Karácsony: Politikai utasításra emelt le az Államkincstár 10,2 milliárdot Budapest számlájáról

Valószínűleg valakik magasabb körökből politikai utasítást adtak az Államkincstárnak, hogy törvénytelenül emeljenek le 10,2 milliárd forintot Fővárosi Önkormányzat számlájáról – mondta Karácsony Gergely főpolgármester a csütörtöki rendkívüli sajtótájékoztatóján. Szerdán nem történt inkasszó, a mai napon csapott le az Államkincstár a budapestiek pénzére, mondta Karácsony. Álláspontja szerint nem csak erkölcstelen, de törvénytelen volt az inkasszó, mert a korábban kért azonnali jogvédelem a bíróság döntéséig valóban azonnali jogvédelmet jelent.

Karácsony szerint hivatali visszaélés történt, és ha a mai napon nem kapják vissza a leemelt pénzt, feljelentést tesz az ügyben. „Ismeretlen tettes ellen, bár tudom, hogy a döntés a Karmelitában született.” Bírósági úton keresztül próbálják elérni, hogy a főváros visszakapja a most inkasszózott 10,2 milliárdot, ezért egy ideiglenes intézkedési kérelmet is benyújtanak.

Bele se mer gondolni, mi lesz, ha nem kapják meg a jogvédelmet, mondta Karácsony. „Egészen drámai forgatókönyvekre” is felkészülnek a BKK működésével kapcsolatban, ha további 50 milliárdot kell befizetniük a központi költségvetésbe. A jövő hét második felére készülhet el a BKK vészforgatókönyve, mondta el egy újságírói kérdésre.

Három fővárosi cégnek viszont nem tudnak kifizetni 9 milliárd forintot az inkasszó miatt. Ez a Budapesti Közművet, a Budapesti Közlekedési Központot és a BDK-t érinti. A kialakult helyzet miatt felállítottak egy likviditási munkacsoportot is, ami naponta átnézi a számlákat. Szeptemberig elhalasztják a beruházásokkal kapcsolatos kifizetéseket, emiatt kisebb beruházások csúszhatnak.

Elkészült a főváros pénzügyi helyzetének fehér könyve, amiben összefoglalják, hogyan került a mostani helyzetbe Budapest, Karácsony hangsúlyozta: Budapest költségvetés igenis jogszerű és a budapestiek érdekét szolgálja.

A Telex kérdésére azt mondta a főpolgármester: az a legfontosabb, hogy mindenki megkapja a fizetését, a nettó bérek kigazdálkodása minden felett áll. Ennek rendelnek alá minden rendkívüli intézkedést. Ha megnyerik a pereket, kifzetik a járulékokat is, tette hozzá Karácsony. Nincs olyan forgatókönyv, ami nem érinti a közösségi közlekedést. Nem tervezik a közszolgáltatások leállítását, de azért dolgoznak ki vészforgatókönyveket, hogy szembesítsék a döntéshozókat.

Ha „éles helyzet alakul ki”, a kormánynak át kell vennie budapesti közszolgáltatásokat, válaszolta egy újságírói kérdésre. „A BKV munkatársai biztosan nem akarnak Lázár János irányítása alatt dolgozni, de ha nem tudjuk fizetni a BKV-t, akkor a kormánynak kell helytállnia.” A rákosrendezői projekt viszont nem érinti a főváros költségvetését, a telek értékesítése nem oldaná meg a problémákat. Nincs összefüggés a főváros pénzügyi helyzete és a rákosrendezői ingatlan között, hangsúlyozta Karácsony.

Karácsony beszélt Walter Katalin lemondásáról is. Bohózatnak nevezte a fővárosi cégvezetők kiválasztásával kapcsolatos politikai helyzetet. A BKK vezetésére is kiírták a pályázatot, de odáig sem jutottak el, hogy meghallgassák a jelölteket, ami méltatlan szerinte. Azt mondta, hogy a BKK távozó vezérigazgatója remek szakember, több siker is fűződik a nevéhez, sajnálja, de megérti a lemondását. Azt nem árulta el, kit látna szívesen a BKK élén.

Hétfőn arról beszélt Karácsony Gergely, hogy azonnali jogvédelmet kér a bíróságtól a Fővárosi Önkormányzat, hogy az állam ne vonhassa le a számlájukról a szolidaritási hozzájárulást. Karácsony szerint 50 milliárd forint a tét: amennyiben pedig nem kapnak jogvédelmet a mostani 10,2 milliárdos levonás ellen, nem tudják tovább finanszírozni a saját közszolgáltatásaikat. Azt remélik, hogy őszig – ameddig a jogvédelmet kérték – rendeződnek a kormány ellen indított jogi vitáik, illetve ekkor érkezik meg az iparűzési adóból származó bevétel is.

Karácsony azt mondta, felkészülnek arra az esetre is, ha nem kapnak jogvédelmet. A főpolgármester a fővárosi szakszervezetekkel közösen méri fel, hogy egy ilyen döntés milyen mértékben veszélyezteti a budapesti közszolgáltatásokat. Emellett felkéri a BKK-t, hogy dolgozzanak ki egy vészforgatókönyvet arra az esetre, ha elveszítik a szolidaritási hozzájárulás miatt indított pert.

Hiába pereskednek, pénzt egyelőre nem kaptak vissza

Budapest a kormány által a nagyobb önkormányzatokra kivetett „hozzájárulás” miatt több pert is indított. A főpolgármester februárban jelentette be, hogy kártérítési pert indítanak a kormány ellen, mert kiderült: Budapestnek 89 milliárd forint szolidaritási adót kell fizetnie. Karácsony Gergely ekkor azt mondta hogy, „az állam idén mintegy 39 milliárd forint támogatást ad ilyen-olyan jogcímen a városnak, ezzel szemben áll a 89 milliárdos sarc”.

A főváros álláspontja szerint jelenleg nettó befizetőik a központi költségvetésnek, mert lényegében több pénzt fizetnek be az államkasszába, mint amit támogatások útján kapnak. Karácsonyék szerint ez jogszerűtlen, ezért évről évre újabb pereket indítanak az adott évben kivetett szolidaritási hozzájárulás miatt.

A 2023-as évben kivetett szolidaritási hozzájárulás miatt indított perben januárban ítélet született: Karácsony Gergely álláspontja szerint a bíróság nekik adott igazat. Arra számítottak, hogy a bírósági ítélet írásos kihirdetése után a Magyar Államkincstár vissza fog utalni a fővárosnak egy 28,3 milliárd forintos összeget, illetve annak 6 milliárdos kamatát. Sára Botond főispán szerint viszont szó sincs arról, hogy az államkincstárnak vissza kell fizetnie bármit is, „a bíróság ezzel éppen ellenkező következtetésre jutott” – írta. A főváros februárban azért is indított kártérítési pert, hogy megszerezzék ezt a 28 milliárd forintot, ami álláspontjuk szerint visszajár nekik.

A Fővárosi Önkormányzatnak a 2024-es év miatt is folyamatban van egy pere, itt már közel 40 milliárd forintot várnak vissza. Karácsony Gergelyék Budapest 2025-ös költségvetését pedig már eleve úgy fogadtatták el, hogy az idén már 89 milliárdos forintra nőtt szolidaritási hozzájárulásból csak 39-et fizetnek, tehát pontosan annyit, amennyit az államtól megkapnak támogatásként. A maradék pénzzel, 50 milliárd forinttal nem számoltak a büdzsében. A döntés miatt Sára Botond főispán a bírósághoz fordult, a Kúria múlt héten kimondta, hogy a fővárosnak be kell építenie a teljes összeget, de a magát a költségvetést nem semmisítették meg.