Hiába kérte Sára Botond, a Kúria nem semmisítette meg a főváros költségvetését
A Kúria úgy döntött, hogy nem semmisítik meg a főváros költségvetését – jelentette be Kiss Ambrus, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatója. Sára Botond főispán még márciusban fordult a Kúriához, ugyanis szerinte szabálytalan Budapest költségvetése, mert „nem hajlandóak” befizetni a kormány által kivetett 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulást. Sára Botond szerint viszont a Kúria jogerős döntése világos: a főváros költségvetése jogszabályellenes.
Kiss szerint a Kúria most kimondta, hogy a költségvetés elfogadáskori állapota rendben volt, de figyelembe kell venniük a szolidaritási hozzájárulás mértékét, azt valamilyen módon fel kell tüntetniük a költségvetésben. „Ez nem jelent feltétlenül fizetési kötelezettséget, hiszen ez tervszám, a Kúria technikai módosítást kért” – mondta főigazgató.
A Kúria döntésére a főispán Facebook-oldalán közzétett videóban reagált. Szerinte Budapest költségvetése törvényellenes.
„A szolidaritási hozzájárulás teljes összegét meg kell fizetnie a fővárosnak, az ehhez hiányzó összeget elő kell teremteni”
– fogalmazott Sára Botond. Hozzátette: a pénzt azért kell befizetni, mert az jár a településeknek.
Karácsony Gergely főpolgármester még februárban jelentette be, hogy a főváros kártérítési pert indít, mert Budapestnek 89 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kell befizetnie a központi költségvetésbe. A főpolgármester azt írta, „az állam idén mintegy 39 milliárd forint támogatást ad ilyen-olyan jogcímen a városnak, ezzel szemben áll a 89 milliárdos sarc. Ami marad: mínusz 50 milliárd.” Szerintük ez jogszerűtlen, így nem véletlen, hogy a főváros idei költségvetését úgy fogadták el, hogy nem 89 milliárd kifizetését, hanem csak 39-et tervezték be, 50-et pedig „túlzott követelésnek” ítéltek.
„Amennyiben a 89 milliárd forintot befizetnénk, akkor a ma ismert közszolgáltatásokat nem tudnánk ellátni”
– mondta Kiss Ambrus. Budapest költségvetése jelenleg nem áll túl jól, most mínusz 41 milliárd forint van a főváros számláján. Ezt a hiányt csak a szeptemberben érkező nagyobb adóbevételből tudják majd visszapótolni. „Látszik, hogy a működésre koncentrálunk, mivel fejlesztésre már nem jut pénz” – mondta Kiss.
Vita a BKV körül
A fővárosban idén nyílt pályázaton keresték a legnagyobb cégeik következő vezetőjét. A pályázatok már lezárultak, április végén elkezdődött a vitákkal tarkított kiválasztási folyamat. Az öt cég közül háromnál (Budapest Közművek, Budapest Gyógyfürdői és Hévizei és a vagyonkezelő cég) már meghallgatták a behívott jelölteket, de a BKK-nál és BKV-nál bonyolultabb a helyzet. Itt cégenként csak 2-2 pályázat érkezett, ezek között ott voltak a jelenlegi cégvezetők is. A kevés jelentkező miatt a bizottság azt kérte a főpolgármestertől, hogy 30 napra nyissa újra a pályáztatást.
A BKV körül az elmúlt hetekben ráadásul éles politikai vita is kialakult a fővárosi frakciók között. Karácsony Gergely nemrég felmentette Bolla Tibort, mert a vezérigazgató szoros kapcsolatot ápol a Nagymester becenéven ismert F. Zsolttal, akit bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsítanak.
Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) és Orbán Árpád (Tisza) most közös javaslatban kezdeményezték, hogy antikorrupciós szervezetekkel nézzék át a BKV elmúlt nyolc évét. Emellett a frakciók azt is kérik, hogy a BKV korábbi vezérigazgatóját ne tekintsék érvényes pályázónak, illetve itt is azt javasolták, hogy a főpolgármester hosszabbítsa meg a BKV és a BKK új vezetői posztjára kiírt pályázat határidejét.
Kiss Ambrus Vitézy és a Tisza javaslatáról azt mondta, hogy mivel nyilvánosságra kerültek információk az eddig beadott pályázókról, nem tartanák elfogadhatónak, hogy újra megnyissák a pályáztatást. A városvezetés most azt kéri, hogy a BKV esetében kezdődjön újra az egész folyamat, a BKK esetében pedig nem támogatja a főpolgármester a pályáztatás újranyitását.
Cikkünk frissült Sára Botond főispán álláspontjával.
