„Ha leállítjuk a szolgáltatásokat, akkor se tudjuk kifizetni” – a csőd szélére került Budapest

„Nonszensz, hogy arról kell beszélni 21. században, hogy Európa hetedik legnagyobb városa hogyan tudja a napi működését biztosítani a kormányzati elvonások mellett” – mondta Kiss Ambrus, a Fővárosi Önkormányzati főigazgatója a Telexnek. Karácsony Gergely a hét elején bejelentette: működésképtelenné válhat Budapest, a Fidesz szerint valójában már itt is van a „CSŐD”.

2025 közepére eljutott oda az 1,7 milliós főváros, hogy azt kell felmérniük, milyen közszolgáltatásokat kellene visszafogniuk, hogy ki tudják fizetni a kormány által kivetett szolidaritási hozzájárulást. A fővárosnak nem nagyon maradt mozgástere, már csak bírósági döntésekben bízhatnak. De mi történik, ha ez nem jön be? Honnan lehetne, illetve lehetett volna minden pénzt elvonni, hogy az összes kormányzati követelést ki tudják fizetni? És valóban a mostani városvezetést bünteti a kormány?

Bár a főváros évek óta hatalmas nehézségekről beszél, az elmúlt években szűkösen, a nagy fejlesztések lenullázásával és az adósságok tologatásával valahogy össze tudták ollózni a város költségvetését. Különböző „túlélőcsomagokkal” a hiányzó beruházásokat leszámítva nem nagyon hoztak a lakosságot közvetlenül is kedvezőtlenül érintő döntéseket, nem zártak be például színházat, de a 9-es buszt se kellett ritkítani. A város vezetői azt állítják: most más a helyzet, nincs újabb túlélőcsomag.

Idén eljutottak oda, hogy a kormány által beszedett, a Karácsony Gergely főpolgármestersége alatt a tizenkétszeresére nőtt, idén már 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás miatt a főpolgármester „vészhelyzeti terv” összerakására kérte fel a város közlekedésszervező cégét, a BKK-t. Jelenleg azt vizsgálják, hogy milyen kapacitáscsökkenést jelentene a közlekedésben, illetve más budapesti cégeknél, ha valóban be kell fizetniük a teljes szolidaritási hozzájárulást.

Karácsony Gergely hétfői bejelentése szerint Budapest jelenleg a szolidaritási hozzájárulás ellen indított perben, illetve az amiatt kért azonnali jogvédelemben bízik. A főváros azért perel, mert szerintük jogellenes, hogy „nettó befizetői” a központi költségvetésnek: idén 39 milliárd forint támogatást kapnak ilyen-olyan jogcímen az államtól, miközben 89 milliárd forint szolidaritási hozzájárulását kell befizetniük a központi költségvetésbe. Ezt az 50 milliárdos különbséget vitatják, aminek kifizetését nem is tervezték be Budapest idei költségvetésébe, bízva a bíróság nekik kedvező ítéletben.

De mit jelentene, hogy ha a teljes hozzájárulást be kellene fizetniük? Karácsony Gergely részletesen felsorolta, hogy mekkora összegnek felel meg Budapest költségvetésében az általuk kifogásolt 50 milliárd. Szerinte ha a Fővárosi Önkormányzat jövő hónaptól leállítaná

• az összes fővárosi színházat,
• a közvilágítást,
• bezárná az összes idősotthont,
• bezárná az összes hajléktalanszállót, és
• nem takarítana az utcákon,

még akkor sem tudnák befizetni a kormány által követelt teljes, 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulást.

„Drámai a helyzet” – mondta Kiss Ambrus főigazgató, aki arról beszélt a Telexnek, hogy a fővárosnak 60 milliárd forintos folyószámla-hitelkerete van, amit év végéig vissza kell fizetniük. „Ha nem fizetjük vissza, akkor azonnal felmondják a banki hitelszerződéseinket, a korábban a 3-as metró felújítására felvett hitelt és a korábban az Európai Beruházási Banktól felvett hitelt is”. Szerinte ez egy olyan esemény lenne, ami nemcsak a gazdasági stabilitási törvényt, hanem a bankokkal kötött szerződést is megszegné. A főváros számláján jelenleg egyébként több mint 40 milliárd forintnyi mínusz van.

Kiss szerint ha a napokban levonják a szolidaritási hozzájárulás újabb részletét, nyárra nem marad pénz Budapest számláján, az iparűzési adóból származó bevétel pedig csak ősszel érkezik. „Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk finanszírozni az intézményeinket, nem tudjuk a közösségi közlekedés számára a forrást biztosítani. Ezek a pénzcsatornák kiapadnak, így cégeink nem tudnak közüzemi számlákat és járulékokat fizetni, majd a végén nyilván a bérfizetésekre se marad” – mondta a főigazgató.

„Ezek közszolgáltatások, nem vállalkozások, amik nyereségesek. Ezek közgazdasági szempontból szükségszerűen veszteségesek, társadalmilag viszont hasznosak” – fogalmazott Kiss Ambrus. „Közösségi közlekedés nélkül a gazdaság majd elműködik? A hajléktalanellátókat bezárjuk, és háromezer ember utcára kerül? Bezárjuk a Szabó Ervin Könyvtárat, és azt mondjuk az embereknek, hogy vegyenek könyvet otthonra?” – kérdezte. Szerinte mozgásterük mostanra nem maradt, az utóbbi években mindenen takarékoskodtak, kizárólag a bérek emelésén nem, de azt is csak azért tették, hogy a dolgozóik ne menjenek el máshova.

Tarlóstól kevesebb szolidaritást kértek

Az évről évre egyre magasabbra emelt szolidaritási hozzájárulás intézményét még Tarlós István főpolgármestersége alatt vezette be a kormány. A kezdetektől azzal indokolták, hogy az innen befolyó összeget az arra rászoruló, rosszabb helyzetben lévő önkormányzatok kapják. A „hozzájárulás” mértékének meghatározásakor a kormány szerint azt kell megnézni, hogy a szolidaritási adó volumene és az iparűzési adó volumene egymáshoz képest mit mutat.

A főigazgató erről azt mondta, hogy idén már a teljes iparűzésiadó-bevételük 30 százalékát vonja el a kormány. „Miközben a törvény azt mondja, hogy ezt elsősorban közösségi közlekedésre és szociális kiadásokra kell költeni, nincsen benne, hogy a kormány államháztartási hiányának finanszírozására is” – tette hozzá. 2018-ban, az utolsó teljes évben, mikor még Tarlós István volt a főpolgármester,

a kormány az iparűzési adónak nem 30, hanem mindössze a 3,4 százalékát vonta el Budapesttől.

Kiss Ambrus szerint a kormány megfeledkezik arról, hogy a fővárosnak nincs lehetősége visszapótolni azokat a pénzeket, amiket „a főváros kontójára elköltenek”. Felidézte, hogy az elvonások mellett még ott volt a Covid-járvány, ami alatt nekik kellett finanszírozniuk a közösségi közlekedést, miközben semmit sem növekedett az állami támogatás mértéke. „De ott volt az energiaválság, amiben magunkra lettünk hagyva, semmilyen segítséget nem kaptunk, ellentétben más településekkel. Ott volt az iparűzési adó felének az elvétele, miközben nekünk nincs más közhatalmi bevételünk, nem tudunk adót kivetni” – sorolta.

Karácsony Gergelyék többször felvetették azt is, van-e arra bármi bizonyíték, hogy a Budapesttől és a többi önkormányzattól elvont pénzt, a szolidaritási hozzájárulást valóban a rászoruló önkormányzatok kapják. Kiss Ambrus főigazgató úgy látja, hogy a kormány által képviselt álláspontot egy alkotmánybírósági döntés cáfolja. „Egy 2024-es határozatukban kimondták, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem tartalmaz semmilyen szolidaritási elemet, sehol nincs benne, hogy a pénz a gazdagabb önkormányzatoktól a szegényekhez menne át, ez egy politikai lózung” – mondta Kiss.

„A kormány vagy Budapest? Tiborcz, Mészáros meg a többiek gazdagodása vagy a város szolgálata? A Fidesz oligarchái járjanak jól, vagy a buszok és villamosok a városban?” – írta erről nemrég a főpolgármester. Szerinte a fideszes fővárosi képviselők „azért kapnak egy rakat pénzt, hogy Budapest helyett a kormányt képviseljék”, amit ő „Budapest-árulásnak” tart.

Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), hogy van-e arra bármilyen kimutatás, hogy a szolidaritási hozzájárulás összege végül valóban az arra rászoruló önkormányzatokhoz kerül. „A jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak, Budapest vezetése nem állhat a törvények felett, a hozzájárulást a fővárosnak is meg kell fizetnie. Úgy tűnik, a Karácsony–Tisza-koalíció egy év alatt csődbe vitte az ország leggazdagabb városát” – írta a kérdésünket figyelmen kívül hagyó válaszában az NGM.

Fidesz: CSŐD van, de a kormány mindent megtesz, hogy Budapestnek jó legyen

Tovább bonyolítja a főváros költségvetése körüli vitát, hogy a büdzsébe be nem tervezett 50 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulás miatt Sára Botond a bírósághoz fordult. Múlt héten a Kúria kimondta: a költségvetést nem semmisítik meg, de a teljes szolidaritási hozzájárulást be kell tervezni idénre. A Fidesz-frakció, illetve vezetőjük, Szentkirályi Alexandra a múlt heti kúriai döntésre és Karácsony hétfői bejelentésére is lecsapott. Szentkirályi csavaros logikával azt állítja, hogy a főpolgármester és csapata hazudott a főváros pénzügyi helyzetéről, „a pénzért és a hatalomért lepaktáltak”, és a Tiszával és Vitézyvel karöltve elfogadták a „csődköltségvetést”.

Kerestük a Fideszt, hogy pontosan milyen titkolózásra utalt a frakcióvezető, illetve arról érdeklődtünk, ők hogyan oldanák meg a mostani költségvetési helyzetet. Szentkirályi Alexandra megkeresésünkre azt írta, hogy szerinte a bírósági döntés megerősíti: Karácsony Gergely, a Tisza Párt, a DK és Vitézy koalíció közös felelőssége Budapest csődje. „Budapest, az ország leggazdagabb önkormányzata, a csőd szélére jutott” – fogalmazott.

A Fidesz frakcióvezetője szerint a Kúria jogerős döntése azt is igazolja, hogy Karácsonyék félrevezették a közvéleményt a szolidaritási hozzájárulás ügyében is. „Tudták, hogy törvénytelen a költségvetés és mi várható, mégis elszórták a maradék pénzt: 50 milliárdért megvették Rákosrendezőt, milliós prémiumokat fizettek ki, haszontalan lakásügynökségre, bicikliút-kommunikációs kampányokra folyt el a budapestiek pénze” – írta. Szentkirályi szerint Budapestet Karácsony és a „Tisza–DK–Vitézy-koalíció” vitte csődbe, ezért tőlük várják a felelősségvállalást és a megoldást is.

Kiss szerint a Fidesz állítása Rákosrendezőről nonszensz. „Ne nevetessük ki magunkat! Szentkirályi Alexandra 50 milliárd forintról beszél, miközben amit elköltöttünk, az 12 milliárd, és ez is a Budapest Közműveknél volt.” A kormány esetleges segítségéről azt mondta a főigazgató, hogy amennyiben a fővárost csődbe löki a kormány, akkor a hitelminősítőkkel is el kell számolnia. Itt szerinte két opció lehetséges: vagy azt állítják, hogy

„politikai okokból kiszippantottam minden pénzét Budapestnek és csődbe löktem”, vagy elismerik, hogy „az államnak sincs már pénze, hogy a főváros nélkül finanszírozni tudja magát”.

Szerinte a második verzió azt is jelenti, hogy a hitelminősítőknek lépniük kell Magyarországgal szemben is. Eközben a Fidesz budapesti vezetője azzal védi a kormányt, hogy az igenis fejleszti a fővárost, mert felhúzzák az új Pázmány Campust, Diákvárost építenek és felújítják a szentendrei HÉV-et. Arról viszont nem ír Szentkirályi, hogy ezek Budapest működőképességével semmilyen kapcsolatban nem állnak, ahogy arról se, hogy az általa felsorolt beruházások közül kettő még csak ígéret, és tervek szintjén létezik, kizárólag a kerületiek tiltakozását kiváltó, sokat vitatott Pázmány Campus építése van folyamatban.