„Most dől el Lengyelország jövője” – Tuskék és Kaczyńskiék is az egekbe emelik a tétet az elnökválasztáson

Huligánkodás, kampányfinanszírozás, egy kilakoltatott család, társadalompolitikai elképzelések és egy eltakart száj volt a fókuszban a második fordulóba jutott két lengyel elnökjelölt, a nyugatos varsói polgármester, Rafał Trzaskowski és a konzervatív történész, Karol Nawrocki pénteki tévévitáján. A jelöltek egymást próbálták sarokba szorítani, felmerült Nawrocki verekedős fociultra múltja, illetve hogy Trzaskowski miatt ki kellett lakoltatni egy családot – ami a jelölt szerint már megoldódott.

Nawrocki az elnökválasztást Donald Tusk kormányáról szóló referendumként állította be, és a fő kormánypárt, a Polgári Platform (PO) jelöltjét „Tusk helyetteseként” emlegette. Trzaskowski azzal támadta Nawrockit, hogy próbálja magát egy független jelöltként bemutatni, noha a jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) áll mögötte. „Ha úgy néz ki, mint egy kacsa, hápog, mint egy kacsa, akkor az egy kacsa” – mondta.

A vitában a két jelölt eltérő vízióval állt elő arról, hogyan viszonyulna Ukrajnához és az EU-hoz. Abban mindketten egyetértettek, hogy katonailag támogatni kell Ukrajnát Oroszország ellen, viszont a lengyel gazdák érdekeit is meg kell védeni az ukrán mezőgazdasági termékekkel szemben. Azonban Nawrocki a kiesett szélsőjobboldali jelöltek szavazóihoz is szólva jelezte, hogy blokkolná Ukrajna NATO-tagságát. Trzaskowski azzal támadta ellenfelét, hogy „úgy beszél, ami Putyinnak kedvez”. Szerinte ki kell állniuk a lengyel érdekek mellett, „de segítenünk is kell Ukrajnának, bele kell, hogy törjön Putyin foga Ukrajnába, hogy ne támadjon meg senki mást”.

A köztévés tévévita után vasárnap mindkét jelölt saját vonulást rendez Varsóban, ezeknek is komoly hatásuk lehet arra, hogy melyikük tud majd előnybe kerülni egy héttel a mindent eldöntő második forduló előtt. A tét túlmutat az elnökválasztáson, egy nem kormánybarát elnök megválasztása a kormányprogram akadályozását, akár a Tusk-kabinet bukását is okozhatja. Azonban ha Trzaskowski nyer, akkor a Nawrockit egymaga kiválasztó PiS-vezér, Jarosław Kaczyński pozíciója, sőt pártja inoghat meg.

Trzaskowski végzett az élen az első fordulóban, de Nawrocki múlta felül a felméréseket

Ugyan a felmérések Trzaskowski relatíve magabiztos előnyét mutatták, a varsói polgármester végül éppen csak az élen tudott végezni, Nawrocki történész alaposan megszorongatta. A polgármester 31,36, a PiS jelöltje 29,54 százalékkal jutott a június 1-én esedékes második fordulóba.

Nemcsak a lakásbotránnyal küzdő Nawrocki – aki tagadja a vádakat, miszerint kihasználhatott egy demens, idős férfit lakása megszerzéséért – jött fel ellenfele nyakára, de az olyan szélsőséges jelöltek is nagyot mentek, mint a konföderációs Sławomir Mentzen (14,81%) vagy a Korona párt által indított, a Konföderációból épp indulása miatt kizárt, antiszemita Grzegorz Braun (6,34%). A centrista és baloldali jelöltek csak 4-6 százalék körül teljesítettek.

Az eredmény kirajzolta a nagyjából bő száz évvel korábbi államhatárokat: teljesen máshogy szavaztak a korábban Németországhoz tartozó porosz, pomerániai, poseni és sziléziai területek lakói, mint az egykor a cári Oroszország vagy az Osztrák-Magyar Monarchia fennhatósága alá tartozók. A nyugati és északi részeken, valamint a nagyvárosokban szigetszerűen Trzaskowski dominált, sok középső, keleti és déli területen pedig Nawrocki tarolt.

A 28,9 millió szavazásra jogosult közül 67,31 százalék szavazott, így a részvétel megdöntötte az elnökválasztások első fordulóira vonatkozó 1995-ös rekordot is (64,7%). A szakértők szerint a további mozgósításnak rettentő fontos szerepe lesz majd a második fordulóban.

Kit támogathatnak a kiesettek?

Egy május 16-i, vagyis még az első forduló előtt készült felmérés az egy-egy elleni megmérettetésben még Trzaskowskit hozta ki esélyesebbnek, 52,8 százalékot jósolva neki Nawrocki 41,7 százalékával szemben. Azonban az azóta kijött közvélemény-kutatások alapján fej fej mellett áll a két jelölt.

A legfontosabb kérdés, hogy a kiesett jelöltek szavazói hogyan döntenek a második fordulóban. Szymon Hołownia, a kormánykoalícióban részt vevő Lengyelország (Polska) 2050 jelöltje már jelezte is, hogy Trzaskowskit támogatja a második körben, és így tett Władysław Kosiniak-Kamysz, a Lengyel Néppárt vezetője is – írja a Notes from Poland. A szintén koalíciós Baloldal jelöltje, Magdalena Biejat először azt mondta, előbb találkozni akar a PO elnökjelöltjével, hogy beszéljenek arról, „mi a fontos a baloldali szavazóknak”, majd később támogatásáról biztosította Trzaskowskit. A közel 5 százalékot szerzett Adrian Zandberg viszont senkit sem támogat hivatalosan, bár inkább Trzaskowski felé húz.

A Notes szerint az igazi királycsináló azonban a szélsőjobb lehet, bár mindkét főbb jelöltjük a hagyományos establishment, tehát a PO és a PiS ellenében határozta meg magát. Ezért tartották azt is elképzelhetőnek elemzők, hogy Mentzen és Braun hívei közül többen otthon maradnak a második fordulóban. Krzysztof Bosak, a Konföderáció egyik vezető alakja viszont már múlt vasárnap este elejtett egy olyan mondatot, hogy beállhatnak Nawrocki mögé.

A Reuters szerint Mentzen pedig letett egy követeléslistát a két állva maradt jelölt elé, és világosan lefektette, mit várna el a támogatásáért cserébe. Először is szeretne egy, a YouTube-csatornáján megrendezendő jelölti vitát, és úgy képzelte, hogy itt írhatnák alá a követeléseit tartalmazó dokumentumot. Azt is kikötötte, hogy Nawrocki és Trzaskowski ne emeljenek adókat, ne korlátozzák a szólásszabadságot, ne küldjenek lengyel csapatokat Ukrajnába, ne engedjék Ukrajnát csatlakozni a NATO-hoz, ne adjanak át jogköröket az EU-nak és ne korlátozzák a fegyverviselést.

Nawrocki előbb jelezte, mindenképp beszélni kell Mentzen „komoly ajánlatáról”, csütörtökön pedig alá is írta a követeléseket – bár a Business Insider szerint a szöveg ellentétes a PiS politikájával.

Az ellenzéki véleményeket idézve a Polsat arról írt, hogy több kormánypárti politikus szerint Nawrocki ezzel a PiS helyett inkább a Konföderáció jelöltjévé vált. Trzaskowski később azt mondta, elmegy Mentzen vitájára, de nem ír alá semmit. Egyelőre a köztévé pénteki vitáját tartották meg.

Tanulságos első forduló volt

Daniel Tilles, a Notes from Poland főszerkesztője öt tanulságot vont le a választásból. Szerinte ugyan nehéz megjósolni, kik maradnak otthon június 1-én, de elmondható, hogy Trzaskowski nem az elvárt szinten teljesített, és csökkentek az esélyei. Ráadásul a varsói polgármester előtt az a nehéz feladat áll, hogy egyaránt elhódítsa az eddig nem őt preferáló centrista és baloldali szavazókat, és Mentzen szélsőjobbos táborából is le kellene csippentenie.

Ugyanakkor bizonyos szempontból Nawrocki helyzete is ingatag, és nem feltétlenül lehet pusztán összeadni az első fordulós számokat. Tilles szerint a történész az első körben jól szerepelt a PiS magszavazóinak voksaival, viszont a második körben ez már kevés lesz. Ekkor már más pártok szavazóit is meg kell szólítania, így a lakásügye következményeit is ekkor lehet majd igazán látni.

Neki így is könnyebb lesz a szélsőjobbos szavazókat megszólítania, még úgy is, hogy a PiS inkább a nagylelkű szociális juttatások és gazdasági oldalról az állami szerepvállalás híve, szemben Mentzenék gazdasági libertárius irányával. Tilles megemlítette, hogy 2020-ban a szélsőjobbos Krzysztof Bosak szavazói a második fordulóban fele-fele arányban szavaztak az akkor is induló Trzaskowskira és a későbbi győztes PiS-jelöltre, a most leköszönő Andrzej Dudára.

A tévévitában is előjött az az új fejlemény – ami a szélsőjobbon akár szimpatikus is lehet –, hogy Nawrockiról kiderült, 2009-ben részt vett a Lechia Gdańsk ultrájaként a Lech Poznań huligánjaival való összecsapásban, sőt huligántetoválása is van.

Erős tanulság még, hogy nagyon megerősödött a szélsőjobb, Mentzen és Braun együtt 21 százalék körül teljesítettek. Ugyanakkor hatalomra csak úgy kerülhetnének egyszer, ha összeállnak a PiS-szel, ami viszont az establishmenttel szembeni ellenállásukat ásná alá. Belső törések is vannak, mint Braunt kizárása, a Notes szerint hosszabb távon azonban a Konföderáció épp azzal mutathatja meg, hogy komolyabb párt, hogy lenyesi a nagyon szélsőséges vadhajtásait. Az összes jelöltet beszámítva együtt 10 százalékot elérő lengyel baloldal ennél is sokkal szétaprózottabb, a szejm elnökeként Hołownia pedig gyengén szerepelt, ami nem túl jó előjel pártjának, a Polska 2050-nek a 2027-es választásra nézve.

Vétótét

Az elnöki poszt a lengyeleknél is alapvetően ceremoniális, mint Magyarországon. Fontos különbség azonban, hogy a lengyel elnöknek vétójoga van a törvények terén – eközben a magyar köztársasági elnök csak egyszer küldheti vissza megfontolásra a tervezeteket az Országgyűlésnek, vagy előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz. Épp emiatt írta a Politico, hogy a jogállam is tét a lengyel elnökválasztáson.

A Jarosław Kaczyński vezette PiS elbukta a kormányzást a 2023-as parlamenti választáson, a mostani kormánykoalíció pártjai együtt több mandátumot szereztek, ugyanakkor Duda elnök révén az államfői pozíció és a vétójog a PiS kezében maradt. A PiS-kormányok alatt a legtöbb állami intézmény és vállalat vezetését az általuk kinevezett személyek vették át, ahol pedig ezt nem tudták megtenni, ott párhuzamos szervezeteket hoztak létre. Az Európai Unióval a legnagyobb vitához a bírósági rendszer átalakítása vezetett, ami uniós támogatások befagyasztásával is járt.

Donald Tusk kormánya nekikezdett a PiS által épített illiberális rendszer lebontásába, de több intézkedése is fennakadt Dudán. Például a borzasztóan szigorú abortuszszabályozást sem sikerült enyhíteni, az államfő emellett többek között az alkotmánybíróság, az Országos Bírói Tanács vagy az ügyészség átalakításának is útjában állt.

A tétet jelzi, hogy láthatóan a kabinet is tart az elnökválasztás eredményétől.

„Lengyelország jövőjét dönti el” a választás, jelentette ki a Guardian szerint Tusk, aki áprilisban arról beszélt, hogy „nehéz egy ellenséges elnök mellett kormányozni, mindezekkel a vétókkal.”

Mindkettőjük előtt állnak kihívások

Bartosz Wieliński, a liberális Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese a Telexnek azt mondta a helyzetről, hogy mielőtt elkezdődött a kampány, októberben Tusk már nagyon nehéznek látta a feladatot, hogy a jelöltjük nyerjen majd. Trzaskowski volt az esélyes a kampány elején, de Wieliński szerint már akkor lehetett látni, hogy „a végeredmény nagyon szoros lesz”. Szerinte a PiS olyan, mint a Fidesz, a választói abban hisznek, amit a vezér mond. Wieliński is kiemelte, hogy a baloldal nagyon alulteljesített az első fordulóban, és ugyanígy a centristább Hołownia is. Wieliński ugyan nem hitt benne, hogy a balosabb jelöltek annyi voksot tudnak szerezni, mint a pártjaik a parlamenti választáson, de ehhez képest is gyengén szerepeltek.

Bartosz Rydliński, a varsói Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem politológusa azt mondta a Politicónak, hogy „Trzaskowskinak most 11 napja van, hogy dekódolja, miért maradt otthon vagy szavazott más jelöltekre olyan sok, korábban az ő koalícióját támogató szavazó”. Ennek egyik útja a baloldali jelöltekre szavazó emberek megfogása. Viszont minden mindennel összefügg, a helyzet Trzaskowskinak egy saját farkába harapó kígyóra emlékeztet: az emberek a miniszterelnökhöz és kormányához kötik őt, Tuskék népszerűsége pedig azért csökken, mert nem hajtják végre a kormányprogramot, a kormány szerint azért nem, mert a PiS-hez közeli államfő, Duda elnök folyton blokkolja a döntéseiket. Tehát Tuskék egy PO-hoz közeli államfővel járnának jól, akinek megválasztását pont az elmaradó reformok torpedózhatják meg.

Nawrocki esete a Politico szerint látszólag egyszerűbb, csupán a jobboldali szavazókat kell összeszednie maga mögé. Nem csoda, hogy vasárnap este már Mentzen szavazóinak üzent: „Itt az idő megmenteni Lengyelországot. Mindketten egy szuverén, erős, gazdag és biztonságos Lengyelországot akarunk.” Csakhogy Nawrocki esetében a nehézség abban áll, hogy Mentzen támogatói fiatalok és városiak, míg a PiS hívei szegényebbek és vidékiek. A két rétegnek nyújtott ajánlat így sok helyen nem fedi egymást.

Wieliński is azt mondta, hogy Nawrockihoz nem adhatjuk egyszerűen hozzá a szélsőjobbos szavazatokat.

Braun bázisa például ugyanúgy ellenzi őt is, és a PiS-t is utálják a Covid-előírások és Ukrajna támogatása miatt. Mentzen mindkettőjükkel „játszik”, és szeretné uralni a jobboldalt, nem akar egy erős PiS-t, le akarja építeni Kaczyński pártját. „Mentzen elkezdte megalázni Nawrockit”, amikor aláíratta a programját vele. Szerinte Mentzen szavazóinak egy része Nawrockira, kisebb hányada Trzaskowski fog szavazni.

Az első forduló előtti kampányhajrában felmerült, hogy Szigetvári Viktor cége, az egykor Datadat, most Estratos Digital nevű vállalkozás beszállhatott a kampányhirdetésekbe Trzaskowski oldalán. A botrányt a PiS gerjesztette, arra viszont nincs bizonyíték – a Meta is erről kommunikált –, hogy a kiemelt és hirdetett Facebook-oldalakkal bárki is csalt volna. Ezt Wieliński szerint a PiS húzta elő, hogy Trzaskowskit támadja, és Nawrocki lakásügyét elfedje. Az ugyanis még mindig pörög, a megszólítani vágyott Konföderáció-szavazóknál is rezonál, Nawrocki sokuk szemében csaló lett.

A Politico szerint a külpolitika is alakíthat valamelyest a kampányon. Míg a második fordulóba jutott két fő jelölt alapvetően kiállt Ukrajna támogatása mellett, Mentzen már sokkal szkeptikusabb volt. Mentzen azt üzente az ukránoknak, hogy ha rajta múlna „sose csatlakoztok a NATO-hoz, nem lesznek veletek a katonáink, és nem kaptok semmiféle szociális juttatást”.

Fej fej mellett próbálnak mozgósítani is

Wieliński szerint jelenleg mindkét állva maradt jelölt nyerhet. Hozzátette, az első forduló előtt pontatlanok voltak a felmérések, sok a rossz közvélemény-kutatás, de „még amúgy sem publikáltak kutatást a legismertebb intézetek” a két jelölt esélyeiről. Szerinte sokkal nem lesz magasabb a részvétel a második fordulóban, de olyanok is voksolhatnak majd, akik az első körben nem tették.

„A lengyel demokraták pánikolnak, hogy egy náci államban ébrednek fel”, ez mobilizálhatja az embereket. Nawrocki mellett a PiS is mozgósítani próbálja az embereket, de ez egyre kevésbé megy nekik. A végeredményt Wieliński szerint még túl korai megjósolni, az sem zárható ki, hogy a nagy számban szavazó lengyel diaszpóra megoszlása lesz a döntő (ahogy a román elnökválasztásban is nagy szerepe volt a románnak).

A főszerkesztő-helyettes szerint az első fordulóban Trzaskowskit támadta minden jelölt – olykor még a parlamenti szövetségesei is –, de most Nawrocki a fő célpont. Ráadásul „nem tűnik túl elnökiesnek, inkább egy gengszternek”, ezt az imidzset pedig le kell vetkőznie – mondta. Szerinte az 53 éves Trzaskowskin az látszik nagyon, hogy folyamatosan utazik, kampányol, nagyon fáradtnak tűnik. A 42 éves Nawrocki ezzel szemben fiatalabb, sportol, edz, van ereje – Trzaskowski viszont kezd elfogyni a célvonal előtt.