Vitézy szerint Budapest 23 különálló városra darabolódhat az önazonossági törvény miatt

Május 14-én Semjén Zsolt benyújtotta „a helyi önazonosság védelméről” szóló törvényt, amivel a túlnépesedő, túlépülő települések elvileg gátat szabhatnak a folyamatoknak. A tervezet atyja, Navracsics Tibor korábban arról beszélt, vannak települések, amelyek úgy érzik, bajban vannak, mert a nagy számban beköltözők „elsöprik” a falu- vagy városképet, a település hagyományos szerkezetét, ezért identitásvédelmi intézkedésekre van szükség. Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője szerint azonban a törvény rosszat fog tenni Budapesttel – írta Facebook-oldalán pénteken.

Szerinte a főváros számára „beláthatatlan következményekkel jár” a törvény, mivel a tervezet szövege kimondja, Budapesten a kerületi önkormányzatokra kell alkalmazni. Tehát Vitézy szerint „Budapest minden korábbinál erőteljesebben 23 db különálló városból áll majd”. Ha elfogadják, akkor a politikus szerint bármelyik kerület úgy dönthet, korlátozza a kerület lakosságszámát és a betelepülést is, vagy utóbbit „súlyos anyagi feltételekhez köti”.

A tervezet szerint innentől ha valaki fővárosi kerületek között költözne, betelepülőnek számíthat a másik kerületben. A kerület, ahova költözne, rendeletben dönthet arról, engedi-e ezt és minek fejében, és előírhatják, hogy „a közösség önazonossága, szokásai, hagyományai szempontjából lényeges, vagy a közösség javát szolgáló észszerű kötelezettséget teljesítsen, vagy közérdekű kötelezettségvállalást tegyen”. Ez akár adófizetési kötelezettség is lehet.

Ingatlan eladása esetén elővásárlási jogot szerezhet sorban: a más jogszabály szerint erre jogosult, az önkormányzat vagy gazdasági társasága, a telekszomszéd vagy a településen más ingatlannal rendelkező személy. Szerinte akár egy budai hegyvidéki kerület is megtilthatja innentől, hogy pestiek odaköltözzenek.

Vitézy kritikájának lényege, hogy szerinte Budapest egy város, nem pedig 23 kerület. „Nonszensz, hogy a főváros polgárainak a kerületek közötti költözését minden kerület kénye-kedve szerint eltérő feltételekhez, anyagi szerepvállaláshoz, eltérő adóteherhez kötheti” – fogalmaz a közgyűlési képviselő. Szerinte ez lebéníthatja a városfejlesztést.

Hozzátette, „Budapest gazdasága és szolgáltatási, felsőoktatási rendszere abból él és fejlődik, és versenyzik az európai színtéren, hogy az ország egészéből vonz új munkaerőt és hallgatókat”, aminek viszont kerületi részérdekek tehetnek így keresztbe. Ez az egész ország kárára válna. Arról is ír, Budapest lakossága nagyon szétterül az agglomeráció felé, pedig a város rozsdaövezeteiben 71 ezer lakást lehetne megépíteni. Ez jobb verzió szerinte, mint a zöld domboldalak beépítése.

Végül arról ír Vitézy, hogy az intézkedés nem oldja meg a főváros ingatlanproblémáit, hisz nem foglalkozik „a rengeteg üres és üzleti célra hasznosított lakással”, az elavult társasházi törvényekkel, a bérlakáspiac szintén elavult szabályozásával, a kétszintű önkormányzati rendszer fejlődést nehezítő szabályaival, valamint „a XXI. századi városfejlesztést akadályozó rengeteg országos építési szabállyal” sem. Zárszóként azt írja, megérti, ha a figyelem az „átláthatósági”-nak is nevezett ellehetetlenítési törvényre irányul, de az „önazonossági” törvény sorsa is létfontosságú Budapest szempontjából.

A törvény tervezetéről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben. Az Átlátszó elemzése szerint a kormány településvédelme mögött választási megfontolások is meghúzódhatnak: a Fidesznek ugyanis nem kedvez a fiatalabb, mobilabb családok „kiköltözése”, az egyre növekvő városokban pedig 2022 és 2024 között jelentősen csökkent a kormánypártok támogatottsága.