Lánczi Tamás szerint nem Moszkvában, hanem Amerikában kell keresni az átláthatósági törvény mintáját

„Lefolytattunk egy gyors vizsgálatot, megvizsgáltuk, hogy milyen tipikus kommunikációs elemek jelennek meg ebben a dezinformációs műveletben, milyen szereplők jelenítik meg és viszik. Elsősorban hazai és külföldi szereplők ugyanazokat a kommunikációs elemeket viszik szinte varázsütésre” – mondta Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a Kossuth rádióban csütörtökön.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke azt mondta, „teljesen nyilvánvaló, hogy összehangolt akcióról van szó. (…) Azt lehet tudni, hogy május 8-án az egyik ellenzéki párt, a Tisza Pártnak az elnöke tett egy állítást, egy leleplezőnek szánt állítást, amellyel azt próbálta sugallni, hogy Magyarország háborús készülődésben van, háborúra készül, majd ettől látszólag teljesen függetlenül, mintegy véletlenül, másnap megjelenik egy ukrán titkosszolgálati közlemény, amely ugyanezt az állítást akarja alátámasztani, és azt sugallja, hogy ezekben az állításokban igazság van.” Lánczi szerint ezután magyar és külföldi szereplők ugyanazokat a „rágalmakat és hazugságokat használva teljesen koordináltan együtt” kezdték sugározni a nyilvánosságba, miközben szerinte nyilvánvaló, hogy ezeknek az állításoknak nincs semmilyen alapjuk. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint a fenti állításokat „minden változtatás nélkül” közölték az érintett szereplők.

„Ennek a célja pont az, hogy föltárja, hogy az egyes szereplők kinek a megbízásából járnak el. Tehát kik azok, és milyen megbízók vannak azok mögött az emberek mögött, akik ilyen dezinformációs kampányokat folytatnak” – mondta a kedden éjjel benyújtott fideszes átláthatósági törvényjavaslatról Lánczi Tamás, aki arra a kérdésre, hogy mi lehet a heves médiavisszhang és kritika hátterében, azt mondta, hogy ő nem teljesen érti „az elkeseredett és hiszterizált” hangulatot, mert szerinte az átláthatóság mindenkinek az érdeke.

„Tehát én nem tudom, hogy akinek nincs takargatnivalója, az miért vizionálja, hogy retorzió fogja érni, amikor itt egyszerűen csak arról van szó, hogy mindenkinek, aki érintett, nyilvánosságra kell hoznia, világossá kell tenni, hogy milyen forrásokból, milyen támogatásokkal működteti a saját szervezetét, legyen ez egy NGO, legyen ez egy sajtótermék, vagy bármilyen más szervezet” – mondta Lánczi, aki szerint érdekes dolgok derülhetnek ki, ha megnézik, hogy vajon kik finanszírozzák azokat, akik „egy az egyben az ukrán titkosszolgálatnak a kommunikációs paneljeit tolják a magyar nyilvánosságba”.

Szóba került, hogy az átláthatósági törvényjavaslatot az orosz törvényhez hasonlítja a kritikus média, pedig az Egyesült Államokban van egy kifejezetten szigorú törvény ehhez képest. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint ugyanezt a kritikát lehetett hallani 2023 decemberében, amikor a szuverenitásvédelmi törvényt elfogadták, szerinte ez is tipikus dezinformáció, „amivel idehaza és külföldre is megpróbálják lejáratni a magyar kormányzatot, megpróbálják diszkreditálni az európai vitákban a magyar álláspontot”.

Szerinte ha valaki veszi a fáradságot, hogy megnézze az érintett törvényeket, törvényjavaslatokat, akkor világosan látszik, hogy az a külföldi ügynökökről szóló 1938-as amerikai törvénnyel állítható párhuzamba. „Ott is ugye jegyzékbe kell venni azokat a szervezeteket, amelyeknél, sőt otthon maguknak kell jelentkezni, hogy regisztrálják őket, (…) amelyeket külföldről finanszíroznak, majd idegen hatalom irányítása alatt állnak. (…) A magyar törvény az erre hasonlít, az amerikai törvényre, úgyhogy nem Moszkvára kell tekinteni, hanem Washingtonra kell tekinteni, mert ott lehet megtalálni a magyar törvénynek a mintáját.”

Lánczi szerint a magyar törvény számos tekintetben éppen sokkal szofisztikáltabb és sokkal enyhébb, mint az amerikai, például az amerikai törvénynek van egy megbélyegző jellege, mert az minden külföldről finanszírozott sajtót külföldi ügynöknek nevez, „a magyar törvény nem csinál ilyet.”

A Lánczi által emlegetett FARA (Foreign Agent Registration Act), azaz a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló amerikai törvényt eredetileg még a náci propaganda ellen hozták létre, amikor Hitler már évek óta hatalmon volt, és a küszöbön állt a világháború. A listázás semmilyen gyakorlati következménnyel nem járt, sokáig alig-alig használták. Később, 1966-ban módosították, azokra a külföldi kormányok megbízásából dolgozó lobbistákra terjesztették ki, akik állami szervekkel, törvényhozókkal léptek kapcsolatba egy-egy külföldi kormány érdekében. Jelenleg a listán olyan szereplők vannak rajta, mint a Russia Today vagy a China Daily.

A Kreml egyébként előszeretettel hivatkozik saját, 2012-ben született, azóta számos módosításon átesett ügynöktörvénye esetén az Egyesült Államok 1938-as ügynöktörvényére, holott az orosz törvény a külföldi kapcsolatot sokkal szélesebben értelmezi, külföldi ügynök bárkiből lehet, ami a hatalom politikai ellenfeleinek ellehetetlenítését célozza – és ez alapvetően különbözteti meg az orosz törvényt a FARA-tól. Ezt itt érintettük.

Kedd éjjel nyújtották be „a közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot, ami alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal listázhatja, a kormány pedig jegyzékre teheti azokat az újságokat, civil szervezeteket, akiknek a tevékenysége a Fidesz szerint veszélyezteti Magyarország szuverenitását, ezekkel szemben pedig retorziókat vezethetnek be. Kedden élő adásban beszéltünk arról, mit jelent ez a törvény, és mi lesz a hatása. Független szerkesztőségek, a Telex, a 444, a HVG, a 24.hu és a Partizán közös rendkívüli élő műsorral is reagált a javaslatra, ebben a cikkben pedig arról írtunk, mivel járhat a gyakorlatban az átláthatósági törvény.