Jövő héten tárgyal a kormány a fővárossal: 214 milliárd forint sorsát kérik számon Karácsonyékon

Bár Budapest csődközeli állapotáról, illetve arról, hogy mi vezetett el ehhez nem közeledett a kormány és a főváros álláspontja, a kormány most új szerepkörbe lépett és azt állítják: készek segíteni a több mint 50 milliárdos hiánnyal küzdő fővárosnak. Gulyás Gergely és Latorcai Csaba viszont egyelőre inkább számonkérni, illetve a 2019-ben Tarlós által otthagyott 214 milliárd forintos tartalék sorsát mennek felkutatni a jövő hét elején.

A főváros vezetése szerint nem lesz nagy meglepetés, a kormányzati elvonások miatt minden félretett pénzt napi működési célokra kellett elkölteniük az elmúlt öt évben. Kiss Ambrus főigazgató részletesen is elmondta, hogy hova ment el a kormány által keresett tartalék, ami főváros szerint valójában nem is 214 milliárd forint volt.

A főváros nehéz pénzügyi helyzete azután lett ismét téma, hogy Karácsony Gergely főpolgármester a múlt hét végén bejelentette, hiába a folyamatban lévő pereik miatt kért azonnali jogvédelem, az Államkincstár, szerinte törvénytelenül, leemelte a fővárosra idén kirótt 89 milliárdos szolidaritási adó újabb, 10,2 milliárd forintos részletét a főváros számlájáról. Most „drámai forgatókönyvekre” készülnek a fővárosi közszolgáltatási cégeinél, velük a főpolgármester a napokban egyeztet. Karácsony Gergely szerdán egy újabb sajtótájékoztatón már arról beszélt, hogy egy törvénymódosítással további forrásokat venne el a kormány a fővárostól.

Karácsonyék szerint az évről évre egyre növekvő kormányzati sarcok miatt kerültek olyan helyzetbe, hogy mostanra a működőképesség határán mozog Budapest. Szerintük a szolgáltatásaik (színházak, szemétszállítás, közvilágítás stb.) jelentős részének leállítása se lenne elég arra, hogy minden állami követelést be tudjanak fizetni. A levonások miatt három budapesti cégnek már ki se tudtak kifizetni összesen 9 milliárd forintot. A helyzetre a budapestiek figyelmét pénteken – a Fidesz szerint törvénytelenül – a BKV 10 perces leállásával igyekeztek felhívni. Ez nem sztrájk volt, de a szakszervezetek már jelezték: ha a BKK-n spórol Budapest, akkor az se kizárt.

Bár a kormány álláspontja szerint az elvonások nem túlzóak, és az ország nehéz helyzetében Budapestnek is hozzá kell járulnia a közöshöz, a héten mégis reagáltak. A kormányinfón bejelentették: tárgyalóasztalhoz ülnek a fővárossal. A kormány részéről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese egyeztet majd Karácsonyékkal a jövő hét elején.

„Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a Tarlós István főpolgármester úr által a főváros kasszájában hagyott 214 milliárd forint hova tűnt el, és miért van csődközeli állapotban a főváros”

– válaszolta a Telex megkeresésére a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM), miután arról érdeklődtünk, milyen feltételekkel érkeznek Karácsonyékhoz, terveznek-e összetettebb átvilágítást Budapesten.

Gulyás és Latorcai előre jelezték, egyelőre nem ajánlattal mennek, hanem inkább felmérni a helyzetet, például, hogy kell-e kirendelt költségvetési biztos. „A főváros működését át kell világítani, egyértelművé kell tenni, hogy a főváros miért nem gazdálkodott a jó gazda gondosságával, miért került ebbe a helyzetbe, miközben iparűzési adó bevételei jelentősen nőttek, sokkal nagyobb mértékben, mint a szolidaritási adó bevétel” – mondta Gulyás Gergely. A helyzetért a kormány szerint a „Karácsony-Vitézy koalíció” a felelős.

Latorcai részletes fővárosi pénzügyi adatokat is sorolt: Budapesten 2019-ben az iparűzési adó bevétel 164 milliárd forint volt, idénre 322 milliárdot várnak. Az állam működési támogatásként 2019-ben 26 milliárd forintot adott, ez 2025-re 44 milliárd forintra emelkedett. „A szolidaritási hozzájárulás nem emelkedett olyan mértékben, ami indokolná a csődhelyzetet” – mondta. Bár ezt Latorcai erre nem tért ki, de a főváros által leginkább vitatott szolidaritási hozzájárulás Tarlós István utolsó évében, 2019-ben 10 milliárd forint volt, idén viszont már 89. Tehát az iparűzési adóbevétel duplája lett, a kormányzati támogatás több mint másfélszer annyi, a szolidaritási hozzájárulás pedig kilencszeresére nőtt Karácsony öt éve alatt.

A KTM válaszából kiderül, hogy most elsősorban azt szeretnék felmérni a fővárosnál, hová tűnt a 2019-ben Tarlós által hátrahagyott 214 milliárd forintos tartalék. Egyéb feltételük a tárgyalások megkezdéséhez nincs, közölték.

„Ha mi ezt a pénzt elszórtuk volna, főleg ha szabálytalanul szórtuk volna el, akkor néhány hónappal a tavalyi választás előtt biztosan politikai fegyverként használták volna ellenünk”

– mondta Kiss Ambrus, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatója a Telexnek. Kiss az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavaly februári jelentésre utalt, amelyben részletes vizsgálat után megállapították: a főváros 2021 óta nettó befizetője a központi költségvetésnek. „A kormánynak így valójában nem velünk, hanem a Számvevőszékkel van vitája” – mondta a főigazgató.

Kiss Ambrus szerint ha a kormányoldal korrektül akar eljárni, akkor nem is 214 milliárdos tartalékról, hanem 186 milliárd forintosról beszélne, mert 2020 január elején – Karácsony Gergely első teljes évében – ennyi volt a számlán. Ezt azzal indokolta, hogy a 2019-es októberi főpolgármester-váltáskor még bent állt a 2019-es év iparűzési adó bevétele, ezzel együtt volt 214 milliárdjuk, de ebből még be kellett fizetniük az adott évre vonatkozó kiadásokat.

„A Számvevőszék jelentésében egyetlen olyan állítás sem volt, hogy mi ezt a pénzt elszórtuk vagy felelőtlenül elköltöttük volna ” – mondta. Hozzátette: maga az ÁSZ-jelentés írta le, hogy az energiaválság, a Covid, a gazdasági válság és a kormányzati megszorítások (szolidaritási hozzájárulás növekedés, iparűzési adó 2020-21-es elvétele) együttesen vitték el a 186 milliárdos forintos megtakarítást. Kiss Ambrus arról is beszélt, hogy ez a megtakarítás egyébként későbbi fejlesztésekre volt félretéve még az előző vezetés által. Ezeket a fejlesztéseket ők kénytelenek voltak eltolni vagy felfüggeszteni, mert a tartalékot a működésre kellett elkölteni.

Kiss szerint az így az inflációt se tudták betervezni a költségvetésbe, inkább arra kényszerítették a cégeiket, hogy javítsák a hatékonyságukat, illetve többet össze is vontak. Jelentős, nem várt kiadásokra példának hozta, mikor a Covid miatt leállt a város, de a tömegközlekedésnek járnia kellett. 2019-ben az utasok még 67 milliárd forintot fizettek a tömegközlekedési jegyekért, de a következő két évben 25-25 milliárddal kevesebbet. „Csak ebben az esetben összesen 50 milliárdot kellett nekik kompenzálnia Budapestnek” – mondta.

A főigazgató arról is beszélt, hogy nem csak ők járnak ebben a cipőben. A fideszes vezetésű Debrecen a bevételeit idén 80 milliárdra forintra tervezi, de kiadási oldalon 93 milliárd van. A hiányzó 13 milliárd forintot az elmúlt évek megtakarításaiból tudják fedezni. Debrecentől 10 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást szed be a kormány. „Ugyanazon a pályán van Debrecen, amin mi vagyunk, csak mi kénytelenek voltunk felélni a megtakarításainkat” – mondta. Szerinte az sem véletlen, hogy az önkormányzatok egymás után szólalnak fel, mert az elvonások mellett semmilyen eszközük nincs arra, hogy kigazdálkodják az inflációt és a bérnövekedést.

A főigazgató elmondta, hogy ők a kormánytól eltérően nem tudnak adókat kivetni, egyetlen érdemi pénzcsatornájuknál, az iparűzési adónál maximalizálták a százalékos mértéket. A Covid alatt egyébként volt javaslatuk, hogy a járványidőszak pénzügyi nyerteseinél növelhessék az adót, de a kormány ezt elvetette, majd ő maga adóztatta meg extraadóval ezeket a szektorokat. „Nem tudunk előállítani plusz bevételi forrást” – mondta Kiss. Ahol tudják, tovább racionalizálják a költségeiket, de ezzel szerinte messze nem lehet több mint 50 milliárdot kitermelni.

Az átvilágításról szóló igény a kormány, illetve a Fidesz részéről nem először fogalmazódik meg. A fővárosi Fidesz-frakció a februári Fővárosi Közgyűlésen már próbálkozott egy erről szóló javaslattal. Akkor Rákosrendező felvásárlása miatt merült ez fel, mert szerintük kiderült, hogy „jé, Budapestnek mégis van pénze”. A javaslatot a többség akkor nem, de májusban már támogatta. „Az átvilágításra el lehet költeni jó sok pénzt a működési hiánnyal küzdő rendszerben, ennek nagyon sok értelme van most” – mondta erről Kiss.

„Tőlem megnézhetnek minden számlát, ellenőrizhetik, ahányszor csak akarják – csak fejezzék be Budapest kivéreztetését”

– üzente a kormánynak Karácsony Gergely. Csütörtökön arról beszélt, hogy nem számít könnyű tárgyalásokra Gulyás Gergellyel, mert szerinte nagyon messziről indulnak, de „legalább olyan politikus, aki ismeri a budapesti ügyeket”. A főpolgármester azt mondta, hogy a főváros bedőlését két dolog befolyásolja: az egyik az azonnali jogvédelemről szóló bírósági döntés, ami a jövő héten várható. A másik pedig a kormányzat álláspontja. Utóbbinál látszik, hogy messze van a fővárosétól. Kérdés, hogy a jövő heti tárgyalások, illetve a pénzügyi helyzet felmérése után a kormány mit tud kezdeni a problémával, milyen ajánlatot fogalmaznak meg a fővárosnak.