Benyújtották a törvényjavaslatot, amivel az önkormányzatok korlátozhatják a betelepülést
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden éjjel benyújtotta a korábban már Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter által belengetett, „A helyi önazonosság védelméről” szóló törvényt. Navracsics korábban arról beszélt, vannak települések, amelyek úgy érzik, bajban vannak, mert a nagy számban beköltözők „elsöprik” a falu- vagy városképet, a település hagyományos szerkezetét, ezért identitásvédelmi intézkedésekre van szükség.
A tervezethez képest a törvényjavaslat enyhébbnek tekinthető: kikerült belőle ugyanis az a pont, amely értelmében az önkormányzat közvetlenül megtilthatná a nem helyben élők ingatlanvásárlását. Az önkormányzatok azonban így is fontos jogköröket kapnak.
A törvényjavaslat alapján feltételekhez köthetik a beköltözők ingatlanvásárlását és lakcímbejelentését, emellett betelepülési adót is kivethetnek a lakásvásárlókra – ez utóbbi részleteit a helyi adókról szóló törvény szabályozza majd. A jogszabály rögzíti, hogy ezek a feltételek és kivetett kötelezettségek csak észszerű mértékűek lehetnek. Az elővásárlási jogot is kiterjesztenék, azt az önkormányzat mellett bármely helyben lakó gyakorolhatja.
A törvényjavaslatban szerepel egy újdonság: ez alapján az állami támogatással – például csok plusszal vagy falusi csokkal – ingatlant vásárlók, korlátozás és feltétel nélkül költözhetnek be az adott településre. Az ingatlan.com szakértői szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy ez a kitétel a munkáshitel vagy babaváró kölcsön igénylőire is vonatkozik-e, a gyakorlatban viszont kedvező elbírálás alá eshetnek az állami kamattámogatással kölcsönt igénylők.
Balogh László, az ingatlan.com szakértője szerint a tervezethez képest enyhébb törvényjavaslat miatt „bizonyos szempontból nyugodtabbak lehetnek az ingatlantulajdonosok, másrészt viszont még több önkormányzat gondolkodhat el az esetleges feltételek és korlátozások bevezetésén vagy alkalmazásán.”
Az új szabályozás a lakásárak szempontjából különösen érzékeny időszakban érkezik. Az ingatlan.com adatai szerint 2025 áprilisában Budapesten 19 százalékkal drágultak a lakások és házak éves összevetésben, ami jelentősen erősíti a kiköltözési hullámot. Pest vármegyében például a havi lakásdrágulás üteme a márciusi 0,8 százalékról 1,7 százalékra gyorsult áprilisban. A Debrecen és Szeged környéki agglomerációs települések is érintettek lehetnek a szabályozásban, mivel a két városban zajló ipari fejlesztések az utóbbi időszakban szintén átlagon felüli áremelkedést generáltak a két vármegyeszékhelyen.
A törvény tervezetéről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben. Az Átlátszó elemzése szerint a kormány településvédelme mögött választási megfontolások is meghúzódhatnak: a Fidesznek ugyanis nem kedvez a fiatalabb, mobilabb családok „kiköltözése”, az egyre növekvő városokban pedig 2022 és 2024 között jelentősen csökkent a kormánypártok támogatottsága.
