
Távozik a román kormány éléről a szociáldemokrata Marcel Ciolacu miniszterelnök, pártja, a PSD is hamarosan kilép a kormánykoalícióból – jelentette be maga a távozó kormányfő hétfőn. A szocdem miniszterek egy ideig még posztjukon maradnak, amíg az új kabinet meg nem alakul, Ciolacu emellett azt is kizárta a Transtelex szerint, hogy pártja összefogjon a szélsőjobbal, amíg ő marad a pártelnök.
A leköszönő miniszterelnök egy pozícióból nem távozik, marad a PSD élén. Ezzel kapcsolatban a következő napokban várható egy újabb ülés, ahol a pártvezetés ezt a kérdést is megvitatja.
Ciolacura extrém nyomás nehezedett, miután vasárnap a kormánypártok elnökjelöltje, Crin Antonescu a harmadik helyre futott be, és ezzel nem jutott tovább az elnökválasztás első fordulójából. Antonescu mögött állt a szociáldemokrata PSD, a nemzeti liberális PNL és a romániai magyarság pártja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is, de a nagy szervezeti háttérrel sem sikerült a feledésből előszedett politikust a második fordulóba tolni.
A külföldi beavatkozás vádja miatt tavaly törölt, majd most megismételt elnökválasztást a szélsőjobboldali-szuverenista George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnöke nyerte meggyőző fölénnyel, a szavazatok 40,96 százalékával. Mögötte második helyen a függetlenként induló, liberális Nicușor Dan bukaresti polgármester futott be 20,99 százalékkal, míg a korábbi ideiglenes államelnök és volt szenátusi elnök Crin Antonescu 20,07 százalékot szerzett.
Azt is bejelentették, a PSD nem mondja meg híveinek, kit támogassanak a május 18-i második fordulóban. A koalíciós partner nemzeti liberálisok (PNL), a progresszív Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), sőt az RMDSZ is jelezte már, Dan támogatására buzdítanak majd a második körben.
A 2024 decemberi parlamenti választás után megalakult kormányt alkotó pártok ezzel párhuzamosan rögtön egymást kezdték vádolni azzal, hogy nem mozgósítottak eléggé Antonescu mögött; az RMDSZ is megkapta a magáét, amiért például Székelyföldön meglehetősen alacsony volt a részvétel.
Lucian Romaşcanu, a PSD szóvivője már a nap folyamán azt mondta a Maszol tudósítása szerint, hogy Ciolacu önállóan fog dönteni, opció lehet a pártelnöki lemondása, amit már a novemberi elnökválasztás után meg akart lépni. A szóvivő már akkor elképzelhetőnek tartotta, hogy Ciolacu a kormányfői széket is otthagyja, bár jelezte, nem tartja célszerűnek a „bosszúálló, fejeket követelő hangulat” fenntartását.
A nap folyamán a Transtelex tudósításából is látható volt, hogy óráról órára kritikusabb lett a helyzet: kora délután még az a hír járta a román sajtóban, egyben marad a kormánykoalíció, a nap előrehaladtával azonban már a koalíció teljes széteséséről, a PSD és a PNL kilépéséről, Ciolacu minden pozícióról való lemondásáról írtak a lapok – belső párttárgyalások kiszivárgott részletei alapján.
A PNL ügyivő elnöke, Cătălin Predoiu nem sokkal Ciolacu hivatalos bejelentése után közölte, pártja miniszterei egyelőre a helyükön maradnak, esküt tettek, és akik végrehajtják a feladatukat a román állampolgárok és Románia érdekében.
Az elnökválasztás első fordulójának értékelése
A Transtelex az elnökválasztás első fordulóját értékelő véleménycikk-elemzésében arról írt, Románia most két rendszeren kívüli, egy elitellenes, nacionalista, szuverenista és egy reformista, technokrata, Nyugat-barát politikus közül választhat a második fordulóban. A cikk szerint a határokon túl élő román diaszpóra nagy számban szavazott, a következő körben is fontos szerepük lehet, ahogy a passzív választóknak és a széttöredezett PSD-tábornak is. „Crin Antonescu, a »legkisebb közös többszörös«, akit épp azért néztek ki maguknak a koalíció tagjai, mert nem volt markáns, megbukott egy olyan politikai térben, ahol a választók pontosan markáns, rendszerkritikus alternatívákat kerestek” – áll az írásban.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Kossuth Rádióban úgy értékelt, frusztrált és dühös választók juttatták a fenti két jelöltet a második körbe. Szerinte most mindenkinek mozgósítania kell Dan érdekében. „Ez nem lesz egyszerű mutatvány, de meg kell próbálni mindenféleképpen, mert Simion győzelme a magyar közösség számára tragikus lenne, de az ország számára is óriási veszélyt jelent” – mondta a pártelnök.
Kelemen szerint Simion akár a magyar nyelvű oktatásnak is nekieshetne, azután pedig a komplett nyelvhasználatnak. Az RMDSZ vezetője arra is reagált, hogy a koalíciós pártok a gyenge magyar mozgósítást is okolták Antonescu kudarca miatt, holott szerinte a magyar területeken a koalíciós jelölt nyert, szóval igenis jól mozgósítottak. Nem sokkal később egyébként az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) is Dan mellett állt ki – írta a Transtelex.
Nicușor Dan, a második helyre nagy hajrával befutott bukaresti főpolgármester hétfő hajnalban azt mondta, hogy a második forduló nem személyek közötti vitáról fog szólni, hanem a Nyugat-barát és a Nyugat-ellenes tábor összecsapása lesz.
Mint a vasárnapi első fordulót felvezető elemzésünkben Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezető kutatója Antonescuról mondta, „őt naftalinból szedték elő”. Szerinte a jelölt még 2012 környékén volt nem lejárt termék, azóta eljárt fölötte az idő. A PNL-PSD-RMDSZ koalíciója találta ki, hogy elindítják mint olyan nem túl beágyazott jelöltet, akit mindenki elfogad, és nem túl erős karakter.
Az elnökválasztás érdekessége volt, hogy a tavalyi, megsemmisített eredményű elnökválasztás első fordulójának második helyezettje, a progresszív Mentsétek meg Romániát Szövetség vezetője most csak 2,68 százalékot szerzett, le is mondott pártelnökségéről. Átmeneti utódja az USR élén Dominic Fritz, június 21-én lesz a tisztújító közgyűlés.
Vasárnap jött a megisméltelt első forduló
Tavaly novemberben a semmiből, állítása szerint nulla lejből kampányoló, szélsőjobbos Călin Georgescu a felmérésekre rácáfolva megnyerte az elnökválasztás első fordulóját. Nem ő volt az egyetlen szélsőjobbos jelölt, ráadásul nem is a legismertebb, ezért is okozott óriási meglepetést, amikor épp Georgescu nyerte meg a tavaly november 24-i első fordulót az elnökválasztáson.
Az azóta két ciklusának lejártával hivatalából távozott Klaus Iohannis államelnök december 4-én feloldotta bizonyos dokumentumok titkosítását. A CSAT (Legfelsőbb Védelmi Tanács) november 28-i ülésén bemutatott dokumentumai orosz beavatkozást feltételeztek, ami Georgescunak kedvezett a kampány során, valamint arról szóltak, a kampányát rejtett finanszírozás, influenszerekkel való manipuláció és kiberhadviselés övezte.
Ezután jött a román alkotmánybíróság egyhangú döntése tavaly december 6-án, ami megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményeit, és új választás kiírására kötelezte az illetékes szerveket. A jelölteknek újra kellett regisztrálniuk, és ismét át kellett esniük a Központi Választási Iroda (BEC) jóváhagyásán.
Georgescu ellen több pontban is vádat emelt az ügyészség, a központi választási iroda formai és alkotmányos kifogásokra hivatkozva eltiltotta az indulástól, és végül az alkotmánybíróság is elutasította a fellebbezését. George Simion eleinte Georgescu mögé sorolt be, aztán annak eltiltása után maga szállt ringbe, ahogy tavaly is megpróbálkozott az első fordulóval, de akkor csak negyedik helyen végzett. Most aztán a felméréseknél is jobb eredménnyel végzett az első helyen vasárnap.