Új pápát választottak csütörtök délután a Vatikánban, az új egyházfő, Robert Francis Prevost, aki XIV. Leó néven lép trónra. Először választottak az Egyesült Államokban született pápát. Ezzel véget ért a Sede vacante, azaz a Vatikán pápa nélküli átmeneti időszaka. A fehér füst után egy órával lépett ki a Szent Péter-bazilika erkélyére az új pápa, aki beszédet mondott az egybegyűlteknek.
„Béke mindannyiótokkal!” – kezdte XIV. Leó pápa, aki Krisztus köszöntését idézte első beszédében. „Szeretném, hogy ez a köszöntés belépjen szívünkbe, eljusson családotokhoz”, és béke legyen az egész földdel. „Ez a feltámadt Krisztus békéje, egy fegyvertelen, lefegyverző béke, alázatos és tartós, Istentől jön, aki mindannyiunkat szeret, feltételektől mentesen” – mondta olaszul.
„Még a fülünkben cseng Ferenc pápa gyönge, mégis bátor hangja, amivel megáldotta Rómát” – folytatta az új amerikai pápa. Az április 21-én meghalt egyházfő húsvétvasárnapját idézte fel, amikor Ferenc megáldotta a világot és a várost, ezt kívánja ő is folytatni. „Isten szeret mindannyiótokat, a rossz nem győzedelmeskedik, mind Isten kezében vagytok” – mondta. Azt kérte, Istennel kéz a kézben haladjunk, hisz Krisztus tanítványai vagyunk, a világnak szüksége van a fényére, „mint egy hídra, amin elér minket Isten és az ő szeretete”. Arra kérte, segítsen mindenki a hidak építésében, hogy egy békés nép legyünk.
„Köszönet Ferenc pápának!” – mondta XIV. Leó pápa.
Köszönetet mondott a bíborosoknak is, hogy őt választották Szent Péter utódjának. A békét fogja keresni, az igazságosságot, hogyan dolgozzanak együtt férfiak és nők, félelem nélkül hirdetve Jézus evangéliumát. „Szent Ágoston fia vagyok, Ágoston-rendi” – mondta, majd a szentet idézte: „Veletek vagyok keresztény, és értetek vagyok püspök.” Ezután Róma egyházát köszöntötte. „Együtt kell keresnünk, hogyan legyünk misszionárius egyház, mindig nyitott a befogadásra”, mindenki rászorul a jelenlétükre, a szeretetükre.
Mindazoknak köszönetet mondott spanyolul, akik a perui, chiclayói egyházmegyéjében élnek, akik osztoztak a hitében. Visszatérve gondolatban Rómába, azt mondta, szinodális egyházat akar, ami mindig a békét, a szeretetet keresi, arra törekszik, hogy közel legyen azokhoz, akik szenvednek. „Ma a pompeji Madonnához imádkozunk” – folytatta XIV. Leó, és Mária közbenjárásáért kezdett imába.
Prevost a XIV. Leó nevet választotta pápai névnek: közvetlen névelődje, XIII. Leó 1878-tól 1903-ig ült Szent Péter székében, azóta nem választotta egy egyházfő sem a Leó nevet. XIII. Leó volt az első a pápák közül, aki felszólalt a munkások jogaiért 1891-es enciklikájában. I. Leó pápa, Nagy Szent Leó 440-ben kezdte pápaságát, több mint 21 év alatt gyökeresen megváltoztatta a keresztény világot. Róma megmentőjének tartják, miután 452-ben találkozott Attila hun vezérrel, és rávette, hogy ne támadja meg a várost. Ezzel összhangban lehet az is, hogy XIV. Leó az erkélyen a békéért szólalt fel. A névválasztásról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.
Ferenc pápa Prevostba vetett bizalma is jelzi, hogy az új pápa közel állt elődjéhez: Prevostot alapvetően mérsékeltnek tartják, de számos társadalmi kérdésben Ferenc pápához hasonlóan progresszív.
Mellé áll az előző pápa által is támogatott, marginalizált csoportoknak, mint például a migránsok vagy a szegények. Elutasítja viszont a nők diakónussá szentelését, az egyházi tanítások tekintetében inkább konzervatív. Az amerikai, de Peruban szolgálatot teljesítő Prevost érzékenységéről és gyakorlatiasságáról ismert, kulturálisan nyitott. Névválasztása is egy olyan egyházfőre utal, aki képes a válságból felébredő globális egyház nehézségeivel foglalkozni.
Prevost püspökből pápa
Robert Francis Prevost 1955-ben született az Egyesült Államokban, Chicagóban. Francia és olasz gyökerekkel rendelkező apja hitoktatóként dolgozott, ezzel Prevost gyerekkorában is közel állt hozzá az egyház. Később a chicagói Katolikus Teológiai Egyetemen tanult teológiát. 27 éves korában a Szent Ágoston-rend, melybe 1977-ben lépett be, Rómába küldte, hogy kánonjogot tanuljon. 1982-ben szentelték pappá, majd Peruban kezdte meg misszióját, amely egészen 1986-ig tartott. 2001-ben választották meg a szerzetesrend élére.
2015-ben a perui Chiclayo püspökévé választották, majd 2018-ban a Perui Püspöki Konferencia második alelnöke lett. Ferenc pápa 2019-ben tette meg a Papi Kongregáció tagjává, 2020-ban a Püspöki Kongregáció tagja lett. 2023-ban Ferenc pápa kreálta bíborossá Prevostot.
A bíborost lehetséges pápajelöltként tartották számon. Miután 2023-ban Ferenc pápa Prevostot megtette a Püspöki Dikasztérium prefektusává, a bíboros még láthatóbb lett az egyházon belül: az ő hivatala volt a felelős azért, hogy kit jelölnek püspöki székre.
Prevostot korábban érték kritikák a papi bántalmazás áldozatainak ügyei és a szexuális bántalmazásokkal kapcsolatos vádak kezelése miatt. Az Erdő Pétert is kritizáló SNAP jogvédő szervezet azt állította, Prevost nem lépett egy bántalmazási üggyel szemben. Az új pápát még Chiclayo püspökeként azzal vádolták, hogy nem indított vizsgálatot 2022-ben két, állítólag abúzust elkövetett pap ellen. Amikor az ügy 2024-ben a nemzetközi sajtóba is bekerült, az egyházmegye tagadta a vádakat – írta a Pillar.
Bár a Vatikánban az Egyesült Államok szuperhatalmi helyzete miatt sokáig vita tárgya volt az, hogy lehet-e amerikai pápa az egyház élén, Prevost esetében a magas beosztásai és a perui jelentős missziós tapasztalatai ezeket az ellenérzéseket láthatóan mégis felülírták.
Prevost 2023-ban a vatikáni hírügynökségnek adott interjújában arról beszélt, hogy az evangelizáció fontos, ez segíti az egyház növekedését is: „Gyakran a tanításokra koncentrálunk, de ezzel kockáztatjuk, hogy elfelejtjük: elsődleges feladatunk azt megmutatni, mit jelent megismerni Jézus Krisztust”. Prevost arról is beszélt egy vatikáni sajtótájékoztatón, hogy az egyház munkája az, hogy mindenki felé nyisson: ebben nézetei találkoztak Ferenc pápáéval, aki az egyház szinódusát, illetve pápaságát is arra fűzte részben fel, hogy az egyház ne kirekesztő, hanem mindenkit befogadó legyen. Prevost feladatának tartotta, hogy olyan papokat válasszon ki, akik egyetértenek Ferenc pápa tanításával. Ezzel rezonál, hogy XIV. Leó angolul, spanyolul, olaszul, franciául és portugálul is beszél.
Egy korábbi interjújában arról is beszélt, miután bíborossá kreálták, hogy a munka sok szabadidőt vesz el tőle: bár amatőr teniszezőnek tartja magát, emiatt nincs ideje edzeni. Emlékezetes, Ferenc pápa a futballért élt-halt, több ismert focista is megfordult nála a Vatikánban.
Prevost még püspökként február elején megosztott az X-en egy véleménycikket, amiben a szerző arról írt, hogy J. D. Vance amerikai alelnöknek nincs igaza. „Jézus sohasem kért minket, hogy rangsoroljuk a mások iránti szeretetünket”. A cikk a National Catholic Reporter című lapban jelent meg, arra reflektál, hogy Vance egy január 29-i interjúban arról beszélt, egy keresztény elgondolás szerint sorrendben a családunkat, szomszédunkat, közösségünket, polgártársainkat, végül a világ többi részét kell szeretnünk, amivel a szerző nem ért egyet.
Mindettől függetlenül Donald Trump amerikai elnök már gratulált az új egyházfőnek. „Gratulálok Robert Francis Prevost bíborosnak, akit kineveztek ki pápává. Nagy megtiszteltetés, hogy ő az első amerikai pápa. Micsoda izgalom, és micsoda megtiszteltetés hazánk számára. Alig várom, hogy találkozhassak XIV. Leó pápával, nagyon jelentőségteljes pillanat lesz!” Sorra gratulálnak a világ vezetői, Orbán Viktor miniszterelnök azt írta: „Van pápánk! Van remény!”
Megvolt a ruha is előre
I. János Pál pápát 1978 augusztusában egy délelőtti és egy délutáni szavazási fordulóval választották meg, a fehér füst 18 óra 24 perckor szállt fel. II. János Pál pápa megválasztásakor, 1978 októberében a konklávé majdnem három napig tartott, és a fehér füst este 18 óra 18 perckor szállt fel. XVI. Benedek megválasztásához elég volt egy délelőtti és egy délutáni szavazási kör 2005 áprilisában, a fehér füst 17 óra 50 perckor szállt fel. Ferenc pápa esetében, 2013 márciusában két nap kellett, és a fehér füst 19 óra 6 perckor szállt fel. Egyházi szakértők és nyugalmazott bíborosok is azt jósolták korábban, hogy a mostani választás minden bizonnyal tovább fog tartani. Végül másfél nap elteltével választották meg az új pápát.
A pápa megválasztását jelző fehér füst nem sokkal csütörtök délután 6 óra után szállt fel. Előtte szerda este óta három eredménytelen szavazási forduló is volt. Szerda este zárták be a 133 pápaválasztó bíborost a konklávéra a Sixtus-kápolnába, hogy megválasszák az április 21-én meghalt Ferenc pápa utódját. A katolikus eljárásrend szerint addig maradnak a Vatikánban, ameddig kétharmados többséggel meg nem választják az új egyházfőt. Ez meglehetősen hamar, már a negyedik fordulóban megtörtént.
Az új pápa megválasztására minden eddiginél nagyobb konklávé gyűlt össze, először lépte át a pápaválasztók száma a VI. Pál által megszabott maximális 120-at. Az április 21-én elhunyt Ferenc pápa vezetése alatt bíborosi kinevezéseivel egy sokszínű konklávé jött létre.
Az új pápát 80 százalékban olyanok választották, akiket Ferenc emelt bíbori rangra: köztük a 2013-as konklávéhoz képest jóval több fiatal (60 év alatti) bíboros. Ferenc pápa a földrajzi határokat is átírta, a 2025-ös pápaválasztáson a korábbiakhoz képest sokkal inkább csökkent az eurocentrikusság, nagyobb szerepet kapott az, hogy a világ legkülönbözőbb nemzetei és kultúrái képviseljék magukat.
Az új pápát erkélyre lépése előtt a Könnyek Szobájában öltöztették fel – ezt a szobát azért hívják így, mert a bíborosból megválasztott pápák sokszor elérzékenyülnek. Az új egyházfő itt veszi fel a pápai ruhákat, amiket már előre legyártott három méretben is Raniero Mancinelli római szabó. A pápai vörös cipőt ennél is több lehetséges méretben készítik ilyenkor el. „Szokás szerint három különböző méretet szállítottam a pápai államba. Az öltözék részét képzi a reverendát derékban övező szalag, arany színű rojtokkal, és ebből is egy szűkebbet és egy bővebbet varrtam, valamint a kerek pápai fejfedő, amelyből csak egy méretet készítettem. Ha valami nem lesz megfelelő, a pápaválasztás utáni napon majd megigazítom” – mondta korábban Mancinelli.
Az előre elkészített hófehér ruhában jelenik meg hagyományosan az új pápa a Szent Péter-bazilika központi erkélyén. A fehér ruha különbözteti meg a mindenkori pápát az egyház többi tagjától, és teszi jól felismerhetővé a híveknek. Mancinelli azt mondta, hogy Ferenc pápa a széles választékból a lehető legegyszerűbb szövetet választotta. Ugyanebből az anyagból varrta most meg az új pápa ruháját is: egy négyzetméterenként kétszázhúsz grammos tiszta olasz gyapjúszövetből.
