Ukrajna Isztambulra készülve meglebegtette, hogy a területi kérdésekről is kész tárgyalni az oroszokkal

Nyilvánosságra hozta az ukrán fél azokat a szempontokat, amelyek alapján kész tárgyalni Oroszországgal az isztambuli megbeszélések hétfőn esedékes második fordulójában. A cél a tűzszünet mielőbbi megteremtése lenne, ettől azonban Oroszország továbbra is elzárkózik. A háború így zajlik tovább, az orosz dróntámadások intenzívek Ukrajna ellen, a támadók a frontvonalon is enyhe fölényben vannak, igaz, vasárnap Ukrajna az eddigi legnagyobb dróntámadását hajtotta végre orosz katonai bázisok ellen, jelentős veszteséget okozva az orosz légierőnek, stratégiai bombázókat is megsemmisítve. Ez komoly presztízsveszteséget is okoz az orosz erőknek, és jelzik, hogy az orosz katonai bázisok több ezer kilométerre a fronttól sem védtelenek, valamint hogy Ukrajna képes egy ilyen nagyszabású támadás végrehajtására.

A felsorolt szempontok továbbra is messze esnek az orosz követelésektől, amelyek lényegében ugyanazok, mint amelyekre hivatkozva Vlagyimir Putyin háborút indított Ukrajna ellen 2022 februárjában. Az orosz elnök lényegében Ukrajna kapitulációját követeli, védelmi erejének leépítését és a NATO-tagságot célzó törekvéséről való végleges lemondást, néhány, el sem foglalt terület átadásával, azok mellett, amelyeket ellenőrzése alá vont 2014-ben – Krím, Donyeck és Luhanszk megye nagy része –, valamint a negyedik éve tartó háborúban. Ez összesen Ukrajna közel ötödét teszi ki. Egyelőre azonban Oroszország nem mutatja jelét annak, hogy hajlana érdemi megegyezésre a tűzszünetről, áttörés ebben a kérdésben a hétfői isztambuli fordulótól sem várható. Az orosz fél egyelőre nem is adott át tervezetet a tűzszünethez vezető memorandum előkészítéséhez.

Ukrajna viszont megtette, és emellett nyilvánosságra is hozta. Mivel az orosz követelések legtöbbje lényegében Ukrajna orosz befolyási övezetbe való visszatérését jelentené, az ukrán szempontok ezektől továbbra is távol állnak:

• Ukrajna nem fogadja el, hogy feltétlenül semlegesnek kell maradnia, azaz fenntartja a jogot arra, hogy továbbra is törekedhessen az EU- és NATO-tagságra – elismeri, hogy ez a szövetség hozzáállásától függ.
• Kizárja, hogy védelmi erejének létszámára külső korlátozás legyen érvényben, és fenntartja a jogot, hogy a vele baráti viszonyban lévő országokkal szoros katonai együttműködésben lehessen, akár kontingenseiknek is helyt adva.
• A nemzetközi közösség bevonásával érdemi garanciákat kér arra, hogy a háború – egy valamikori békekötés után – ne törhessen ki újra.
• Emellett kijelenti, hogy azonnali teljes tűzszünetre van szükség – megfelelően annak, ahogyan azt az Egyesült Államok is követelte, miután Donald Trumppal az ország közvetítőként lépett be, közvetlenül tárgyalva az orosz és az ukrán féllel is.
• A befagyasztott orosz vagyonnak Oroszország számára elérhetetlennek kell maradnia, amíg jóvátételt nem fizet Ukrajnának.

A területi kérdés mégis tárgyalási alap lehet?

Vannak azonban olyan elemek is a listán, amelyek az orosz félnek kifejezetten ígéretesek:

• Ukrajna szerint ugyanis bizonyos szankciókat fel lehetne függeszteni, fokozatosan, a tárgyalásokon elért eredmények függvényében.
• A 2014 óta elért orosz területi annexiót Ukrajna ugyan nem ismeri el, ahogyan a nemzetközi közösség sem, ugyanakkor a javaslat tesz egy fontos kitételt: Eszerint a jelenlegi frontvonal „a tárgyalások kiindulási pontja. A területi kérdés csak a teljes, feltétel nélküli tűzszünet életbe lépése után vitatható meg.”

Ez a kitétel különösen fontos, mert mégis elismeri a lehetőségét annak, hogy ez tárgyalási alap lehet, noha korábban a hivatalos nyilatkozatok ezt kizárták.

Emellett Ukrajna minden elhurcolt ukrán állampolgár hazaengedését követeli, beleértve a gyerekeket, minden hadifogoly kölcsönös szabadon bocsátását. Az orosz oldalon ukrán civilek sokasága is börtönben van. A fogolycserék viszonylag gyakoriak, az első isztambuli tárgyalás egyetlen eredménye is épp ez volt, az eddigi legnagyobb, ezer-ezer fős cserével.