Egy visszalépés is kellett ahhoz, hogy XIV. Leó pápa legyen
A sokszínű bíborosi kollégium eddigi gyakorlatát nézve viszonylag gyorsan választották meg pápának csütörtökön Robert Francis Prevost bíborost, aki mindössze négy szavazás után nyerte el a 133 bíborosválasztó konszenzusát. Prevost neve keringett ugyan az esélyesek bíborosok között, de a SkyNews és az Axios forrásai szerint egy visszalépés kellett ahhoz, hogy XIV. Leó pápa legyen belőle.
A brit csatorna és az amerikai hírportál is azt írja, hogy a Sixtus-kápolna zárt ajtói mögött megrendezett konklávén fej-fej mellett haladt az olasz Pietro Parolin, a Vatikán második embere, aki közel 50 év óta az első olasz lett volna, és Luis Tagle bíboros, aki az első ázsiai pápa lehetett volna.
A SkyNews és az Axios egybehangzó információi szerint csütörtök délig Parolin vezetett 45-55-re, ami nem kevés szavazat, de messze elmaradt a kétharmados többséghez szükséges 89 szavazattól. A SkyNews információi szerint viszont mivel az olasz bíboros nem tudta növelni a támogatottságát az első három fordulóban, inkább lemondott Prevost javára. Prevost ezután meg tudta nyerni a mérsékelt amerikai, a dél-amerikai, az európai és az ázsiai bíborosok bizalmát is. A La Repubblica című olasz napilap szerint a XIV. Leó „minden bizonnyal pártokon átívelő preferenciákat vonzott, mind ideológiai, mind földrajzi szempontból”.
„A konklávéban ő volt a legkevésbé amerikai az amerikaiak közül: Chicagóban született, de 20 évet élt Peruban”
– írta a lap.
Timothy Dolan, New York érseke egy sajtótájékoztatón azt mondta, megdöbbent, milyen sokan kérdezték meg tőle, ismeri-e Prevostot. Az Axios azt is írja, hogy Dolan a SirusXM „Catholic Channel” műsorában azt mondta, Prevost mögött ült, amikor a negyedik, végső szavazás szavazatait összeszámolták, látta, ahogy Prevost lehajtja a fejét, miközben egyre többször hangzott el a neve. „Amikor elérte a 89 szavazatos küszöböt, nagy ováció tört ki a Sixtus-kápolnában” – mesélte Dolan. Ezután Parolin, mint a rangidős bíboros, megkérdezte Prevosttól, elfogadja-e a megbízatást, ő ennyit válaszolt: „Accepto.”
Csütörtökön először választottak meg egy Egyesült Államokban született egyházfőt pápának Robert Francis Prevost bíboros személyében, aki XIV. Leó néven vette át a katolikus egyház vezetését. Prevostot alapvetően mérsékeltnek tartják, de számos társadalmi kérdésben Ferenc pápához hasonlóan progresszív, habitusa elődjénél mérsékeltebb reformer lelkületet ígér, de megválasztása azt üzeni: továbbmegy az egyház Ferenc pápa útján.
A pápaválasztásba belefolyó jobboldali amerikai szervezetek annak örültek volna, ha egy konzervatív pápa kerül a katolikus egyház élére, de nem jártak sikerrel. Bár Donald Trump gratulált XIV. Leónak a megválasztásához, és alig várja, hogy találkozhasson vele, az elnök hívei már kevésbé örültek, miután végignézték Prevost bíboros közösségi oldalát. Kiderült ugyanis, hogy az elmúlt években többször is kritizálta Trump politikáját, és egy J. D. Vance alelnököt bíráló cikket is megosztott.
Az 1955-ben, Chicagóban született Prevost francia, olasz és kreol gyökerekkel is rendelkezik. 1977-ben lépett be a Szent Ágoston-rendbe, amely 27 éves korában Rómába küldte, hogy kánonjogot tanuljon. 1982-ben szentelték pappá, majd Peruban kezdte meg misszióját, amely egészen 1986-ig tartott. 2001-ben választották meg a szerzetesrend élére. 2015-ben a perui Chiclayo püspökévé választották, majd 2018-ban a Perui Püspöki Konferencia második alelnöke lett.
A pápaválasztásról szóló cikkeinket itt olvashatja el újra.
