióban.
Polgármestersége alatt mind kulturálisan, mind infrastrukturálisan sokat fejlődött a főváros, bár a kevéssé hatékony költések és a rossz ingatlangazdálkodás miatt több kritika is érte, írta az Independent. A városokon kívüli szavazókat liberális világnézete is elidegenítheti – például a Pride felvonulásokra rendszeresen kilátogat. A lap arról is írt, hogy némi apátia jellemzi a centrista és progresszív szavazókat, miután Donald Tusk kormánya a PiS ellenállása miatt még sok kampányígéretét nem tudta megvalósítani, többek között az abortusz legalizálását sem. Hogy milyen belpolitikai csatározások zajlanak az országban, arról februárban írtunk bővebben.
A populista jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje, a 42 éves Karol Nawrocki 2017-21 között a gdański világháborús múzeumot vezette, ezután került a Nemzeti Emlékezet Intézetének élére. Ő szintén 5 százalékra emelné a GDP-arányos védelmi költéseket, emellett alacsonyabb adókkal, az EU migrációs és zöldítési megállapodásaiból való kifarolással kampányolt, az LMBTQ-párok jogainak bővítését pedig ellenzi.
Nawrocki már túl van pár botrányon. Az egyik az volt, amikor Tadeusz Batyr álnéven kiadott egy könyvet egy hírhedt gengszterről 2018-ban. Ezután egy tévéinterjúban az állítólagos Batyr eltorzított arccal-hanggal Nawrockit dicsérte anélkül, hogy kiderült volna, egy és ugyanazon személyről van szó. Nawrocki később Batyr munkáját, azaz saját magát fényezte.
Egy másik ügyben megállapodást kötött egy Jerzy nevű nyugdíjassal arról, hogy ellátja-gondozza az idős férfit, cserébe a lakása későbbi megszerzéséért. A gondozást azonban elmulasztotta, Jerzy egy állami idősotthonba került, a lakás pedig Nawrockié lett – írta róla az Independent. A Notes from Poland szerint emiatt akár a választást is bukhatja Nawrockinak, aki egy tévévitában azt állította a múlt héten, csak egyetlen lakása van, pedig ez alapján kettő is.
A gondozás hiányát pedig az ügyet felgöngyölítő Onetnek az idős férfi gyerekei és ápolója is megerősítették. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy Nawrocki kampánycsapata össze-vissza kommunikált a botrányról, egyszer azt állítva, sokáig nem is tudta, hol van a szerződés szerint is rábízott Jerzy. Közben a PiS azt közölte, Nawrocki voltaképp kifizetett 120 ezer zlotyt (kb. 11,4 millió forintot) a lakásért, de a jelölt ezzel párhuzamosan azt mondta, csak részletekben, 14 év alatt tervezi törleszteni a lakás árát.
A Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese a Telexnek nyilatkozva a kampány fő témájaként szintén az említett lakást hozta fel, amit Nawrocki „nagyon gyanús módon szerzett meg”. A demens férfi kihasználásával szerinte Nawrocki integritása és moralitása került veszélybe. Wieliński hozzátette, a PiS-kormányzat alatt sokat szenvedett a betörni próbált lengyel média, ez az oknyomozás is mutatja, milyen fontos pedig a szerepe a közügyekben.
Mindenesetre dugába dőlni látszik a PiS terve, hogy az elitistának mondott Trzaskowskival szemben felépítse a nép jelöltjét, a hétköznapi emberek sorából jövő Nawrockiét. Egy felmérés szerint a lengyelek 43 százaléka negatívan vélekedik Nawrocki és az idős férfi közt történtekről, míg 15 százalék pozitívan. A Notes from Poland szerint ez leginkább a második fordulóban üthet vissza, amikor Nawrockinak már a hagyományos PiS-bázison kívüli szavazókat is meg kéne szólítania. Mindenesetre Mentzen is rárepült a témára, és „gusztustalannak” minősítette a PiS által támogatott ellenfele tettét.
A szélsobboldali jelölt, a 38 éves Sławomir Mentzen a kormányzati (túl)szabályozás éles kritikusa, nagymértékű adócsökkentést, a Green Dealből való kilépést és még kevesebb melegjogot akar. Szeretné elérni azt is, hogy országa kevesebb katonai-pénzügyi felelősséget vállaljon a hadban álló Ukrajnáért. Azt is vallja, hogy a lengyel alkotmány az uniós jogszabályok felett áll – a PiS-kormányzat alatt is előkerült már ez a dilemma.
Mentzen zömmel a fiatalabb választókat szólította meg aktív közösségimédia-használatával – a TikTokon közel 1,6 millióan követik –, a kampányhajrában ezért országos túrára indult, hogy az idősebb szavazókat is elérje. Az ő botránya 2019-re nyúlik vissza, amikor „a Konföderáció öt pontjában” arról értekezett, hogy „nem akarunk zsidókat, homoszexuálisokat, abortuszt, adókat vagy az Európai Uniót”. Mentzen szerint kiragadták kontextusából az egyértelműnek tűnő mondatot. Mindenesetre sok lengyel tart Mentzen korábbi kijelentéseitől. Támogatottsága az Independent szerint azután esett vissza, hogy kijelentette, tandíjkötelessé tenné a felsőoktatást. Az se tette népszerűvé, hogy még nemi erőszak esetén sem engedné az abortuszt. Érdekesség még, hogy Mentzennek van egy sörfőzdéje, ahol olyan nevű italokat gyárt, mint a „White IPA Matters” (A Fehér IPA Számít), „Hate Speech” (Gyűlöletbeszéd) és a „Bitcoin”.
Mentzenről Wieliński azt mondta, hogy nincs esélye a második körre. Sportos hasonlattal élve úgy fogalmazott, Mentzen jóval az olimpia előtt elérte lehetőségei csúcsát, ezzel az említett közvélemény-kutatási visszaesésére utalt. Minél többet beszél a Konföderáció jelöltje, annál népszerűtlenebb, mondta.
A továbbjutás nem nagyon kérdés, de voltak hullámzások
A felmérésekben Trzaskowski áll az élen, nagyjából 6-11 százalék távolságra mérik őt Nawrockitól, bár utóbbi azt állítja, hogy alul mérik az intézetek. A második fordulóban viszont Wieliński szerint egyértelműen Trzaskowski az esélyesebb. „Nem látok világos lehetőséget, hogy megnyerje a választást”, mondta Nawrockiról, ehhez valahogy a pártoskodás fölé kéne kerülnie. A Konföderációtól a második körben kaphat szavazatokat, de messze nem mindegyiket. Mentzen azt mondta, sose dolgozna együtt Nawrockival, ugyanis a PiS áruló a szélsőjobb szerint. Sok szélsőjobbos szavazó ezért akár otthon is maradhat a második körben. A szerkesztő hozzátette, a mostani választás annyiból tisztább, hogy nincs mindenhol jelen a kormánypropaganda, mint a PiS-kormány alatt volt.
A Politico felméréseket átlagoló oldala nagy hullámzást mutat a jelöltek népszerűségében. Trzaskowski vezetése nem magabiztos: míg tavaly novemberben még majdnem 40 százalékra mérték, azóta szép lassan, de biztosan erodálódik a népszerűsége, most 31 százalékon áll átlagban. Nawrockié ősztől meredek növekedésnek indult, majd stagnálásba kezdett, beragadt a 23-26 százalékos sávba, most 25 százalékos átlagot mérnek neki. Év elején úgy tűnt, Mentzen feljön rá, akár meg is előzheti, márciusban már csak 5 százalék volt a különbség, de aztán a konföderációs jelölt visszaesett, most csak 13 százalékra mérik.
Utánuk a kisebb, esélytelen jelöltek következnek, sorban Szymon Hołownia (a róla elnevezett harmadikutas párt elnöke, az alsóház, a Szejm mostani házelnöke) jön 7, Adrian Zandberg (a balközép Razem párt jelöltje, történész, programozó) 5 és Magdalena Biejat (a Baloldal által támogatott független jelölt, fordító) 5 százalékkal. A felmérések szerint tehát Trzaskowski és Nawrocki juthat a június 1-i második fordulóba a vasárnapi első körből, ahol a szavazókörök reggel 7-kor nyitnak és este 9-kor zárnak.
Mindenki hangsúlyozta a tétet
A fő tét a Reuters összefoglalója szerint az, hogy a KO vezette kormánykoalíció végre tudja-e hajtani a reformterveit, többek közt az ultrakonzervatív PiS-kormány egyes döntéseinek visszavonását, és az általa épített illiberális rendszer további lebontását. a A PiS-kormányok alatt a legtöbb állami intézmény és vállalat vezetését az általuk kinevezett személyek vették át, ahol pedig ezt nem tudták megtenni, ott párhuzamos szervezeteket hoztak létre. Az Európai Unióval a legnagyobb vitához a bírósági rendszer átalakítása vezetett, ami uniós támogatások befagyasztásával is járt.
Eddig a vétójoggal rendelkező Andrzej Duda államfő többek között az alkotmánybíróság, az Országos Bírói Tanács vagy az ügyészség átalakításának útjában állt, de saját táborból érkező elnökkel ez könnyebben mehetne.
Az Euractiv arról írt, hogy ugyan borítékolható Trzaskowski és Nawrocki második fordulóba jutása, de Mentzen előretörésével megváltozott a politikai erőtér. Sokan belefáradtak a KO és a PiS körüli politikai tömbök végeérhetetlen csatározásaiba. A 21 éves Paweł, egy informatikushallgató is azt magyarázta az Euractivnak egy varsói gyűlés közben, hogy azért szavazna Mentzenre, mert nem olyan, mint a többiek: „Ő sosem volt kormányban, és elegünk van a végtelen háborúból a két nagy párt között.” A lap azt tapasztalta a helyszínen, hogy sokan inkább kíváncsiságból nézték meg Mentzent, nem igazán tudták, milyen politikát ígér. Viszont még ha nem is jut tovább, királycsináló lehet.
Trzaskowski kampánya közben bevetett egy trükköt, elkezdte a mondandóját kicsit jobbra pozicionálni, hogy a konzervatív szavazótáborból is lecsípjen egy darabot. Ráadásul előre kalkuláltan Tusk miniszterelnök is távol maradt a kampányától, hogy ne mossák őt össze a regnáló kormánnyal. Eközben Wieliński mellett más szakértők is arra figyelmeztettek, Nawrocki esetleges győzelme politikai patthelyzetet, végső soron előrehozott parlamenti választást is eredményezhet.
Marta Prochwicz-Jazowski, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa varsói irodájának vezetőhelyettese azt mondta az Euractivnak, a kormányzat politikailag óvatos, nehogy adja a lovat a populista jobboldali-szélsőjobboldali jelöltek alá. Pláne, hogy benne van a pakliban a PiS-Konföderáció együttműködés, amit utóbbi párt ma még kizár. „A PiS-nek egzisztenciális [kérdés] a választás”, egyesek szerint Nawrocki vereségével a párt is bajba kerülne. „És amikor magas a tét, nem szokatlan, hogy kiegyezel egy partnerrel, akivel nem teljesen értesz egyet” – mondta a szakértő.
Az elemzések a gazdasági helyzetre kevésbé tértek ki, miközben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) előrejelzésében egytized százalékkal rontott a növekedési előrejelzéseken. Lengyelország azonban így is 3,3 százalékos növekedésre számíthat idén, jövőre pedig 3,2 százalékra. Összevetésként: Magyarországon a többször korrigált idei 2,5 százalékos cél is egyre valószerűtlenebb. Az év elején 2 százalékosra jósolt gazdasági növekedés mostanra már alig haladja meg az 1 százalékot a CIB Bank prognózisában, idén rekordot döntött, hányszor kellett korrigálniuk az előrejelzéseiket. Ugyan a lengyel export kilátásai nem jók az amerikai vámok közvetett hatásai miatt, de a belső fogyasztás erős, lassul az infláció és a háztartások reálkeresetei is emelkednek.
A lengyel sajtó szerint a választás külföldi befolyásolásában lehet érintett Szigetvári Viktor cége
Szombaton már kampánycsend van, de még hajrában a lengyel sajtó az elnökválasztásba történt külföldi beavatkozással hozta kapcsolatba Szigetvári Viktor cégét, az egykor Datadat, most Estratos Digital nevű vállalkozást. A beszámolók szerint a cégnek köze lehet két Facebook-oldalhoz, amik videóit több százezer zlotyval hirdették a Facebookon.
A két oldalt április 10. óta elárasztották a politikai videók, amikben látszólag átlagos emberek beszélnek a lengyel elnökjelöltekről. A videók erősen kritikusak Nawrockival Mentzennel, más videókban pedig Trzaskowskit dicsérik. Szigetvári Viktor a Telexnek azt mondta: „Lengyelországban számos ügyfele van osztrák cégünknek, sokféle munkát végzünk, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal”, de „ezen túlmenően nem kívánjuk kommentálni a megjelenteket”.
A lengyel sajtóban megjelent beszámolók szerint a videókat külföldi támogatással terjeszthették a Facebookon, megsértve ezzel a lengyel jogszabályokat. A Facebook anyacége, a Meta viszont azt közölte, hogy nem találtak semmilyen bizonyítékot külföldi beavatkozásra.
A NASK lengyel nemzeti kutatóintézet ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a videókat Trzaskowski ellen készítették, egy olyan provokációs kampány részeként, aminek célja a jelöltnek ártó botrány okozása. Trzaskowski kampánystábja pedig jelezte, hogy már kedden felhívták a Meta figyelmét a két érintett oldalra, közölve, hogy azokhoz nincsen semmi közük, és határozottan elhatárolódnak azoktól.
A most felháborodott PiS maga tette ellenőrizhetetlenné a folyamatot akkor, amikor még kormányon volt, hívta fel rá a figyelmet a Hvg. Tehát bárki kampányolhat egy jelölt mellett, akár a jelölt tudta nélkül is. A lengyel választási bizottság már évekkel ezelőtt figyelmeztetett, hogy így teljesen ellenőrizhetetlenné válnak a kampányok.
Orosz veszély
Lengyelország erősen megérzi az orosz–ukrán háború közelségét is. Befogadott közel egymillió menekültet, szomszédos Oroszország kalinyingrádi exklávéjával és a szinte orosz bábállamként működő Belarusszal, valamint jelentős gazdasági, katonai és hírszerzési támogatást nyújt Ukrajnának.
Krzysztof Gawkowski, a digitális ügyek minisztere május 7-én azt közölte, Oroszország „példátlan kísérletet” tesz rá, hogy beavatkozzon az elnökválasztásba. A Notes from Poland szerint a miniszterelnök-helyettesi posztot is betöltő politikus arról beszélt, hogy az oroszok megkétszerezték Lengyelországra irányuló tevékenységüket, aminek élén a külföldi katonai hírszerző szolgálatuk, a GRU áll. Ebben szerinte a választási bizottságok elleni (kiber)támadások és a dezinformáció terjesztése is benne van. Áprilisban Donald Tusk egy KO elleni online támadást írt Moszkva számlájára.
Gawkowski arról is beszélt, hogy tavaly közel 600 ezer kibertámadás érte Lengyelországot, 100 ezer esetben a biztonsági szolgálatoknak is be kellett avatkozniuk. Ez 60 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. „Lengyelország tudja, hogyan védje meg magát. Megvan hozzá a felszerelése, az emberei és erőforrásai, és nem spórol a pénzen” – mondta a miniszter. Agnieszka Lipińska, a NASK nevű, kiberbiztonsággal is foglalkozó állami kutatóintézet Dezinformációs Elemzőközpontjának vezetője viszont azt mondta a Notesnak, nincs meredek emelkedés a kampányhajrában az orosz kibertámadások és dezinfó terén.
Januárban a kormány bevezette a Választási Védelmi Tervet, ami a befolyásolási kísérleteknek szabna gátat. Ennek keretében monitorozzák a közösségi médiát, a civil szervezeteknek, újságíróknak és választási bizottságoknak tréningeket szerveznek, és persze fokozzák a kiberbiztonságot. Ezzel a semmiből jövő szélsőjobbos román elnökjelölt, Călin Georgescu esetére és a megsemmisített romániai elnökválasztási eredményekre is reagálnának. Jarosław Kaczyński PiS-vezér rögtön kongatta is a vészharangokat, miszerint az Európai Unió meg akarja ismételni a román példát, ha az ő jelöltjük nyer Lengyelországban.
Az orosz fenyegetés egyik megtestesülése, hogy a lengyel kormányzat az első forduló előtt egy héttel bejelentette, hogy orosz szabotázsakció volt egy varsói bevásárlóközpont tavalyi felgyújtása. Emiatt a hét elején úgy döntött a vezetés, hogy bezáratja Oroszország krakkói konzulátusát, Tusk szerint a gyújtogatásért ugyanis az orosz szolgálatokat terheli a felelősség. Azt is mondta, több felelőst elkaptak, de néhányat még keresnek. Radosław Sikorski külügyminiszter pedig egy londoni találkozón közölte, hogy újabb orosz konzulátust zárnak be, ha újabb szabotázsakció történik – erre még Gdańskban van lehetőség, miután tavaly a poznańit is becsukták. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint Varsó szándékosan rombolja a kapcsolatokat, a krakkói bezárásra pedig megfelelő választ fognak adni.
Lengyelország közben kormányzati szinten zárta ki Donald Trump amerikai elnök ukrajnai megbízottjának, Keith Kelloggnak az ötletét, miszerint egy brit–francia–német–lengyel haderő biztosíthatná Ukrajna nyugati részét egy békekötés után. Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter kijelentette, „nincs és nem is lesz olyan terv, hogy a lengyel hadsereget Ukrajnába küldjük”. Hozzátette, országa csupán logisztikai támogatást nyújt Ukrajnának és védi a NATO keleti szegélyét. Az Opinia24 közvélemény-kutató szerint a lengyelek 56 százaléka ellenzi katonák küldését a szomszédba, mindössze 32 százaléka van mellette. A Notes from Poland megjegyezte, hogy a lengyel elnökjelöltek sem támogatják a csapatküldés ötletét.
Az is kiderült, hogy a lengyelek több mint 63 százaléka szerint fenyegeti országukat egy idegen hatalom, de az IBRiS intézet felmérése alapján valós támadás esetén csak 22 százalékuk jelentkezne önkéntesnek megvédeni Lengyelországot. Ez utóbbi tavalyhoz képest jelentősen, közel 30 százalékkal csökkent. A lengyelek több mint fele ugyanakkor akár az egészségügy vagy társadalmi programok rovására is támogatja, hogy az ország többet költsön védelemre.
Ukrán menekültek
Az orosz–ukrán konfliktus kiterjedésének másik hatása, hogy a Lengyelországba 2022-től érkezett ukrán menekültek már nem annyira szívesen látott vendégek. A BBC riportot is szentelt a jelenségnek. A gyerekek iskolai szekírozása, beszólogatások a tömegközlekedésen, online idegengyűlölő támadások jellemzik már az együttélést.
A riport bemutatta Szvitlanát, akinek kislánya nagyon szerette a lengyel iskoláit, de újonnan az osztálytársai kipécézték. „Menj haza Ukrajnába” – mondogatták neki, egyszer pedig „vigyázz, rakéta!” felkiáltással utalgattak neki kislányok a háborúra, majd a földre vetették magukat. A lány sírva ment haza. Szvitlana szerint egyre több lengyel állítja, hogy az ukránok rosszul viselkednek, sok ukrán már inkább hazatérne az ellenségessé vált környezetből. Jelenleg mindenestül közel 2,5 millió ukrán él az országban, ez a teljes lakosság 7 százaléka. Míg két éve a lengyelek 81 százaléka támogatta a menekültek befogadását, most 50 százalék, csak az utóbbi négy hónapban 7 százalékot csökkent a mutató a CBOS Centre mérései szerint.
A növekvő ukránellenességről Wieliński azt mondta a Telexnek, hogy a háború elejétől jelen volt a társadalomban. Az ukránok sokak szerint kihasználják a szociális ellátórendszereket, az ukrán nők kihasználják a lengyel férfiakat – sorolta a terjedő narratívákat. Jellemző a szerkesztő szerint, hogy Trzaskowski szintén lehűtötte a kedélyeket az ukránok felé. Így az ukránok helyzete nem volt annyira kampánytéma, bár Nawrocki a magyar kormány retorikáját idézve többször azt mondta, Ukrajnának nincs helye az Európai Unióban.
A BBC szerint még Trzaskowski is megnyesné az ukrán menekülteknek járó állami támogatásokat, Nawrocki emellett ellenzi Ukrajna EU- és NATO-tagságát, Mentzen pedig egyenesen a Vlagyimir Putyinnal való kiegyezés barátja. Mindezt az említett orosz dezinformációs háború is fűti, az oroszok több csatornán öntik Lengyelországra, hogy az ukránok elveszik a lengyelek munkáját és pénzét. Wieliński szerint ugyanakkor a plázatűzzel kapcsolatos szabotázsvád és a krakkói konzulátus bezárásának időzítése a kormány részéről nem volt szándékos, nem a kampány alakítása volt a célja, egyszerűen „most ért véget a nyomozás”.
A helyzetet jól mutatja, hogy május 11-én ezrek vonultak utcára Varsóban, a Kaczyńskiék által szervezett „Menet a Bevándorlás Ellen” nevű rendezvényen. A szervező PiS-politikus Robert Bąkiewicz Németországot támadta, ami szerint az illegális migránsok visszaküldésével „hibrid háborút visel” Lengyelország ellen. A tüntetésen arról is szó esett, hogy Tusk német báb, és hogy meg kell akadályozni a KO-jelölt Trzaskowski megválasztását. Tuskék szerint azonban a legtöbb bevándorló pont a PiS-kormányok idején érkezett, bezzeg a mostani kormány fizikailag is lezárta a határokat, és megakadályozza, hogy a Belarusz felől érkező bevándorlók menedékkérelmet nyújthassanak be.
