A román politika talán még sose volt annyira kaotikus, mint az utóbbi fél évben. A tavaly év végi parlamenti választások még rendben lementek, de a párhuzamosan zajló elnökválasztás már földindulást okozott. A semmiből, állítása szerint nulla lejből kampányoló, szélsőjobbos Călin Georgescu a felmérésekre rácáfolva megnyerte az első fordulót. A titkosszolgálatok a második forduló megrendezése előtt arra utaltak, hogy az oroszok nagyban segíthették Georgescu kampányát TikTok-fiókokkal, influenszerkampánnyal, álhírekkel és dezinformációval.
Végül a román alkotmánybíróság törölte az első forduló eredményét, és elrendelte a választás megismétlését. Ennek első körét tartják most vasárnap, majd az ebből kikerülő két legerősebb jelölt két héttel később csap össze a mindent eldöntő második fordulóban.
Az elnökjelöltek névsora időközben alaposan átalakult, és az előzményekkel együtt ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szavazás túlmutat majd egy szokványos elnökválasztáson.
Georgescu ellen több pontban is vádat emelt az ügyészség, a központi választási iroda formai és alkotmányos kifogásokra hivatkozva eltiltotta az indulástól, és végül az alkotmánybíróság is elutasította a fellebbezését. Marcel Ciolacu miniszterelnök, a szociáldemokraták (PSD) vezéralakja is elengedte államfői ambícióit, miután egy sokszereplős koalíciós kormány feje lett. A 2024-es elnökválasztáson gyengén, 10 százalék alatt teljesítő volt kormányfő, Nicolae Ciucă (a Nemzeti Liberális Párt, a PNL jelöltje) és a függetlenként induló volt NATO-főtitkár-helyettes, Mircea Geoană sincs most a jelöltek listáján.
George Simion, a szélsőjobboldali AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség) társelnöke eleinte Georgescu mögé sorolt be, aztán annak eltiltása után maga szállt ringbe, ahogy tavaly is megpróbálkozott az első fordulóval. Jelöltségét teátrálisan erősítette meg a szükséges állampolgári aláírások leadásakor: a volt lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki társaságában lépett be a választási irodába.
A tavalyi választáson Georgescu mellett a második körbe jutott, akkor még a liberális-jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltjeként megmérkőző Elena Lasconi is, aki decemberben még nagyon kardoskodott azért, hogy igenis tartsák meg a második fordulót. Lasconi most ugyan a szavazólapon USR-logóval fog szerepelni, de a párt már nem támogatja őt, holott hivatalosan még ő az USR elnöke.
Függetlenként ott lesz a szavazólapokon a volt ideiglenes államelnök és egykori szenátusi elnök Crin Antonescu, a volt szociáldemokrata miniszterelnök Victor Ponta, az USR-alapító bukaresti polgármester, Nicușor Dan is. A Politico felméréseket átlagoló oldala szerint jelenleg a tavalyi első fordulóban csak negyedik helyen végzett Simion vezet 30 százalékkal, mögötte Antonescu 24, Ban pedig 22 százalékon áll. Érdekesség, hogy a tavaly az elnökválasztás második fordulójába bejutott Lasconit mindössze 7 százalékra mérik.
Vélhetően ez is állhat amögött, hogy Lasconi kontextus nélküli képeket posztolt a választási hajrában Danról, amiken Victor Pontával és Florian Coldeával, a SRI (Román Hírszerző Szolgálat) volt első helyettesével szerepel. Dan hamisítványnak nevezte a képeket, mondván semmilyen háttéralku nem történt, Ponta pedig Antonescu kampánycsapatát vádolta a képek létrehozásával. Lasconitól saját pártja is elhatárolódott az ügyben.
Új helyzet jött Georgescu kizárása után
„A felmérések megint elég különböző eredményeket mutatnak” – mondta Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezető kutatója a Telexnek. A szociológus szerint sok kutatóintézet pártokhoz kapcsolódik, mások esetében pedig nehezen ellenőrizhető a mintavételi módszer, így „mindenki azt mond, amit akar”.
„Nagy valószínűséggel az első fordulót George Simion nyerheti”, a második továbbjutó viszont kérdéses. Crin Antonescunak jelentős esélye van erre, őt a koalíciós pártok is támogatják. „Nem esélytelen Nicușor Dan sem”, aki független jelöltként indul, de az USR nem hivatalos támogatásával. A választási bizottság kimondta, hogy a párt nem támogathat hivatalosan egy másik jelöltet, miután korábban beállt Lasconi mögé, de utóbbinak pártja kihátrálása mellett végleg el is szálltak az esélyei.
Călin Georgescu ügye „volt az igazán nagy mérföldkő” az új elnökválasztási kampányban – emelte ki Kiss. Szerinte Georgescut voltaképp a román politikai establishment szedte le a tábláról, így az elit „rálépett a militáris demokrácia útjára”. Tény, hogy akár Németországban is be lehet tiltani pártokat, de ott egyértelmű történelmi kontextusa van ennek a náci múlt miatt. Romániában viszont „nem volt erre precedens 1989 után”, az alkotmánybíróság eddig csak formális értelemben ellenőrizte a jelölteket.
„Kérdéses, ez milyen pályára tereli majd a román demokráciát”,
akár a politikai mainstreamnek is megerősödhet az új, autoriter oldala, ugyanakkor az is veszélyes lett volna, ha Georgescu nyeri a választást.
Georgescu kizárásánál azt lehetett látni Kiss szerint, hogy semmilyen nagyobb tiltakozást nem tudtak a hívei összehozni. Romániában ezeknek a protestmozgalmaknak van hagyományuk, 2012-17 között például komoly tüntetések zajlottak, ezekbe többször kormányok is belebuktak. 2012-ben Emil Bocé, 2015-ben Victor Pontáé, végül 2017-ben Sorin Grindeanué is így járt. Ezek viszont több százezres tüntetések voltak, amikhez képest a Georgescu melletti demonstrációk csekélyek. Ahhoz képest, hogy kizárták az elnökválasztás első fordulójának első helyezettjét, nem lett nagy tüntetéshullám, és nem is lehetne ilyet fenntartani. Ez a fajta politikai mozgósítás inkább a nagyvárosi középosztályra és diákságra jellemző, tehát nem az AUR vidéki vagy külföldön dolgozó bázisára. Ők inkább az online térben fejezik ki az elégedetlenségüket, ez szavazatokká alakítható, de demonstrációkká kevéssé.
Az AUR vezetőjének, a szélsőjobb mostani első számú elnökjelöltjének, Simionnak „nincs meg az a fajta karizmája”, ami Georgescunak megvolt. Az újabb indulástól eltiltott jelölt „egy nagyon érdekes performanszot adott elő” kampánya során, Kiss szerint a neoprotestáns prédikátori iránytól a szcientológiai utalásokon keresztül a miszticizmusra hajló román értelmiségi vonalig egyesített sok karaktert. Az AUR szavazótábora nem lekicsinyelendő, de ezen a táboron túlnyúló támogatottságot Simion nem biztos, hogy tud szerezni.
Régi idők jelöltjei
Kiss Tamás szerint Lasconi azért szerepelt olyan jól a tavalyi elnökválasztáson, mert akkor nem oszlottak meg annyira a szavazatok a progresszív-neoliberális táborban. Az USR most a közvélemény-kutatások eredményei miatt hátrált ki jelöltje mögül, „egyértelmű volt, hogy Lasconi nem esélyes”, és „politikai racionalitás állt a döntés mögött”.
A koalíciónak is egy liberális jelöltje van Antonescu révén, de Victor Ponta is elindul, aki a tavalyi parlamenti választást megnyerő PSD-ből lépett ki, és jelöltette magát. Az egykori kormányfő volt pártja hivatalosan Antonescut támogatja, de Kiss szerint árnyalja a képet, hogy vannak olyan erőcsoportjai a PSD-nek, amik Ponta mögött állnak. „Antonescu támogatottsága amúgy a PNL-n belül nem egyértelmű” – mondta a szakértő a kormánykoalíció második legnagyobb pártjáról. Az ügyvivő államelnök Ilie Bolojan mögött áll ugyanis az egyik legerősebb PNL-csoport, „nekik pedig nem lenne olyan rossz, ha nem Antonescu, hanem Dan jutna a második fordulóba”.
„Őt naftalinból szedték elő” – alkotott erős véleményt Antonescuról a szociológus, aki szerint a jelölt még 2012 környékén volt nem lejárt termék, azóta eljárt fölötte az idő. A PNL-PSD-RMDSZ (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) koalíciója találta ki, hogy elindítják mint olyan nem túl beágyazott jelöltet, akit mindenki elfogad, és nem túl erős karakter. A nagy pártok szervezeti struktúrája támogatja Antonescut, ami nagy előnyt jelent neki, például az AUR-nak nincsenek ilyen beágyazott, helyi erős pozíciói.
„A lejárati határidején szerintem Victor Ponta is túl van” – magyarázta Kiss. Ponta 2014-ben már elvesztett egy elnökválasztást Klaus Iohannisszal szemben, majd a kormányfői posztot is elbukta. Volt egy botránya is akkoriban, még miniszterelnökként egy nagy dunai ár miatt megnyittatta a Vaskapu zsilipjeit 2014-ben, hogy ezzel segítsen a szerb főváros, Belgrád védelmében. Döntésével viszont pár román falut elárasztott. A témát ő vetette fel a kampányban, de ellene fordult, ellenfelei elkezdték felróni neki, hogy egy másik ország fővárosát fontosabbnak tartotta, mint a saját településeiket. Pontának Kiss szerint erős szerb kapcsolatai vannak, több korrupcióval vádolt szövetségese menekült már Szerbiába. Aleksandar Vučić szerb elnöknek is volt már tanácsadója a politikus, akinek szerb állampolgársága is van. A kampányolást mindenesetre amerikai szintre emelte vizuálisan, amikor egy „Románia az első helyen” feliratú, Donald Trump ikonikus piros sapkájára hajazó sajátban próbált szavazatokat szerezni.
Viták, Simion-kivonulás, magyar vélemények
Rengeteg, összesen 13 tévévitát tartottak, bár csak az utolsó kettőn képviseltették magukat nagy számban a jelöltek. A vitákon „elsősorban a három jobboldali-neoliberális jelölt között zajlott a küzdelem”, hogy ki a hitelesebb. Dant a végére egyre többet támadták. Simion viszont nem vett részt egyik tévévitán sem, habár az egyikre elment, majd látványosan mégis kivonult a kezdete előtt. Kiss szerint ennek az volt az oka, hogy szemben Georgescuval, aki jobban teljesített ilyen helyzetekben, Simion ezekben kevésbé van otthon.
A mostani kampány nem hangos a külföldi beavatkozás gyanújától, bár az oroszokról nem sokat tudni. Az amerikai külpolitika leépítette a romániai befolyását, például a USAID megvágásán keresztül, amivel az amerikai soft power sérült, és „az Amerika-barát civil szervezetek kerültek nehéz helyzetbe”. Most nyilatkozatok szintjén vannak csak erős amerikai jelzések. Egyesek szerint a vízumkönnyítést nem véletlenül nem adta meg a Trump-kormány a románoknak, de nincs bizonyíték rá, hogy ennek köze lenne az aktuálpolitikához. „Az, hogy Elon Musk posztolt kettőt, annak van jelentősége” Kiss Tamás szerint, de nem mérhető az intézményes nyomásgyakorláshoz, ami érvényesült a romániai politikában 2000 óta.
„Az erdélyi magyarok körében volt egy reprezentatív adatfelvételünk” – mondta a romániai magyarság választói aktivitásáról Kiss, aki szerint relatíve nagy a mozgósítás, és nem marad el a részvételi szándék az országostól. Átment az RMDSZ kampányüzenete, „a biztos választó magyarok közel kétharmada voksolna emiatt is Antonescura”. Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom – Akciószociológai Munkacsoport – Egyenlőtlen Erdély – 2025 – Telefonos közvélemény-kutatásában 600 fős mintát vizsgáltak 2025. március 22. és április 6. között. Rétegzett mintavétel volt, véletlenszerűen kiválasztott telefonszámokkal, az eredményeket településtípus, nem és életkor szerint súlyozták.
A kutatás során sok interjút is készítettek Székelyföldtől a magyar határ menti sávig. Elmondható, „lehet, hogy decemberben volt egy bizonytalanság az erdélyi magyarokban Georgescuval kapcsolatban”, de Kiss februárban már nem találkozott Georgescu- vagy AUR-barát szavazókkal. Hozzájuk ugyanis a magyarellenességet társítják, ami nem csoda, mivel az RMDSZ egy éve ezzel kampányol.
„A magyarok nagy többsége azt is helyesli, hogy megsemmisítették a tavalyi elnökválasztás első fordulós eredményeit, illetve hogy Georgescut kizárták”.
Jelen vannak szélsőjobbos vélemények is, egyesek vevők az Orbán-féle szuverenista vonalra, a bevándorlóellenességre, az ukrán menekültekkel szembeni jóléti sovinizmusra, melegellenességre is, „ez mind a magyarországi kormányzati propagandának köszönhető nagy mértékben”. Azonban Kiss Tamás azt állítja, ők sem a román szélsőjobbot támogatják, ennél „kaleidoszkópszerűbb” az attitűdjük.
Hogy jutottunk idáig?
Georgescu kvázi a semmiből robbant be tavaly ősszel a román politikába. Saját bevallása szerint nulla lejből kampányolt, magyarán nem voltak kampányköltései, ehhez képest masszív TikTok-kampányt vitt végig, de gyanús Facebook-oldalak is megtolták az ismertségét. Nem ő volt az egyetlen szélsőjobbos jelölt, ráadásul nem is a legismertebb, ezért is okozott óriási meglepetést, amikor épp Georgescu nyerte meg a tavaly november 24-i első fordulót az elnökválasztáson.
A függetlenként induló szélsőjobboldali jelölt a pár héttel a választás előtt mért 6,2 százalékához képest 22,94 százalékot szerzett, vele együtt Elena Lasconi 19,18 százalékkal jutott a következő, mindent eldöntő fordulóba. Aztán az azóta két ciklusának lejártával hivatalából távozott Klaus Iohannis államelnök december 4-én feloldotta bizonyos dokumentumok titkosítását.
A CSAT (Legfelsőbb Védelmi Tanács) november 28-i ülésén bemutatott dokumentumai orosz beavatkozást feltételeztek, ami Georgescunak kedvezett a kampány során, valamint arról szóltak, a kampányát rejtett finanszírozás, influenszerekkel való manipuláció és kiberhadviselés övezte. A kampány alapját egy több mint 25 ezer TikTok-fiókból álló hálózat képezte, amiből 800 már 2016 óta alvó állapotban volt, majd az első forduló előtt két héttel aktiválták őket. A kampányt egy üzletember, Bogdan Peșchir finanszírozta, aki több mint 1 millió eurót (kb. 414 millió forintot) költött rá, holott cégei pénzügyi teljesítménye ezt messze nem engedte volna meg.
Ezután jött a román alkotmánybíróság egyhangú döntése tavaly december 6-án, ami megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményeit, és új választás kiírására kötelezte az illetékes szerveket. Mint írtuk, ez azt jelentette, hogy a jelölteknek újra kellett regisztrálniuk, és ismét át kellett esniük a Központi Választási Iroda (BEC) jóváhagyásán. A lépést még a szintén második fordulóba jutott Lasconi sem támogatta. Az új választást végül május első vasárnapjára írták ki.
Eleinte úgy tűnt, Georgescu nem fogja ölbe tett kézzel nézni eltiltását, ráadásul a fragmentált román szélsőjobb is összezárt mögötte. Georgescu azt közölte kihallgatása után, hogy „a kommunista bolsevik rendszer folytatja szörnyű visszaéléseit”, bizonyítékokat koholnak, hogy „ellopják a választást”, és blokkolják az ő jelöltségét. Ezalatt Iohannis elnöknek is távoznia kellett, február 10-én már alkotmányos felelősségrevonási eljárást kezdeményeztek ellene egyes pártok a parlamentben, hisz a mandátuma lejárt, távoznia kellett volna – függetlenül attól, hogy nem választott az ország új államelnököt. Mielőtt kiterjedt volna az ellene való tiltakozás, Iohannis két napra rá bejelentette lemondását, majd a parlamenti felsőház, a szenátus elnöke, Ilie Bolojan lett az ideiglenes államfő.
A Georgescu-ügyben az európai intézmények közepes aktivitást mutattak. A politikus első fordulós győzelme után az Európai Bizottság vizsgálatot indított a TikTok működése miatt, amin elvileg nem lehetnének politikai tartalmak, a szélsőséges jelölt mégis itt futott be – mint kiderült, a románok jelentős része a mostani kampányban is a platformról tájékozódott. Eközben maga Georgescu az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a választási eredmény törlése miatt, de a bíróság január 22-én egyhangúlag elutasította a keresetet. Georgescu ideiglenes intézkedést kért a bíróságtól, amivel leállíthatja a romániai eljárásokat, amik szerinte „formalizált puccsnak” felelnek meg. A bíróság azonban közölte, hatályán kívül esik a politikus kérése, nem tudnak ilyen intézkedést hozni.
Eközben úgy tűnt, George Simion is hátrébb lép, és nem indul el a választáson, de végül mégis meggondolta magát, március 15-re már nyilvántartásba is vette a választási bizottság. Jelenleg pedig már az első forduló fő befutójának tűnik.
Az amerikai kormány egyes kritikák szerint nyomást gyakorolt a románra Georgescu ügyében. Elon Musk, a kormányzati hatékonysági hivatal (DOGE) Trump-barát vezetője élesen kritizálta X-posztokban az alkotmánybíróság beavatkozását. J. D. Vance amerikai alelnök pedig a februári müncheni biztonságpolitikai konferencián azt mondta – Európa demokráciafelfogásának ostorozása közben –, hogy az EU vezetői cenzúrát alkalmaznak, „sőt még választásokat is törölnek, mint az nemrég történt Romániában”. „Többet kell tennünk annál, semhogy beszélünk a demokratikus értékekről, élnünk kell velük” – mondta még Vance, aki szerint „nem teremthető meg a biztonság, ha félnek a másféle hangoktól, az eltérő véleményektől”.
A Transtelex elemzéseit a 2025-ös elnökválasztás első fordulójáról itt olvashatják el.
