Az ukrán dróntámadások súlyos anyagi és presztízsveszteséget okoztak az orosz légierőnek

Olyan támadást hajtott végre Ukrajna az orosz légibázisok ellen, amely a háborúzás eddigi szabályait is átírhatja – írta a Washington Post. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a vasárnap végrehajtott „Pókháló hadműveletet” több mint másfél évig készítették elő, és stratégiai bombázókat támadtak drónokkal Oroszország több részén.

A Washington Post szerint a stratégiai bombázók haderőben betöltött eddigi szerepének átgondolása is indokolttá válik általában is a támadás után, hiszen olcsó, néhány ezer dolláros eszközökkel semmisítettek vagy rongáltak meg százmilliós értékű gépeket. Az ukránok nem megerősített beszámolói szerint 41 repülőgépet iktattak ki, az oroszok kára szerintük a 7 milliárd dollárt is elérte. A Washington Post ezzel szemben 2 milliárdról írt, de az ő forrásaik szerint is mindenképpen mérhető kárt okoztak a támadással.

Az akciót az orosz fél elismerte, de legmagasabb szinten nem kommentálta, hiszen ezt a kremlinológia a gyengeség jelének tekinti. A BBC szerint az orosz védelmi minisztérium vasárnap délután arról számolt be, hogy öt régió repülőtereit támadás érte. A minisztérium a Telegramon azt írta, hogy Ukrajna „terrortámadást” hajtott végre Murmanszk, Irkutszk, Ivanovo, Rjazany és Amur régiókban. A minisztérium szerint valamennyi támadást „visszaverték”.

„A repülőterek közvetlen közelében található területről indított FPV-drónok kilövése következtében több repülőgép kigyulladt. A tüzeket eloltották” – tették hozzá. Az orosz fél a veszteségek mértékéről nem számolt be, csupán „néhány légi jármű” sérüléséről tesz említést. A beszámoló szerint elfogtak több résztvevőt köztük a drónokat rejtő egyik teherautó sofőrjét. Zelenszkij szerint ugyanakkor ez csak színjáték, minden résztvevő időben elhagyta Oroszországot.

Nem véletlenül most történt

A dróntámadás komoly presztízsveszteséget is okoz az orosz erőknek, és jelzi, hogy az orosz katonai bázisok több ezer kilométerre a fronttól sem érinthetetlenek, valamint hogy Ukrajna képes egy ilyen nagyszabású támadás végrehajtására. Az ukrán akció így messze túlmutat önmagán, bár közvetlenül az Oroszország által Ukrajna ellen indított, negyedik éve folyó háborúra ennél kevesebb hatással lesz, bár ez sem jelentéktelen.

Az ukrán remények szerint az akció érdemben kihathat a közvetlen orosz–ukrán tárgyalásokra, amelynek második fordulója hétfőn indult Isztambulban. Az első május közepén nem hozott igazán érdemi eredményt, az orosz fél inkább azt akarta vele sugározni, hogy nyeregben érzi magát, nem kényszerül alkura. Az egyetlen kézzelfogható hozadéka annak a megbeszélésnek egy ezer-ezer fős fogolycsere volt, amelyhez hasonló, bár kisebb volumenű, azonban korábban is lezajlott.

Az ukrán akciót ugyan régóta tervezték, de az időzítés alapján nem tűnik véletlennek, hogy végül épp az isztambuli, közvetlen orosz–ukrán tárgyalások második fordulója elé időzítették. Hétfőre az ukrán fél nyilvánosságra hozta tárgyalási javaslatait is, amelyektől távol állnak az orosz követelések – hiszen azok lényegében semmit nem változtak az ukrán kapitulációt célzó törekvések óta –, de van bennük olyan elem is a területi kérdésre vonatkozóan, amilyenek korábban nem voltak.

„A támadás nemcsak azért fontos, mert így az oroszoknak kevesebb stratégiai bombázójuk van, amelyekkel ukrajnai polgári célpontokat semmisítenek meg”, de azért is, mert „a katonai objektumok megsemmisítésével a békére kényszerítik Oroszországot” – írta a Telegramon a Mariupolban sokáig kitartó, majd fogságot is megjárt Azov egység korábbi vezetője.

Bohdan Krotevics szerint ugyanis az első megbeszélésen az orosz delegációt vezető elnöki tanácsadó, Vlagyimir Megyinszkij még azzal fenyegetőzött, hogy elfoglalják Szumit és Harkivot is, és az ukrán delegáció tagjainak csak még több rokona hal majd meg. Most viszont reményei szerint Megyinszkij „csöndben lesz, és meghallgatja (Rusztem) Umerovot” – az ukrán delegációt vezető védelmi minisztert. „Az orosz delegációnak érdemes észben tartania, hogy ha nem képes a megegyezésre, akkor bizonyos ukrán szolgálatok képesek a lecserélésére, egyes tagok kiiktatásával” – írta Krotevics.

A második orosz-ukrán tárgyalás alig egy órán át tartott hétfő délután Isztambulban. A felek egy újabb fogolycseréről állapodtak meg, amely főleg a háborúban súlyosan sebesülteket és a fiatalokat érintené. A megbeszélésen az orosz delegáció átadta saját békeszerződés-tervezetét az ukrán félnek, az ukránok pedig azt javasolták, hogy június vége előtt tartsanak egy újabb tárgyalási fordulót. A rövid tárgyalás után Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter úgy nyilatkozott, szerinte csak a két elnök, Zelenszkij és Putyin találkozója tehetne pontot a vitás kérdések végére.

FPV-drón nélkül már nincs háború

A „Pókháló” fedőnéven indított, másfél éven át szervezett ukrán akció valóban váratlanul hatékony volt, ez már az egészen pontos adatok nélkül is látszik. Ukrajna állítása szerint 117 FPV-drónt vetett be, mindegyiket egy-egy pilóta vezérelte távolról. Ez mellesleg mutatja azt is, hogy a 21. században a drónhadviselés mennyire nélkülözhetetlenné vált, ahová súlyosan sérült, amputált végtagú katonák is átképezhetik magukat.

Oroszország öt katonai repülőtere volt a célpont. A legtávolabbi keleti irányban a Dél-Szibériában a frontvonaltól 4500 kilométerre fekvő Irkutszk (Belaja település), északi irányban pedig a 2300 kilométerre fekvő Murmanszk (Olenya település) volt. Ezen kívül a Moszkvához közelebbi Rjazany megyében (Gyagilevo település) és a fővárostól 400 kilométerre keletre, Ivanovo megye azonos nevű településén is hajtottak végre dróntámadást. Ezen kívül állítólag támadás érte az ukrán fronttól csaknem hatezer kilométerre fekvő Amur megye egyik bázisát is.

Az orosz állami hírügynökség nem hallgatta el a támadás tényét, de nem is ad neki különösebben nagy teret. Inkább azt hangsúlyozzák, hogy a támadást két helyen eleve megelőzték, Irkutszkban pedig azok kitüntetését tervezik, akik megpróbálták likvidálni az ukrán drónokat. Egy másik hír a Ria Novosztyitól arról szólt, hogy két helyi fiatal ukrán titkosszolgálatok megbízásából meg akarta rongálni a vasúti jelzőberendezést a távol-keleti Primorje (Tengermellék) megyében, valamint hogy az oroszok ellencsapást hajtottak végre Ukrajna több drónüzeme és raktára ellen – ennek helyét azonban a híradásban nem jelölték.

Az ukrán akció azonban jóval nagyobb volumenű, semhogy ennyivel el lehetne intézni:

az ukrán beszámolók szerint több tucat repülőgépet semmisítettek meg, amelyek között Tu-95 MS és Tu-22 M3 és Tu-160-as stratégiai bombázók – azaz nukleáris fegyverek célba juttatására képes gépek – is voltak. Emellett a hírek szerint megsemmisült legalább egy A-50-es légtérellenőrző repülőgép is. Ennek értékét 330 millió dollárra (kb. 116,5 milliárd forintra), a Tu-95-ös modernizált változatát több mint 100 millióra, a Tu-22 M3 rakétahordozó-bombázót 40-50 millió dollárra becsülik. A két utóbbi típusból az amerikaiak szerint összesen 112 darab van, legalábbis papíron. Azt ugyanis nem tudni, hogy ezekből az alapvetően régi, de részben modernizált konstrukciókból mennyi valóban működőképes.

Messziről is bevethető

Az OSINT-elemző Chris Biggers az X-en néhány műholdfelvételt is publikált, amelyek az Irkutszkhoz közeli légibázison megsérült repülőket mutatják. Ennek alapján négy Tu-22 M3 és három Tu-95 MS semmisült meg, utóbbiból még egy megsérült. Csak a hét megsemmisült gép értéke nagyjából félmilliárd dollár.

A gépek távol voltak ugyan a fronttól, de ez nem jelenti, hogy sosem vetették volna be őket az Ukrajna elleni háborúban. Hatótávolságuk bőven kétezer kilométer felett van, többször indítottak útnak robotrepülőket, hiperszonikus ballisztikus rakétákat – mint amilyen a posztszovjet hadiipar büszkesége, a Kinzsal, amelynek önmagában háromezer kilométer a hatótávolsága.

Zelenszkij szerint az orosz stratégiai bombázóállomány harmadát likvidálták, így az bizonyos, hogy az Ukrajna ellen eddig végrehajtott rakéta és dróntámadások intenzitása egy időre csökkenni fog.

Arról azonban nincsen szó, hogy az oroszok nukleáris elrettentő ereje érdemben csökkent volna.

Az atomfegyverek célba juttatásának ez csak az egyik, nem is a legmeghatározóbb eszköze – és kétharmad részben továbbra is rendelkezésre áll –, de sokkal fontosabb a tengeralattjárókról és a szárazföldről indítható rakéták megléte, ezek továbbra is érintetlenek.

Kijev önálló akciója Trumpra is benyomást tehet

Ukrajna az akcióba nem avatta be a nyugati szövetségeseket, ami egyrészt jelzi, hogy önállóan is képes váratlan, látványos akciókra – tulajdonképpen ilyen volt tavaly augusztusban a több mint 8 hónapon át fenntartott kurszki betörés is –, de mutathat bizonyos bizalmi deficitet is a nyugati partnerekkel szemben – jegyezte meg a Facebookon Rácz András Oroszország-szakértő.

Ez azonban független attól, hogy Donald Trump januári beiktatása után az Egyesült Államok kevésbé biztos támasza az ukránok katonai támogatásának, hiszen a támadást az ukránok jóval előbb, még Joe Biden elnökségének utolsó évében kezdték el szervezni. Ukrajna korábban is csak fokozatosan kapott hozzájárulást ahhoz, hogy a nyugati fegyvereket orosz területen lévő katonai objektumok ellen vesse be, mivel a nyugati partnerek gyakran attól tartottak, hogy ezek a bevetések a háború eszkalációjához vezetnének, és csökkentenék a gyors rendezés esélyét.

A hozzájárulást az után kapta meg Ukrajna, hogy világossá vált, hogy Oroszország nem enyhíti az Ukrajnára nehezedő nyomást és nem közeledik a háború lezárásához. Ukrajna azonban így is számolhatott azzal, hogy ha megosztja terveit, akkor az eszkalációtól tartó nyugati fél nyomást gyakorolna rá, hogy álljon el az akciótól.

„Az ellenség azt hitte, hogy korlátlanul és büntetlenül bombázhatja Ukrajnát és ölheti meg lakóit, de ez tévedés. Válaszolunk az orosz terrorra és megsemmisítjük az ellenséget mindenütt – a tengeren, a levegőben, a szárazföldön És ha kell, előkerítjük a föld alól is” – idézte az Unian Vaszil Maljukot. Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) vezetője szerint „folyamatban van Oroszország demilitarizálása.” „Hiszen katonai célpontokat semmisítünk meg. Ezek a csapások addig zajlanak, amíg Oroszország rakétáival, sahidjaival (iráni fejlesztésű drónokkal) terrorizálni fogja az ukrajnaiakat.”

Kérdés, hogy kellett-e ehhez nyugati műholdas információ a bázisok koordinátáiról. Ez nem biztos, ugyanis a beszámolók szerint Ukrajna becsempészte a drónokat Oroszországba, majd mobil faházakat juttatott be az országba. A drónokat állítólag ezekben rejtették el, és ezeket szállították teherautón a célpontok közelébe – azaz a drónoknak nem kellett hosszú utat megtenniük a támadás előtt.

Érdekes ugyanakkor, hogyan változhat Trumpnál az ukrán elnök megítélése. Az amerikai elnök rendszeresen lesajnálta Zelenszkijt, a veszekedésbe torkolló fehér házi találkozón igyekezett meg is alázni, erre most vezetése alatt olyan akciót hajtott végre Ukrajna, amilyet előtte senki – jegyezte meg a Carnegie Intézet Oroszországból külföldre kényszerített főmunkatársa. Alekszandr Baunov szerint az is lehet, hogy a Zelenszkij kezéből adukat hiányoló Trump nemcsak az ukrán elnökre nézhet másképp, de az eddig Putyint felmagasztaló képe is változhat.

Robbantás helyett baleset?

A dróntámadások mellett az is hír volt vasárnap, hogy egy nap alatt két híd is összeomlott Kurszk és Brjanszk megyékben. Brjanszkban hét ember halt meg, amikor egy vonat a sínek felett átívelő híd romjaiba rohant. Negyvenhét ember kórházba került, egy négy hónapos gyerek súlyos állapotban van. A leomlás pillanatában a hídon egy Krímbe tartó, állítólag katonai szállítmánnyal megrakott teherautó volt, amelynek sofőrje szintén megsérült.

Kurszkban pedig egy vasúti híd omlott össze egy teherszállító szerelvény alatt. Az Ukrajnával határos területen történtek mögött az orosz hatóságok vasárnap még robbantást sejtettek. Ukrajna nem kommentálta, hogy köze lenne a hidak összeomlásához. Később azonban az orosz nyomozati hatóság (SZK) is eltávolította a bejegyzést, amely terrorista támadásként értékelte a történteket. Most már csak a szerkezet összeomlásáról beszélnek az orosz hatóságok is, robbantásról nem tesznek említést.