Mráz Ágoston: Ez nem egy titkosszolgálati jelentés, ez egy médiaelemzés, amit készítettünk

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a Partizán vendége hétfő este, aki arról beszélt Gulyás Márton kérdésére, hogy kinek a megrendelésére készült intézete május 17-i tanulmánya Ukrán propaganda a külföldi forrásokból működő sajtóban címmel (ezt itt foglaltuk össze). Mráz szerint a dokumentum nem megrendelésre készült, hanem „a Nézőpont Intézet próbál a közéleti vitákban részt venni”, és úgy érezték, ez aktuális téma.

Más állam befolyását nem vizsgáltak még, Mráz szerint viszont sokat lehet „a balliberális nyilvánosságban” hallani arról, milyen jelentős az orosz propaganda, ezért úgy gondolták, „most az ukrán propagandát meg kell nézni, hogy jelen van-e”. Ez egy statisztikai elemzés, ami adatalapon készült, és több olyan cikk is szerepel benne, ami orosz propagandáról is ír.

„Ez nem egy titkok leleplezéséről szóló anyag, ahogy mondtam, adatalapú, és nyilvános forrásokból dolgozik.”

Mráz szerint amikor meghatározták, mi a külföldi forrásokból dolgozó médium, akkor a nyílt forrásokból tudtak építkezni. „Ez nem egy titkosszolgálati jelentés, ez egy médiaelemzés, amit készítettünk” – folytatta Mráz. Tehát először összegyűjtötték a szerintük külföldről finanszírozott médiumok listáját, majd a tartalmukat elemezték ki. Az igazgató szerint nem prekoncepció szerint indultak, akkor készítették az elemzést, amikor „kiélesedett” a közéleti vita a külföldi finanszírozásról.

Tizenkilenc médiumot vizsgáltak, nyilvános adatokból dolgoztak, Gulyás pedig felvetette, hogy a tanulmányban azt írják, nem azonosítható be, mely médium milyen külföldi támogatást kapott. A Nézőpont igazgatója erre azt felelte: „van amikor a média számol be róla”, az alapítványi alapon működő Partizán is így tett, kiderült, hogy „kétharmadrészt külföldi forrásokból működik”, legalábbis az elérhető 2023-as adatok szerint. Viszont Mráz szerint a céges formában működő lapok esetén nem derül ez ki, „legfeljebb exporttevékenységet lehet látni”, de ez abszurdan hangzik szerinte. Egyes finanszírozók publikálnak listákat arról, hogy kiket támogatnak, például az Egyesült Államok nagykövetsége volt ilyen januárig.

Gulyás Márton a módszertan részleteibe is belemélyedt, Mráz azt mondta erről, különválasztották az elemzés során a pozitív és negatív hangvételű cikkeket. „Amikor Ukrajnával együttérzést próbál kelteni, akár az adatoknak, tényeknek elferdítésével, egyoldalú bemutatásával” – mondta az egyik példát. Mráz szerint a másik irány, amikor Magyarországot olyan dolgokkal vádolják, amik az ukrán érdekeknek megfelelnek. A Partizán egy márciusi adását is a jelentésbe foglalta a Nézőpont, Mráz szerint azért, mert olyanok hangzottak el benne, hogy „Magyarország NATO-ellenes az Egyesült Államokkal közösen”, illetve „állami eszközökkel orosz propagandát terjeszt”, ami szerinte nem állja meg a helyét. „A vélemény is lehet propaganda” Mráz szerint, de ez hamis állítás, „tényszerűen nem állja meg a helyét”.

Nem hazaárulás amúgy

Mráz megjegyezte a köztévé „orosz propagandájának” gulyási kritikája után, hogy Magyarország a béke pártján áll, Oroszország nem. Így szerinte „abszurd”, hogy Magyarország egy álláspontot képviselne az oroszokkal. Gulyás a Telex március 28-i Die Welt-lapszemléjét is elővette, aminek címe: Garri Kaszparov azt kérte az európai vezetőktől, függesszék fel Magyarország szavazati jogát az EU-ban. Mráz nem válaszolt rá, ez mitől ukrán propaganda, mivel összesen 240 cikket elemeztek, minden egyes cikkre pedig nem emlékszik. Hozzátette, ez egy médiaelemzés, „nagyon tisztességesen jártunk el”, egyesével meg tudja védeni, melyik anyag, cikk miért került rá, de nincsenek ezekből konkrét idézetek. Szerinte sokszor az ukrán álláspont egyoldalú bemutatásáról volt szó, amit a magyar álláspont nélkül közölt le egy újság. Hozzátette, ahogy a közmédia sem hazaáruló, úgy ők sem ezt a fogalmat használták az elemzésben a médiumokra.

Gulyás Márton ezután azt kérdezte Mráztól, tanárként egy diákjának hányas osztályzatot adna olyan érvelésre, mint a jelentésük. „Ez nem tudományos dolgozat, és nem tudományos módszerekkel kell számonkérni” – felelte Mráz, aki szerint nincs mögötte szakirodalom, ez csak médiaelemzés. Hozzátette, „a Politikatudományi Szemlében ezt nem szeretném közölni, nem ez a feladat”, hisz az agytrösztök nem tudományos munkákat készítenek. Szerinte a nyugati elemzésekkel versenyképes az övék, módszertanilag nem is tér el tőlük, és tisztességesen jártak el.

Mráz szerint a Transparency International korrupcióérzékelési indexét joggal lehet bírálni, mert arról „semmi nem derül ki, hogy pontosan mi alapján jutnak az erős állításra, amit minden évben elismételnek”. Gulyás szerint viszont „lehet a metrikákat ismerni” a Transparencynél. Mráz szerint nem így van, hisz januárban elemezték a szervezet módszereit. Visszatérve a saját elemzésükre, az igazgató azt mondta, „amit most csináltunk, az egy viszonylag gyors munka”, ebből egy 100-200 oldalas jelentés is lehet. Ha egy médium érdeklődik Mráz szerint arról, melyik cikke és anyaga miért került a jelentésbe, részletes, megalapozott választ fog kapni.

Az uniós pályázatot nem tekintik külföldi finanszírozásnak

Kiderült, az EU-s pályázatok nem számítanak az elemzés szerint külföldi finanszírozásnak – ami azért érdekes, mert az ellehetetlenítési törvény tervezete szerint igen. Mráz ezután pontosított, a Lakmusznál a tényellenőrzési alapból kapott pénzt mégis külföldi pénznek minősítették. Mráz szerint „az Európai Uniónak nem feladata, hogy médiafelületeket támogasson”, az ő Európa-képe visszafogottabb. Az EU „mi vagyunk” – mondja Mráz, majd arra a kérdésre, miért is nevezik külföldnek, azt mondta, „a Brüsszelben születő döntéseket nem Budapesten hozzák”.

Mráz kiemelte, az ő elemzésük „nem a meghívnak valakit egy kávéra brüsszeli pénzből” kategóriába tartozik, hanem amikor médiafelületek külföldi támogatásból működnek, és olyan tartalmakat jelenítenek meg, amikről az elemzés szól. Ezután elmondta, azért csak a médiapiacot vizsgálták az EU-s pénzek ürügyén, mert az EU pozitív cikkeket vár el a megjelenésekkor. A más EU-forrásokról azt mondta Mráz, „nemes dolog” a kohéziós támogatás, de felháborító, hogy egy ország ehhez nem juthat hozzá „politikai döntés keretében”. Azt elismeri, egyes esetekben az uniós források „nem versenyképes modelleket eredményeztek, nem jól lettek felhasználva”. Hozzátette, „ez nem korrupció okán van így”, hanem a támogatásból működő cégek, intézmények üzleti modellje más, mint azoknak, amik a piacon állják meg a helyüket.

Ukrán eredetű forrást nem találtak a médiumoknál, de Mráz Ágoston szerint nem is erről szólt a módszertanuk, és meg is lepődne, ha Ukrajna közölné, kit finanszíroz. Az ukrán propaganda része, hogy aki nem Ukrajna oldalán van, az Oroszország oldalán van, márpedig sem a háborúnak, sem az orosz inváziónak nem pártolója Magyarország.

Felmerült Orbán Viktor egyik, Telexen tényellenőrzött állítása, miszerint a USAID például amerikai celebek ukrajnai útjait finanszírozta, ami dezinformációnak minősíthető. Mráz szerint a Trump-kormány még adós a USAID-et lefedő vizsgálati eredményekkel, és az, hogy egy érintett színész azt állítja, saját pénzből utazott, „nem felel meg a szigorú factcheckelés elvárásának”. Ők pedig ukrán propagandának minősítették mindazt, ami orosz propaganda terjesztésével vádolja a kormányfőt – holott a Telex hivatkozott cikkében nincs szó propagandáról.

Ellehetetlenítéseskedés

Az ellehetetlenítési törvényre is rátértek, amiről azt mondta Mráz, a 2022-es választás óta téma a külföldi finanszírozás. Ez az akkori ellenzéki kormányfőjelölt Márki-Zay Péter „elévülhetetlen érdeme”. Az 1989-es párttörvényre utalt, hogy egy politikai párt ne fogadhasson el külföldi támogatást, de már vannak olyan „protopolitikai szervezetek”, nem pártok, amik elfogadnak támogatást, és kampányolnak. „Ez egy szabályozási szürkezóna”, ezért tenni kell valamit, „a politikai párt szerint működő szervezetek külföldi finanszírozása is tilalom alá kerüljön”.

Médiumot nem tenne fel a listára, Orbánnak szerinte igaza volt abban a Harcosok Klubja rendezvényén, hogy „vita, sajtószabadság igen, külföldi finanszírozás nem”. Szerinte a döntéseknek ez ügyben társadalmilag legitimnek kell lenniük, de „akár ellenzéki érzelmű emberek is kell hogy érezzék, nem alaptalan az állítás”. Fontos, hogy objektíven le lehessen vezetni, miért külföldi finanszírozásról van szó. Ha az említett médiumokat rátennék a listára, „az szerintem sértené a sajtószabadságot ebben a formában, és én személy szerint nem ezzel a szándékkal készíttettem a kollégáimmal együtt ezt az elemzést”. Az ukrán propaganda önmagában nem sérti a törvényben megfogalmazottakat. Hozzátette, a Partizán egy beszélgetését vizsgálták elemzésükben, az alapján a médiumnak nincs helye a listán. Mráz szerint eleve nem az a célja a tanulmányuknak, hogy ez alapján szankcionáljon a kormány.

Párttámogatottsági méréscsend

Gulyás Márton arról is kérdezte Mráz Ágostont, miért nem publikáltak közvélemény-kutatási, pártokra vonatkozó adatokat március óta. „Az oka egyszerű: a közvélemény-kutatásokat akkor fogjuk publikálni, amikor újat tudunk mondani” – mondott újat Mráz. Szerinte értelmetlen vita folyt ősszel, „az egész szakma lejáratása lett a következménye, amikor október 23-án hirtelen megjelent az, hogy a Tisza Párt megelőzte a Fideszt”. Szerintük ez nem állja meg a helyét, nem alakult ki erről „higgadt, szakmai diskurzus”. Hozzátette, az volt a többi kutató állítása, hogy a Fidesz-tábor nem változott az EP-választás óta, a Tisza-tábor pedig „a duplájára emelkedett”. A Nézőpont az ellenkezőjét hozta ki több kutatásban, bár Mráz szerint „kicsit elment tőle a kedvünk”, mármint az értelmetlen vitától. Megígérte, hogy publikálni fognak kutatásokat, és a 2026-os választás előtt „inkább az lesz az érzésed, hogy túl sok Nézőpont-kutatással találkozol”, sőt

„azt határozottan állítom, publikálni fogunk olyat is, ha a Fidesz rosszul áll egy közvélemény-kutatásban.”

Török Gábor sejtette szerinte, hogy van szűrő, a Fidesz rossz támogatottsági helyzete miatt nem publikálnak méréseket. Mráz erre azt mondta, folyamatosan mérnek, de most nem a pártverseny állásáról érdemes beszélni. Mráz áprilisban elmondta egy podcastbeszélgetésben, hogy zárul a támogatottsági olló, bár a Fidesz egyértelműen vezet. Inkább ügyekre akar az intézete koncentrálni. Szerinte „a Fidesz legnagyobb problémája jelenleg, hogy nem elég aktív a szavazótábora”, és ha kijön egy kutatás a szoros versenyről, akkor aktivizálódhat a tábor, ez nem teremtene „világvége-hangulatot”.

„Három nehéz éven vagyunk túl” – magyarázta a fideszesek passzivitását. A gazdasági adatok is rosszak, az infláció magas volt, „ezek nem klasszikusan a Fidesz táborát mozgósító témák”. Bár hozzátette, a gazdaságiak csupán „peremfeltételek”, jó helyzetben is lehet veszíteni, rosszban nyerni. „Pénzügyi transzfer”, azaz osztogatások nélkül is mozgósítható lesz a fideszes tábor Mráz szerint, a választások nagy tétje miatt – zárta a beszélgetést.