Megpróbálja lerázni magáról a luxizást a Fidesz, de közben felszínre kerülnek az eddig takargatott ellentétek

Az elmúlt napokban olyan történések zajlottak a magyar belpolitikában, amikre nem nagyon volt példa korábban. A Fidesz belső vitákra hivatkozva átmenetileg parkolópályára tett egy addig gőzerővel tolt törvényjavaslatot: Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kedden váratlanul bejelentette, hogy őszig nem tárgyalják az átláthatóságinak nevezett, valójában a civil szervezetek és a független sajtó ellehetetlenítését célzó törvényjavaslatot, amivel akár utólag is elvonnák az 1 százalékos felajánlásokat. Az nem derült ki, hogy a javaslat mely részei miatt nincs egyetértés a fideszesek között.

Mészáros Lőrinc megszegte Orbán Viktor egyik fontos szabályát, és politizálni kezdett: nyílt levélben ment neki Magyar Péternek, miután az gyakorlatilag tehetségtelen, korrupt, kivagyi és pökhendi oligarchának nevezte őt egy Facebook-posztjában. A milliárdos gázszerelő azt írta levelében, hogy nem érti, az emberek miért lepődnek meg folyamatosan azon, hogy ő milliárdos lett, és ennek megfelelő életszínvonalon él. Mindez azután történt, hogy a 444 megírta: Mészáros több milliárdot érő luxushelikopterrel és luxusrepülővel utazott a müncheni Bajnokok Ligája-döntőre.

Lázár János a mezőtúri fórumán egy kérdésre megerősítette, hogy pont erre gondolt, amikor korábban NER-es kullancsokat és luxizást emlegetett. De az építési és közlekedési miniszter megkapta a magáét: Navracsics Tibor az Ötpontban podcastban arról beszélt, hogy az életvitelétől távol áll a luxizás, hogy Ferrarit vegyen magának vagy egy vadászkastélyt. Ezzel egyszerre szólt be a Mészárost bíráló Lázárnak, akinek érdekeltsége van a batidai vadászkastélyt birtokló cégben, és Tiborcz Istvánnak, Orbán Viktor vejének is, aki két éve egy 250 milliós Ferrarit bérelt a spanyolországi Marbellán. Nem késett a válasz: a Lázárhoz köthető lap, a Promenad24 névtelen cikkben ekézte Navracsicsot.

De hogyan kell értelmezni a Fidesz meghátrálását és Navracsics beszólásait? Az történt, amit a régi ellenzék pártjai mondanak, vagyis a tiltakozások hatására a Fidesz megfutamodott, és ezért halasztotta őszre az ellehetetlenítési törvény tárgyalását? Vagy Magyar Péternek van igaza, aki gumicsontnak nevezte a sajtót és a civileket célzó törvényjavaslatot, és azt mondta, elkezdődött az állampárt szétesése? Feszültség van a kormányon belül, ennek lehet betudni Navracsics bíráló szavait? És egyébként is: miért érdeke a Fidesznek, hogy kormányközeli üzletemberek luxizásáról beszéljenek? Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána.

Szinte biztos, hogy ősszel újra előveszik az ellehetetlenítési törvényt

Kormányzati forrásaink szerint az átláthatósági törvény megszavazását azért halasztották őszre, mert tényleg vita alakult ki a javaslatról még a Fideszen belül is. A jogszabálytervezet durvasága azonban csak a kisebbik gond. A kormányzati kommunikációra rálátó forrásunk szerint még kulcsemberek is nehezményezték, hogy több kommunikációs kampányt is egyszerre kezdett el a Fidesz. A Voks2025 mellett elindult az ukrán–magyar titkosszolgálati háború Tisza Pártra tolása és ezek még működtek volna együtt is, Halász János törvényjavaslata és a független média erre adott reakciója azonban elvitte a fókuszt. A Fidesz és médiagépezete próbálta ugyan összekapcsolni a kettőt azzal, hogy a törvény célkeresztjébe kerülő szerkesztőségeket elkezdték ukrán propaganda terjesztésével vádolni, de ez nem hozta meg a kívánt eredményt.

A törvényjavaslat zárószavazásának halasztása így minden szempontból jó ötletnek tűnt: a figyelmet újra a Tisza Párt és az ukrán titkosszolgálat esetleges kapcsolataira irányíthatják, viszont a törvénytervezet sem tűnik el, a célkeresztben lévő szerkesztőségek nem lélegezhetnek fel, és nagyon erős tematizációs eszközt tartalékol ezzel őszre a Fidesz. Az pedig már csak hab a tortán, hogy eközben a javaslattal kapcsolatban a párton belül felmerült ellentéteket is elsimíthatják. Úgy tudjuk, több fideszes politikus is jelezte házon belül, hogy a jegyzékre kerülő szervezetektől az idei 1 százalékos felajánlásokat is megvonó módosító javaslattal komoly problémái vannak.

Mráz Ágoston Sámuel, a kormányközeli Nézőpont Intézet igazgatója is arról beszélt a Telexnek, hogy azért került le átmenetileg a napirendről az átláthatóságinak nevezett törvényjavaslat, mert bár a szabályozás céljaival mindenki egyetért a Fideszben, a szabályozás mikéntjéről vita van. Mráz szerint az a parlamentarizmus lényege, hogy a törvényjavaslatok vitát szülnek, nincs semmi meglepő abban, ami most történt. A Fidesz erőssége, hogy sok jogász-politikusa van, akik a jelek szerint komolyan vették a felmerülő szakmai és technikai észrevételeket, mondta.

A Nézőpont igazgatója is arra számít, hogy a Fidesz ősszel már egy átdolgozott javaslattal fog előállni, tehát a téma napirenden marad.

Arra a kérdésre, hogy a Fidesznek miért nem sikerült egyből egy kész törvényjavaslatot benyújtania, ha Orbán Viktor már a februári évértékelőjében arról beszélt, hogy szabályozni kell a külföldi támogatásban részesülő szervezeteket, Mráz azt mondta: a miniszterelnök csak a szándékot jelezte, ettől még lehetnek kritikák és észrevételek a javaslattal kapcsolatban.

Mráz úgy gondolja, ha csak apróbb módosításokra lett volna szükség a javaslatban, akkor a Fidesz-frakció orvosolta volna azokat, ezért arra számít, hogy alaposan át fogják dolgozni a javaslatot. Mráz szerint a kormánynak még előnyös is, hogy átmenetileg lekerült a napirendről a törvényjavaslat, mert így sokkal inkább a Voks2025-ről szólhat a közélet.

Hollik István, a Fidesz előző kommunikációs igazgatója az átláthatósági törvény előterjesztői között van. Ő a Telexnek azt mondta, hogy a jogi eszközök tekintetében van vita a Fideszen belül az átláthatóságinak nevezett törvényjavaslatról, de többet nem tud és nem is akar mondani erről.

A Fidesz nem akar felelősséget vállalni Orbán veje miatt

Mráz Ágoston Sámuelt arról is megkérdeztük, minek szól Navracsics beszólása, Lázár János nyílt kritizálása esetleg azt jelzi-e, hogy feszültség van a kormányon belül. Idealizmus lenne azt gondolni, hogy mindig békében és egyetértésben zajlik a döntéshozatal, fogalmazott Mráz. Szerinte kár lenne többet belelátni Navracsics szavaiba, alighanem személyes konfliktus van a két miniszter között, „ami jó ideig velünk fog maradni”, de ettől még együtt tudnak dolgozni a kormányban. Ezt jelzi, hogy Lázár pénteki berettyóújfalui fórumán úgy fogalmazott, hogy komoly ellentét van köztük Navracsics Tiborral.

Szerinte Navracsics megjegyzése Tiborcz István Ferrarijáról és Lázár János kastélyáról valójában nem a két miniszter vitájáról szól, hanem a luxizásról: a politika el akarja távolítani magától a jelenséget. Hogy ez mennyire működik, amikor a cégbeszámolók arról tanúskodnak, hogy kormányközeli üzletemberek milliárdos osztalékokat vesznek ki vállalkozásaikból, Mráz azt mondta, hogy az életvitel és a profit két külön dolog, nincs azzal baj, ha egy cég nyereségesen működik. Arról van szó, hogy a Fidesz nem akar politikai felelősséget vállalni üzletemberek életvitele miatt, amit Mráz érthetőnek tart. Navracsics azt üzeni, amikor szóvá teszi Tiborcz István Ferrariját, hogy a választók ne keverjék össze őt Tiborczcal, aki nem politikus, és nem is kéri a választók felhatalmazását 2026-ban.

Mráz értelmezésében Navracsics Tibor megszólalásának legfontosabb része nem ez volt, hanem az, hogy magabiztosságot sugárzott a Fidesz győzelmi esélyeivel kapcsolatban. Kijelentette, hogy a Fidesz nyerni fog 2026-ban, és azt is megerősítette, hogy Orbán Viktorral tudnak győzni. „Ez nem kibeszélés volt, nem a Fidesz fősodrával szemben határozta meg magát, hiszen cáfolta, hogy Orbán Viktor vezető szerepe megkérdőjeleződött volna a Fideszben.”

Hollik István nem tudja, mit miért mondott Navracsics, ezért nem akarta kommentálni a miniszter szavait, de szerinte azok önmagukért beszélnek. Nem lát semmi újdonságot abban, hogy vezető fideszes politikusok szóvá teszik üzletemberek luxizását, Lázár János például már a tavalyi Tranzit Fesztiválon is beszélt a jelenségről.

Hollik szerint a kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően az elmúlt években sok sikeres vállalkozó gazdagodott meg Magyarországon.

Ezek az üzletemberek „élni tudtak a kormány által biztosított lehetőségekkel”,

ezért az lenne a helyes, ha nem felejtenék el, hogy a lehetőség felelősséggel is jár. Ugyanakkor nem lehet elvárni tőlük, hogyan éljenek, a politikusok legfeljebb elmondhatják, hogy szerintük mi lenne a helyes. Hollik azt mondta: Lázár János kastélyáról a választók már véleményt mondtak, amikor 2022-ben megválasztották országgyűlési képviselőknek.

Hollik szerint majd a választások után kéne visszatérni arra a kérdésre, hogy milyen üzenete van a fideszes választók felé az ellehetetlenítési törvény elhalasztásának és Navracsics luxizós beszólásának. A javaslat tárgyalásának elhalasztása azt mutatja, hogy van vita a Fideszen belül, abban pedig akár az ellenzéki szavazók is egyetértenek, hogy szükség van az átláthatóságra a közéletben, mondta.

A törvényjavaslat elhalasztása inkább hozhat a Fidesznek

Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója úgy látja, az átláthatósági törvénynek nem az volt a célja, hogy valódi tavaszi nagytakarítást csináljon a Fidesz, hiába lengette be ezt többször is Orbán Viktor. Az volt a lényege, hogy a Fidesz tematizálni tudja a közbeszédet. Ebből a szempontból jobban szolgálja a Fidesz politikai céljait, hogy nem élesítették a törvényt, hanem őszre halasztották a tárgyalását. Akkor megint elő tudják venni, megint ettől lehet hangos a közvélemény. De akár el is altathatják az ügyet, ha azt mérték, hogy nem a szándékaik szerint működött a közvéleményben.

Az elemző szerint a Fideszben krízisként élik meg, hogy az elmúlt 14 év gyakorlatával szemben nem ők diktálják a politikai napirendet. A kegyelmi ügy és Magyar Péter felbukkanása óta nem ők határozzák meg, miről és hogyan zajlik a közbeszéd. Az átláthatóságinak nevezett javaslat egy újabb kísérlet volt a Fidesz részéről, hogy újból nyeregbe kerüljenek. Ezért sem ért egyet azzal az értelmezéssel, hogy a civileket és a független sajtót célba vevő javaslat gumicsont lenne, mert a Fidesz politikájának pont az jelenti a lényegét, hogy folyamatosan kontroll alatt akarják tartani a közbeszéd alakulását. „Magyar Péter ebbe a leuralt kommunikációs térbe hatolt be nagy lendülettel. Kiszorította a kormányoldal kulcsnarratíváit, egyúttal behozta a saját tematikáját a politikai diskurzus homlokterébe. Ezt a térhódítást csak két témával tudta feltartóztatni a Fidesz, a Pride-dal és ezzel a törvényjavaslattal.”

Novák Zoltán úgy gondolja, biztosan vannak a Fideszben és a párt környékén olyanok, akik nem értenek egyet a törvénnyel. Erre utal az is, hogy többen azt hangsúlyozták, például maga Lázár János is, hogy az átláthatóság elvével egyetértenek, de csak azzal, miközben a javaslat leglényegesebb része a kipécézett szervezetek szankcionálása.

Novák Zoltán szerint a Fidesz most is azt teszteli, hogy milyen téma működik a választóknál, és mi nem.

Minden téma hoz és visz is politikailag, ezért azt mérlegelik, mi jár a legnagyobb politikai költséggel, és mi hozhat nagyobb nyereséget. A törvény körüli bizonytalankodásnak megvan az a veszélye, hogy kívülről úgy tűnhet, megbomlott a Fidesz egysége, mivel nincs egyetértés a javaslatról, ugyanakkor fel lehet mutatni, hogy lám, mégis van valódi vita a pártban. „A lényeg mégiscsak az, hogy kormányoldal egyfajta tesztidőszakként kezeli a kampány jelenlegi szakaszát, amiben még kipróbálhat különböző témákat, eszközöket, hogy a tapasztalatok birtokában a kampány intenzív szakaszában a megfelelő aknákat a megfelelő helyre telepíthesse.”

Azt üzenik, látjuk a problémát, és minket is zavar

Novák Zoltán szerint nem először tűnhet úgy egy karcosabb beszólás után, hogy repedezik a Fidesz egysége. Lázár János korábban is beleszállt nagy hatalmú üzletemberekbe és fideszes párttársaiba. Elég csak arra gondolni, hogy egyszer az ország uzsorásának nevezte Csányi Sándort, nekiment Novák Katalinnak is, és Navracsics Tiborral sem ez az első konfliktusa. Ami most más, hogy akkor nem volt ennyire kiélezett a politikai helyzet, nem volt akkora jelentőségük ezeknek a megszólalásoknak. Talán ezért is mondta azt Lázár a már emlegetett berettyóújfalui fórumán, amikor Navracsics kastélyozós megjegyzéséről kérdeztük, hogy a Fidesz egysége mindennél fontosabb 2026 miatt, ha ez megbomlik, nem fognak választást nyerni.

Novák Zoltán szerint így sincs különösebb tétje Navracsics Tibor beszólásának, mert egyelőre úgy tűnik, nincsenek miniszterelnöki ambíciói. „Ugyanakkor finoman jelzi annak a mérsékelt, jobbközép Fidesz-szegmensnek a létezését, ami nem meghatározó a pártban jelenleg, és a határhelyzetekben többnyire csendben marad, mert nem elég erős, hogy érvényesítse akaratát.”

Lázár azért dobhatta be a luxizás témáját, mert a fideszesek azt tapasztalják, már a saját választóikat is zavarja a korrupció, ami eddig nem volt jellemző.

Eddig elnézték a Fidesznek ezeket az ügyeket, mert közben jól ment a gazdaság, javult az életszínvonal. Ez mára megváltozott, a gazdaság gyengélkedése kikezdte ezt a kompromisszumot.

Ehhez a romló életszínvonal mellett az is kellett, hogy Magyar Péter a régi ellenzékhez képest sokkal bulvárosabban és átélhetőbben mutatja be a NER korrupcióját. A fideszes politikusok is érzékelhetik ezt az elégedetlenséget, ezért kezdték el maguk is asztalra tenni a témát.

A luxizás felemlegetésével azt üzenik, hogy látjuk a problémát, és minket is zavar. Igaz, azzal az ellentmondással nem tudnak mit kezdeni, hogy a kormány politikája miatt gazdagodhattak meg azok az üzletemberek, akiknek életvitele irritáló lehet az átlagembereknek. Az elemző úgy gondolja, ha nem működne az üzenet, akkor Lázárnak sem engednék, hogy időről időre elővegye a luxizás témáját. „Ilyen helyzetekben mindig felmerül, hogy mi a jobb politikailag: ha elhallgatnak egy jelenséget, vagy ha maguk is beszélnek róla, és igyekeznek átkeretezni.”