Kívánatos lakosságszám: elkészült a törvénytervezet, amely alapján a települések korlátozhatnák a betelepülést

„Komoly vitát szimatolok a kistelepülések önvédelmének jogáról. Van-e joguk a kistelepüléseknek megvédeni falusi, vidéki méretüket és arculatukat? Ha van, akkor adjunk nekik eszközöket, hogy érvényt is szerezhessenek a joguknak, és gátat szabhassanak a beköltözésnek. A vidék, a falu, a kisváros nem kísérleti terep, hanem örökség” – mondta Orbán Viktor a február 22-i évértékelő beszédében. Akkor még nem részletezte a miniszterelnök, mit ért önvédelem alatt, vagy hogy a kormány hogyan akarja elérni, hogy a kistelepülések megőrizhessék az arculatukat, örökségüket, és gátat szabhassanak a beköltözéseknek. A konkrét intézkedések kidolgozásával Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési minisztert bízta meg miniszterelnök.

A hétfőn elfogadott alkotmánymódosítással már az Alaptörvénybe is bekerült a települések önvédelemhez való joga, szerdán pedig a kormány honlapjára is felkerült a kistelepülések önvédelméről szóló törvénytervezet, ami nyolc napig lehet véleményezni.

Navracsics Tibor több alkalommal is beszélt arról, miért van szükség az úgynevezett identitásvédelmi intézkedésekre. Szerinte vannak települések, amelyek úgy érzik, bajban vannak, mert a nagy számban beköltözők „elsöprik” a falu- vagy városképet, a település hagyományos szerkezetét. A kormány célja, hogy a közösség saját döntésével akár feltételekhez is köthesse a beköltözést és az ingatlanszerzést a területén, mert nincs már elég ingatlana és nem bírja a kommunális infrastruktúrája, vagy éppen csak a hagyományait szeretné megőrizni. A miniszter szerint ez leginkább 300-400 települést érint a budapesti agglomerációban, a Velencei-tó, a Balaton és egyes nagyvárosok környékén. Máskor azzal érvelt, hogy a kormány ezekkel az eszközökkel elsősorban a kifejezetten befektetési célú felvásárlásokat akadályozná meg.

Navracsics Tibor az elmúlt hetekben fokozatosan csöpögtette az információkat arról, hogyan valósulna meg a települések önvédelme a kormány elképzelései szerint. Március 13-án több részletet is megosztott erről a Kossuth rádióban. Négy konkrétumot említett akkor:

• az ingatlan adásvételének tiltása a nem helyben élők számára,
• az elővásárlási jog kiterjesztése,
• az ingatlanvásárlás és a lakcímbejelentés feltételhez kötése,
• és a helyi adózási kötelezettségek megállapítása.

Navracsics azt mondta a tervezett intézkedésekről, hogy a települések ezekkel őrizhetik meg „a helyi társadalmuk életformáját, hagyományait, szokásait, rétegződését, illetve meg tudják határozni kívánatos lakosságszámukat”. A szerdán nyilvánossá vált törvénytervezet így fogalmaz: „A cél nem az elzárkózás, hanem a szerves fejlődés biztosítása. A túlzott mértékű lakosságbővülés, az ellenőrizetlen ingatlanvásárlások több településen az ingatlanárak növekedését, a fiatalok kiszorulását és a település karakterének sérülését vagy elvesztését eredményezték. Az új jogi eszközökkel a közösségek hatékonyabban védhetik meg életformájukat a kívánatosnál nagyobb mértékű betelepülések és ingatlanvásárlások negatív hatásaival szemben. […] A helyi közösségek jövője a saját kezükbe kerül.”

A törvénytervezetben az előbb említett intézkedések köszönnek vissza, csak ebben már szerepelnek a részletszabályok is. Ezek alapján a jövőben az önkormányzatok változatos eszközökkel akadályozhatják meg a betelepülést. Ugyanakkor nem mindegyik település élhet majd a tervezetben szereplő „jogvédelmi eszközökkel”. Csak akkor jogosultak erre, ha külön rendeletben megállapítják „a kívánatos lakosságszámát, és lakosságszáma e küszöböt elérte”. A „kívánatos lakosságszámot” viszont úgy kell megállapítani, hogy nem lehet kevesebb annál, mint amennyi a rendelet hatályba lépésének évében volt, és nem számolhatják bele azt a természetes népességszám növekedést, ami betelepülés nélkül is meglenne. „A kívánatos lakosságszámot úgy kell megállapítani, hogy az a jogvédelmi eszköz alkalmazását a település természetes – nem betelepülők által történő – lakosságnövekedése esetén ne keletkeztesse.”

A tervezet szerint betelepülőnek számít az a természetes személy, aki „a településen sem ingatlantulajdonnal, sem pedig lakóhellyel nem rendelkezik, és a településen kíván ingatlant szerezni vagy lakcímet létesíteni”. Bizonyos esetekben eltérhetnek ettől az önkormányzatok.

Az önkormányzatok kezében az az egyik legfontosabb eszköz lehet, hogy a jövőben megakadályozhatnák a betelepülni szándékozók ingatlanhoz jutását. Ennek több módja is lehet. Kizárhatják a betelepülők ingatlanszerzését, feltéve, hogy a megelőző tíz év során az érintett ingatlanra építési tilalmat nem vezettek be. Ha pedig úgy döntenek, akkor csak azok vásárolhatnak ingatlant a településen, akik már eleve ott laknak vagy ott van ingatlanjuk. Az elővásárlási jog is ezt a célt szolgálja: első körben az önkormányzatnak lehet elővásárlási joga, utána az eladó ingatlannal telekhatáros ingatlan tulajdonosának vagy annak, akiknek ott van a lakóhelye. Itt is van időbeli korlát: az élhet az elővásárlási jogával, aki legalább 5 éve tulajdonos vagy ugyanennyi ideje abba az ingatlanba van bejelentve. A tervezet kimondja, hogy ha az önkormányzat él az elővásárlási jogával, akkor csak közösségi célra, vagy „a honos lakosság létfeltételeinek biztosítására hasznosítható vagy idegeníthető el”.

Ingatlanvásárlás esetén előzetes feltételeket is szabhatnak a betelepülőknek, esetleg előírhatják, hogy „a közösség önazonossága, szokásai, hagyományai szempontjából releváns, vagy a közösség javát szolgáló észszerű kötelezettséget teljesítsen, vagy közérdekű kötelezettségvállalást tegyen.”

De nemcsak az ingatlanszerzést korlátozhatnák a települések, hanem a lakcímlétesítést is. Dönthetnek úgy az önkormányzatok, hogy egyszerűen nem engedik további lakcímeket létesítését a településen, de azt is mondhatják, hogy feltételekhez kötik azt. Utóbbi esetben a lakóhely vagy a tartózkodási hely létesítéséhez az önkormányzat hozzájárulására lesz szükség.

Aki be akar költözni az adott településre, annak a tervezet szerint kérelmeznie kell majd a jogvédelmi eljárás megindítását. Ennek során be kell mutatni minden olyan dokumentumot és körülményt, amely a betelepülés szempontjából releváns lehet, és ha kell, az önkormányzat személyes meghallgatást is elrendelhet. Az eljárás végén hozott döntést a vármegyei törvényszéken támadhatják meg a betelepülők. Az önkormányzat érvénytelenítheti az ingatlanvásárlást, ha a betelepülő nem csinálja végig a jogvédelmi eljárást vagy jogosulatlanul szerzett ingatlant a településen. Lakcímbejelentés esetén pedig törölheti a betelepülő lakcímbejegyzését.

A törvénytervezet szerint az önkormányzatok maguk dönthetik el, akarnak-e élni a kidolgozott jogvédelmi eszközökkel. Ezek közül egynél többet is alkalmazhatnak, de az is lehet, hogy csak részlegesen vezetik be azokat. Szintén az önkormányzatok dönthetik el, milyen feltételekkel és szabályok mellett vezetik be az egyes jogvédelmi eszközöket. „Az önkormányzat megállapíthatja a betelepülés mérlegelést nem tűrő, objektív vagy mérlegelést lehetővé tévő feltételeit.”

Navracsics Tibor korábban arról is beszélt, hogy lesznek mentességi esetek is, azaz olyan okok, amikor nem zárható ki valaki az ingatlanszerzésből. A tervezet szerint az önkormányzatok például azoknak adhatnak mentességet akik bizonyítani tudják, hogy gyerekkorukban ők maguk vagy valamelyik rokonuk legalább egy évig a településen élt, vagy a településen akar munkát vállalni. Ugyancsak mentességet kaphat, aki „állami döntés alapján vagy valamely – meglévő vagy új – közszolgáltatás nyújtása érdekében költözik a településre”, tehát például rendőr, orvos vagy tanár. Illetve aki „a településen történő letelepedésével javíthatja a helyi közösség életminőségét, elemi csapás vagy baleset miatt otthontalanná vált”.

A tervezet arra is biztosít lehetőséget, hogy az előbb meghatározott eseteken felül az további személyi csoportokat is mentesítésben részesíthetnek vagy részükre kedvezőbb betelepülési feltételeket állapíthatnak meg a települések, de azt nem részletezi a szöveg, hogy milyen csoportokra gondolnak, tehát ebben elég nagy mozgásteret adnának az önkormányzatoknak. Annyi kikötés van, hogy a jogvédelmi eszközöket „az emberi méltóság megsértése és az indokolatlan megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni”, viszont azt is kimondja a tervezet, hogy önmagában nem sérti az emberi méltóságot vagy nem jelent indokolatlan megkülönböztetést, ha az önkormányzat „egyes betelepülő csoportokat” előnyben részesít vagy eltérő feltételeket ír elő számukra.

A Választási Földrajz elemzése szerint kétséges, mennyire lesz hatékony a betelepülés elleni küzdelem, mivel a Navracsics Tibor által korábban belengetett korlátozások nem veszik figyelembe a belső népességszám-változási folyamatok mögött álló okokat, például munka- és szórakozási lehetőségek hiányát. A tervezett intézkedésekkel csupán egy konfliktusokkal teli helyzetre reagál a kormány. Az előbb felsorolt tényezőket egyáltalán nem fogják befolyásolni ezek a lépések, csak nehezebbé teszik bizonyos településeken az ingatlanvásárlást. Hiszen hirtelen nem lesz több munkahely mondjuk Békés vármegyében, és nem lesz kevésbé vonzó Budapestre vagy környékére költözni sem.