Sztrájkkal fenyeget a szakszervezet, ha a főváros a BKK-n próbálna meg spórolni

A szakszervezetek vizsgálják, milyen eszközökkel tudják felhívni a politikusok figyelmét arra, hogy „el kellene gondolkozniuk” – mondta a HVG-nek Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke, miután Budapest csődközeli helyzetbe került.

Az érdekképviseleti vezető szerint a helyzet teljesen értelmetlen, egész egyszerűen nem történhet meg, hogy a fővárosi közszolgáltatások ne működjenek, hogy a munkavállalók ne kapják meg a fizetésüket. Az opciókat még vizsgálják, az biztos, hogy „kemény eszközhöz” kell nyúlniuk a figyelmeztetés érdekében. Terítéken van a munkabeszüntetés, de alapos vizsgálatot igényel, hogy a jelenlegi jogi környezetben ennek milyen formája lehet jogszerű – írja a lap.

Ahogy arról beszámoltunk, 2025 közepére eljutott oda az 1,7 milliós főváros, hogy azt kell felmérniük, milyen közszolgáltatásokat kellene visszafogniuk, hogy ki tudják fizetni a kormány által kivetett szolidaritási hozzájárulást. A fővárosnak nem nagyon maradt mozgástere, már csak bírósági döntésekben bízhatnak.

Idén eljutottak oda, hogy a kormány által beszedett, a Karácsony Gergely főpolgármestersége alatt a tizenkétszeresére nőtt, idén már 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás miatt a főpolgármester „vészhelyzeti terv” összerakására kérte fel a város közlekedésszervező cégét, a BKK-t. Jelenleg azt vizsgálják, hogy milyen kapacitáscsökkenést jelentene a közlekedésben, illetve más budapesti cégeknél, ha valóban be kell fizetniük a teljes szolidaritási hozzájárulást. Karácsony Gergely főpolgármester csütörtök délután bejelentette, hogy az Államkincstár több mint 10 milliárd forintot inkasszózott Budapest költségvetéséből, ami miatt a főváros működése gyakorlatilag ellehetetlenült. A sajtótájékoztatón elhangzottakból itt lehet olvasni.

Naszályi Gábor a HVG-nek arról beszélt, hogy rövid távon biztosan nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni a fővárosi közösségi közlekedésben. Egy jelentős leépítéssel pedig szerinte alapjaiban szűnne meg az a rendszer, ami most működik. Erről azt mondta, hogy a főváros káoszba fulladna, a közösségi közlekedés helyett sokan választanák inkább az autót, így nem csak a közösségi közlekedés lenne élhetetlen, hanem általában a közúti közlekedés.

Ráadásul szerinte egy BKK-t érintő drasztikus leépítés után lehetetlen volna visszaépíteni a kapacitásokat a mostani szintre, még akkor sem, ha javulna a finanszírozási helyzet. Ezt azzal indokolta, hogy az elbocsátott munkavállalókat nem lehet egyszerűen visszaszerezni. Emlékeztetett rá, hogy a buszágazatban épp rendeződött a létszámhiány, azonban a kötött pályás ágazatokban mind vezetőből, mind szerelőből hiány van.

A közösségi közlekedésben jelentős megtakarítást nem lehet elérni anélkül, hogy az elképesztő társadalmi károkkal járna – ezt pedig Király Bence, a Közlekedő Tömeg Egyesület alelnöke nyilatkozta a HVG-nek. Király arról beszélt, hogy a fővárosi önkormányzat költségvetésének mintegy kétharmadát teszi ki a közösségi közlekedés, számszerűen évi 270 milliárd forint körüli összeget kap a közlekedésszervező BKK, ebből mintegy 240 milliárd forint a közvetlen közösségi közlekedési kiadás. Ehhez képest 50 milliárd forint vagy akár csak néhány tízmilliárd hatalmas summa, amit nem nagyon lehet összespórolni.