„Nyitott, prosperáló Románia és erős Európa mellett döntöttek a választók” – így gratulált az Európai Bizottság elnöke Nicușor Dan romániai elnökválasztási győzelmének. Ursula von der Leyen szavai lényegében leírják, hogyan fogadták az EU és a NATO tagországainak vezetői, hogy a nacionalista George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnöke az első fordulós első helye ellenére alulmaradt a függetlenként induló bukaresti polgármesterrel szemben a vasárnapi második fordulóban.
„Románia a demokráciát, a jogállamot és az Európai Uniót választotta” – kommentálta a győzelmet Emmanuel Macron francia elnök is. „Románia a NATO erős szövetségese marad, egyúttal továbbra is számítunk arra, hogy a NATO szavatolja Románia biztonságát” – idézte fel a Reuters szerint Nicușor Dan azt, hogy mit mondott győzelme után telefonon a NATO főtitkárának, Mark Rutténak.
Győzelme azt jelenti, hogy Románia – részben az erdélyi magyarok elsöprő támogatásának, valamint a Magyarországon, Moldovában szavazó román állampolgárok szavazatainak köszönhetően – egy EU-párti, liberális jelöltet választott a nacionalista, saját szavai szerint Orbán Viktor példáját követő, EU-szkeptikus Simionnal szemben. Maga Dan is Nyugat-párti és Nyugat-ellenes erők küzdelmeként írta le az elnökválasztást, amelyben vele az előbbi győzött.
A matekzseni útja a civil mozgalmaktól a polgármesterségig
Románia új elnöke a civil szférából érkezett a politikába. Matekzseniből lett a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) alapítója, majd főpolgármester, és ezt a feladványt sikerrel megoldotta, mert tavaly a bukarestiek újraválasztották. Meggyőződéses Európa-barát politikus, de a társadalmat megosztó kérdésekben megúszós álláspontot képvisel – írtuk róla a második forduló előtti elemzésünkben az esélyek latolgatásakor.
1969-ben született Fogarason, anyja könyvelő volt, apja a város vegyi üzemében dolgozott szakmunkásként. Korán kitűnt matematikai képességeivel. A helyi Radu Negru Líceum tanulójaként tagja volt a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián részt vevő román csapatnak, 1987-ben és 1988-ban aranyérmet is nyert a rangos versenyen. A középiskola után a Bukaresti Egyetem matematika karán folytatta a tanulmányait, 1992-ben diplomázott. Már diákként érdekelte a közélet: aktív tagja volt a hallgatói érdekvédelmi szervezetnek, a Diákligának, és részt vett az Egyetem téri kommunistaellenes tüntetéseken – erről bővebben a Transtelexen megjelent életrajzában olvashatnak.
Mesterképzését Párizsban végezte, 1995-ben az Ecole normale supérieure-ön szerzett diplomát, majd a Sorbonne-on doktorált 1998-ban, szintén a matematika területén. Hazatérve a Román Akadémia Matematikai Intézetében dolgozott 1998 és 2016 között, és ebben az időszakban kezdődött a közéleti szerepvállalása is: bekapcsolódott a Bukarest épített örökségének lerombolása elleni civil mozgalmakba. Az egyik szervezője volt egy ikonikus bukaresti ingatlanegyüttes, a Matache-csarnok lebontásának megakadályozására szervezett tüntetésnek. Később saját civil szervezetet alapított 2008-ban Mentsük meg Bukarestet Egyesület néven. Folyékonyan beszél angolul és franciául.
Az igazi politikai pályafutása 2012-ben kezdődött, amikor függetlenként indult a főpolgármester-választáson. Csak a negyedik helyen végzett, de bekerült Bukarest önkormányzati képviselő-testületébe. A következő, 2016-os helyhatósági választásokra már a 2015-ben alapított saját pártjával, a Mentsétek meg Bukarestet Szövetséggel (USB) készült.
Pártelnökként szakértelemre alapuló, korrupciómentes közigazgatást, a közpénzekkel való felelős gazdálkodást, egy másfajta politizálást ígért a fővárosiaknak. Ezen a választáson a polgármesteri széket megint nem nyerte el, de pártja 25 százalékot szerzett. Ő maga másodikként futott be, ami jó alapot adott az országos építkezéshez: megalapította a Mentsétek meg Romániát Szövetséget, amelyből 2017-ben ugyan kilépett, de a párt támogatásával 2020-ban már bukaresti polgármester lett, és székét 2024-ben is megőrizte.
Nem is tervezte, hogy indul az elnökségért
Államfői posztra nem pályázott, de miután a tavalyi elnökválasztás első fordulójának eredményét érvénytelenítették – mert a semmiből felbukkant első fordulós győztes, a szélsőjobboldali Călin Georgescu a nemzetbiztonsági szolgálatok szerint orosz támogatással tolhatta meg internetes kampányát –, az újból kiírt választásokra mégis bejelentkezett.
Az első fordulóban 21 százaléka alaposan elmaradt ugyan Simion 40 százalékos eredményétől, ezzel azonban ő lett a nacionalista jelölt kihívója a második fordulóra. A végül 20,07 százalékos szavazataránnyal a harmadik helyre szorult Crin Antonescut támogató kormánykoalíció a választási vereség miatt szétesett.
Így első feladata lesz kormányalakítási megbízást adni az erőviszonyok alapján arra képes erőnek, ehhez már hétfőn megbeszélésekbe kezdett. Este azt mondta, szeretné, ha a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) politizáló Ilie Bolojan ügyvivő államfő lenne a miniszterelnök, de egyelőre ezt nem tudja biztosan megígérni, hogy így is lesz.
Romániában az elnök szerepe komolyabb, mint Magyarországon, ahol a protokolláris feladatkört leginkább az elnök személyisége töltheti meg érdemi súllyal, ám erre 2010 óta kevés esély van, miután a fideszes többség kizárólag a kormánypárthoz maximálisan lojális személyeket választott meg a posztra az Országgyűlésben. A köztársasági poszt kiüresítését Sulyok Tamás fejlesztette tökélyre.
Lenyűgözőnek tartja a magyar mozgósítást
Dan vasárnapi győzelméhez egyesíteni tudta azokat a választókat, akik elutasították az EU-tól távolodó nacionalista vonalat, amelyet ráadásul lényegében Orbán Viktor dicsérő szavai kísértek, az erdélyi magyarság és az őt képviselő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megrökönyödésére. A magyar kormányfő nagyra értékelte Simion szavait a „nemzetek Európájáról”, amely a közösség integrációjának elmélyítésének elutasításával határozza meg önmagát, ami jól illeszkedik Orbán brüsszelezős retorikájába.
Ehhez kereshetett szövetséget, amikor lényegében megelőlegezte Simionnak a győzelmet, tévesen mérve fel az erőviszonyokat. Hiánya így fejtörést okoz Orbánnak, de az is kérdés, hogyan keretezi azután a kormánypárt illetve sajtója a kormányfő korábbi szavait. A zavart jelzi, hogy a kormány nem sietett gratulálni Dannak.
Sulyok Tamás köztársasági elnök az X-en nem sokkal hétfőn délelőtt 11 óra után gratulált, míg Orbán csak délután három után. „Szeretnék gratulálni Nicușor Dannak a romániai elnökválasztáson aratott győzelméhez. Várom, hogy együtt dolgozhassunk a Magyarország és Románia közötti együttműködés megerősítésén népeink javára” – írta angolul a miniszterelnök.
Márpedig Dan meggyőző fölénnyel nyerve fordított, végül 7 százalékpontos, nagyjából 829 ezer szavazatos különbséggel győzött. A romániai magyarság is elsöprő arányban vett részt az elnökválasztás második fordulójában, és jelentős részben hozzájárult Bukarest főpolgármesterének győzelméhez. Arról, hogyan látják a romániai magyarok Orbán kijelentését és Dan győzelmét, helyszíni riportunkban olvashat bővebben.
Az első fordulóban még a kormánykoalíció tagjaként Antonescut támogató RMDSZ egyértelműen Dan mellett és Simion ellen állt ki a másodikban, de volt olyan szavazó, aki ezt úgy fogta fel: „A két rossz közül szavazunk a kisebbik rosszra. Simion magyarellenes.” Ugyanakkor Dan múlt hét végén nyílt levélben is szólt az erdélyi magyarokhoz.
A romániai magyar közösségnek megfogalmazott üzenetében rámutatott, tudja, hogy a közösség mindig az európai utat választotta. Azt írta, ismeri és nagyra értékeli a sokszínűséget és hiszi, hogy Románia jövője csak akkor épülhet fel, ha minden közösséget tiszteletben tartanak az ott élők. Mint leszögezte, nem tartja elfogadhatónak, hogy a döntések bukaresti irodákban születnek meg olyan emberek által, soha nem jártak a Hargita vagy Kovászna megye falvaiban, ezért erős helyi közigazgatásra van szükség. Ehhez szerinte az önkormányzatoknak nagyobb hatáskörre van szükségük. Simion megnyilatkozásaira utalva azzal zárta levelét, hogy leszögezte, a román-magyar kapcsolatokat nem a tévében, botrányokkal és gyűlölettel kell építeni, hanem azokban a városokban és falvakban, ahol románok és magyarok együtt élnek.
Nicușor Dan szerint lenyűgöző volt a magyarok mozgósítása, amihez az RMDSZ is jelentősen hozzájárult – jelentette ki a Transtelex szerint a megválasztott elnök a B1 televíziónak adott hétfői interjúban.
Brüsszelezés helyett EU-pártiság
„Egy dolgot megígérhetek: mindent, ami erőmből telik, megteszek azért, hogy Románia polgárainak bizalmát visszaszerezzem az állami intézmények iránt, és megerősítsem a társadalom hitét abban, hogy Románia olyan ország lesz, ahol mi és a gyerekeink is élni akarnak” – adta meg politikai ars poeticáját Dan egy levélben, amelyet a választás előtt írt meg, és győzelme után újságírók bonthatták fel.
Kampányában is lényegében ezt, az intézményi reformokat, az állami intézményekbe vetett bizalom visszaszerzésének fontosságát hangsúlyozta.
Ez többek között az adóhivatal (ANAF) digitális szolgáltatásainak kiépítését jelenti, amellyel az adóelkerülést reméli felszámolni. Emellett eltávolítaná a politikától az állami vállalatokat, hogy élükön ne politikai, hanem szakmai kinevezettek álljanak. Ígérete szerint fejleszteni kell a mezőgazdaságot, megfelelő befektetési környezetet kell teremteni, és egyszerűsíteni kell az EU-s forrásokhoz való pályázati hozzáférést.
Elsőre jól hangzik az állami költségek lefaragása is, de végrehajtásától függően komoly szociális érdekeket is sérthet, így kérdés, milyen területen akarja a csökkentést végrehajtani. Magától értetődő ígéret a korrupció visszaszorítása, a vidéki és városi fejlesztések egyensúlyának biztosítása, valamint az egészségügyi rendszer fejlesztése, amelynek gyakorlati megvalósításából derül majd ki, hogy mennyire lózung és mennyire valós cél.
Az orosz befolyás feltartóztatását ígéri
Nem véletlen, hogy az EU-ban is megkönnyebbüléssel fogadták a romániai elnökválasztási eredményt, amely Simion győzelme esetén egy konfrontatívabb Romániát ígért volna. Simion az orosz érdekeknek megfelelő irányba fordíthatta volna az országot az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúban is, amelyben Románia határozottan kiáll Ukrajna támogatása mellett.
Ehelyett meggyőzőbb volt Dan „Tisztességes Románia” címszó alatt vitt kampánya, amely során ígéretet tett Románia demokratikus berendezkedése és az EU-integráció fenntartása mellett. Kiállt Ukrajna támogatásáért, valamint az EU-párti Moldováért, amely szerinte fontos oszlopa az orosz fenyegetés távol tartásának. A szomszédos, 2,6 milliós Moldova állampolgárai jelentős arányban román állampolgárok is.
A posztszovjet ország kiemelt célpontja az orosz befolyásszerzésnek, ez a legutóbbi elnökválasztáson is megmutatkozott, Maia Sandu elnök azonban kevéssel, de megőrizte hatalmát. Moldovának kezelnie kell a nemzetközi jog szerint hozzá tartozó, ám bő 30 éve önálló életet élő, oroszpárti szeparatista kváziállammal, a Dnyeszter Menti Köztársasággal fennálló viszonyát, amit erősíthet egy EU-párti Románia is.
