Az ügy, amiben a Fidesz, a Mi Hazánk, a Transparency és a szélsőbaloldal is egyet tud érteni

Az Európai Törvényszék május közepén az Európai Bizottság ellen ítélt egy perben, amiért nem adták ki az Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója közti üzenetváltásokat koronavírus elleni oltások beszerzéséről. A döntést többen, köztük a magyar kormánytól is úgy értelmezték, hogy ki kell adni az sms-eket, de a bíróság nem ezt mondta ki. Így az ítélet valószínűleg nem sokat segít a beszerzések körüli kérdések eloszlatásában pedig erre sokaknak lenne igényük a magyar kormányoldalon túl is, az általuk lesorosozott szervezetektől az EU ombudsmanján át az oltásellenesekig.

Miről szólt a per?

Az ügyről még 2022-ben írtunk bővebben. A világjárványra válaszul az Európai Bizottság javaslatára az uniós tagországok úgy döntöttek, hogy közösen intézik a vakcinabeszerzést. Így az oltásokat minden tagországnak egyenlő feltételekkel, lakosságarányosan osztották szét, és elvben nagy tételben kedvezményesebb áron vásárolhattak. Számos gyártóval szerződtek, köztük a Pfizer-BioNTech párossal. Velük több megállapodást is kötöttek, a harmadiknál 900 millió vakcinát rendeltek, ugyanennyit opcionálisan hívhattak le. Az Európai Bizottság oldalán felsorolt szerződések közül ez szólt a legtöbb oltásról.

Von der Leyen a New York Times 2021 áprilisi cikkében arról beszélt, hogy a harmadik szerződés előtt a Pfizer vezérigazgatójával, Albert Bourlával sms-ben és telefonon egyeztetett. A laptól ezeket az üzeneteket szerették volna kikérni, de az Európai Bizottság nem adta oda arra hivatkozva, hogy nem tárolták ezeket, mert az sms-eket rövid életű dokumentumként kezelik. A perben a New York Times és az egyik újságírója a bizottsági döntés megsemmisítését kérte.

Mit mondott ki az uniós törvényszék?

Május 14-én a törvényszék helyt adott a keresetnek, és megsemmisítette az Európai Bizottság határozatát. Az ítélet szerint a kért szöveges üzenetekkel kapcsolatos bizottsági válaszok a teljes eljárásban feltételezéseken vagy változó, illetve pontatlan információkon alapultak. A lap ugyanakkor releváns és egybehangzó bizonyítékokat nyújtott be, amelyek alátámasztják, hogy az üzenetváltás megtörtént. Így az Európai Bizottságnak

„olyan hihető magyarázattal kell szolgálnia, amely lehetővé teszi a nyilvánosság és a Törvényszék számára annak megértését, hogy miért nem fellelhetők e dokumentumok”.

Az ítéletről készült közlemény szerint az Európai Bizottság ezt nem tette meg, „nem fejtette ki részletesen az általa e dokumentumok megtalálása érdekében végzett keresés típusait, és azokat a helyeket sem jelölte meg, ahol azt végezte”.

A teljes ítélet alapján az Európai Bizottság „kérdésekre válaszul kifejtett és a tárgyaláson megismételt magyarázatai” egyszerűen

„nem teszik lehetővé annak megállapítását, hogy pontosan mi történt a kért dokumentumokkal”,

a testület lényegében csak azt hajtogatta, hogy már nincsenek meg. Azt a vélelmet mindenesetre megdőltnek látta a törvényszék, hogy az sms-ek ne léteztek volna, de „lehetetlen bizonyossággal megállapítani egyrészt azt, hogy a kért üzenetek még mindig léteznek‑e, vagy azokat törölték”, utóbbi esetben pedig ez önkéntesen vagy automatikusan történt-e. Az sem derült ki, lecserélték-e a bizottsági elnök mobiltelefonját vagy mobiltelefonjait, „ebben az esetben mi történt e készülékekkel, és azok az első kérelem és a megerősítő kérelem alapján végzett keresés tárgyát képezték‑e. E körülmények között a Bizottság feltételezéseken alapuló magyarázata nem tekinthető hihetőnek.”

Az uniós testület „azt sem fejtette ki hihető módon, hogy miért vélte úgy, hogy a Covid19-oltóanyagok beszerzése keretében váltott szöveges üzenetek nem tartalmaznak olyan fontos vagy nyomon követést igénylő információkat, amelyek megőrzését biztosítani kell”.

Az ítélet szerint a bizottsági eljárás sértette az EU alapjogi chartáját, ami kimondja a jogot a megfelelő ügyintézéshez.

Mi volt a reakció és mit jelent vagy mit nem az ítélet?

A szövegből is látszik, hogy az ítélőszéknek a világos magyarázat hiányával volt baja, de csak az elutasító döntést semmisítette meg. Nem kötelezte az Európai Bizottságot az sms-ek kiadására, mivel azt sem tudta megállapítani, hogy ezek még léteznek-e, többen mégis így értelmezték a döntést.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy látta, hogy „az Európai Bíróság döntését tiszteletben tartva haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni” az üzenetváltást. Von der Leyent „hungarofób, súlyosan magyarellenes döntéseket hozó” politikusnak nevezte, aki ezért „mintegy kényszeresen, állandóan Magyarországot vegzálja”. A magyar demokrácia állapotáról, az átláthatóságról, a törvények betartásáról rendre lesújtó véleményt fogalmaz meg, de amikor „európai emberek millióinak élete forgott veszélyben, akkor nagyon gyanús módon, gazdaságilag és minden egyéb szempontból megkérdőjelezhető módon, sms-ekben akart Pfizer-oltóanyagot rendelni”.

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke történelminek nevezte az ítéletet, ami „arra is rámutat, hogyan is működik az antidemokratikus, korrupt, és globalista óriáscégek kezében lévő Európai Bizottság”. Az uniós testületnek most elvileg „ki kellene adni a több milliárd eurós vakcinabeszerzésekről szóló sms-üzeneteket, amelyekből sok, eddig elhallgatott részlet is kiderülhet. Nem véletlenül próbálják az Európai Unió vezetői eltitkolni ezeket az sms-eket, amelyből akár túlárazásra, és a Covid-korszakkal kapcsolatos egyéb súlyos bűncselekményekre is fény derülhetne.” „Európai szövetségeseinkkel együtt követeljük” a bizottsági elnöktől, hogy azonnal hozzon mindent nyilvánosságra erről az időszakról.

A politikai paletta másik oldaláról is üdvözölték az ítéletet az Európai Bizottsággal szemben, amit a jobbközép Európai Néppárthoz tartozó Ursula von der Leyen vezet. A döntés „csont nélkül” dobott győzelem az átláthatóságnak, nyilatkozta Raquel García Hermida-van der Walle. A liberális EP-képviselő a Politicónak úgy vélte, hogy az emberek egyszerűen szeretnék tudni, hogyan születnek a döntések, „akkor is, ha szöveges üzenetekkel”.

Az ítélet „világosan mutatja, hogy az átláthatóságot és a demokratikus számon kérhetőséget nem lehet zárt ajtók mögött gyakorolni az Európai Unióban” – nyilatkozta az Euronewsnak Tilly Metz az EP zöld frakciójából.

A lapnak nyilatkozva a kormányoldalról lesorosozott Transparency International munkatársa, Shari Hinds szintén átláthatóbb helyzetet szeretett volna, mert „még mindig nagy a homály”. „Szerintünk vissza kell állítani a közbizalmat és ideje, hogy az Európai Bizottság mutassa az elkötelezettségét a nyilvános elszámoltathatóság mellett.”

„Az Európai Bizottság elnökének pfizeres üzelmei korrupciónak minősülnek az európai intézmények legmagasabb szintjén” – közölte a GUE/NGL európai parlamenti (EP-)frakciója. A szélsőbaloldali csoport társelnöke, Martin Schirdewan szerint Von der Leyen tartós károkat okozott a demokráciának az EU-ban, és azonnal nyilvánosságra kellene hozni az üzeneteit.

Az Európai Bizottság ugyanakkor közleményben hívta fel rá a figyelmet, hogy a törvényszék szerint részletesebben kellett volna indokolni a kért üzenetek hiányát, de a bizottsági értelmezés alapján „nem kérdőjelezte meg a regisztrációs politikájukat a dokumentumok hozzáférhetőségéről”. A testület a jelek szerint nem akar változtatni azon, mit kezd az ilyen üzenetekkel. Paula Pinho vezető szóvivő május 16-án közölte: azokat az sms-eket is rövid életűnek kezelik, amiket az EU kereskedelmi biztosa váltott az egyesült államokbeli kollégájával Trump vámjairól.

Nem ez az egyetlen gond a vakcinabeszerzések átláthatóságánál

Nem csak a New York Times újságírói pattantak le az Európai Bizottságról, amikor az sms-ekhez akartak hozzájutni. Ugyanígy jártak a Netzpolitiktól, amikor 2021-ben próbálkoztak, és Emily O'Reilly volt uniós ombudsman is. „Tulajdonképpen falba ütköztünk” – nyilatkozta 2023-ban a France24-nak. Arról beszélt, hogy az Európai Bizottság még az üzenetek létét sem igazán ismerte el.

Szerinte a testületnek felelősséget kellene vállalnia, hogy tisztázza a helyzetet, „még ha ez politikailag nehéz is, mert a polgárok bizalmáról van szó nagyon fontos ügyekben”. Máskülönben az oltás- és EU-ellenesek egy „méltánytalan narratívát” teremtenek arról, ami az EU-ban történik.

Az AP szerint az ombudsman egy évvel korábban úgy látta, hogy az Európai Bizottság rosszul intézte az ügyet, mert nem az üzenetek formája, hanem tartalma számít.

Idén hivatalba lépett utódja, Teresa Anjinho erre rímelve kiemelte, hogy a bírósági ítélet szerint az Európai Bizottság megsértette a megfelelő ügyintézéshez való jogot, amit az EU alapjogi chartája ír elő. A törvényszék az ombudsmanhoz hasonlóan hangsúlyozta, hogy az uniós intézményeknek dokumentálniuk kell a tevékenységüket, különben egyszerűen kiüresítik az elvet.

Az uniós költségvetés felett őrködő Európai Számvevőszék 2022-ben külön foglalkozott a vakcinabeszerzéssel. Többek között arra jutott, hogy az EU eredményesen biztosította a szükséges oltóanyag-mennyiséget, a szerződések feltételei is szigorodtak, de a Pfizer-megállapodásnál „nem kaptunk információt az Unió legnagyobb volumenű szerződésének előzetes tárgyalásairól”. A testületet a megkérdezett szakértők és a kapott szaktanács, a megbeszélések ütemezése, a tárgyalásokról készült feljegyzések, illetve az elfogadott feltételek részletei érdekelték. Hiába:

a felkérésre „nem kaptunk választ”.

Vagyis a kért információkat nemhogy a nyilvánosságnak, de a költségvetésre felügyelő szervnek sem adták oda úgy, hogy még egy elutasító válaszra sem méltatták. A jelentésekre az Európai Bizottság is válaszolt, de indoklásnak itt sem találtuk nyomát, a testület a főbb észrevételekre reagált.

Az EU bírósága tavaly két másik ügyben is úgy ítélte meg, hogy az Európai Bizottság nem adott kellően széles hozzáférést a koronavírus elleni oltás vásárlásáról kötött szerződésekhez. A testület akkori közleménye szerint európai parlamenti képviselők és magánszemélyek 2021-ben kérték ki a dokumentumokat, de csak egy részüket kapták meg, ráadásul helyenként kihúzva. A részben zöld EP-képviselők által kezdeményezett ügyben épp egy nappal azelőtt született ítélet, hogy az EP Ursula von der Leyen újraválasztásáról szavazott volna. Az Európai Bizottság azzal magyarázta az esetet, hogy a közérdekű adatok elérése és a szerződésekből fakadó jogi követelmények között kellett egyensúlyoznia.

Akkor most mi lesz?

Az ítélet után az Európai Bizottság közölte: tanulmányozni fogják az ítéletet és dönteni fognak a következő lépésekről, és új, részletesebb indoklást ígértek, de arról nem írtak, hogy valóban kiadnák az sms-eket. A nyilatkozat arra utal, hogy egyszerűen egy új indoklást adnának ki.

Így értelmezte a helyzetet a Patrióták Európáért frakcióból Marieke Ehlers is. A fideszes képviselőkkel megalakult csoport vitát kezdeményezett az ítéletről. Ehlers aggasztónak tartotta, hogy az Európai Bizottság „alig érdekelt az átláthatóság növelésében”, mert nyilvánvalóvá tette, hogy nem akarja kiadni az információkat, csak az indoklását javítja. A frakció az elmúlt évek korrupciós ügyeire hivatkozva a vita mellett parlamenti vizsgálóbizottságot is akar. A holland képviselő úgy vélte, hogy egy korábban javasolt intézményközi etikai testület csak a látszatra ügyelne, de nem jelentene érdemi reformot.

A vitajavaslatot leszavazták. Az indítvány ellen a szélsőbaloldali GUE/NGL társelnöke, Manon Aubry szólalt fel. A frakció korábbi nyilatkozatához hasonlóan az Európai Bizottságot ostorozta, de szerinte „a polgároknak is joguk van tudni, hogy totális a szélsőjobboldal képmutatása”, amiért az intézményközi etikai testület ellen szavaztak.

Az új bizottsági indoklásból természetesen akár újabb per is lehet.

Az ügy miatt az európai ügyészség is nyomozást indított. Bár az uniós vádhatóság nem szokott folyamatban lévő ügyekről információkat kiadni, 2022-ben a nagy érdeklődésre hivatkozva egy hárommondatos közleményben kivételesen elismerte, hogy dolgozik az ügyön.

Tavaly egy másik eljárást is átvett, amit a belgiumi Liège ügyészsége indított több magánszemély, köztük Frederic Baldan kezdeményezésére, mert ez az EU költségvetését érinti, ami miatt az uniós szintű vádhatóság járhat el.

Januárban egy belgiumi bíróság megszüntette az eljárást. Az AFP egy forrása szerint csak azért, mert Baldanék nem tudták bizonyítani a nekik okozott kárt, de a francia hírügynökségnek Von der Leyen ügyvédje, Adrien Masset azt állította, mindenféle problémát találtak a panaszokkal. Az Európai Bizottság 2022-ben is nyert egy esetben, akkor a német Bild ellen.

Az uniós ügyészség azóta nem adott ki közleményt, így nem világos, hogy az eredeti nyomozást egyesítette-e a januárival és lezárta-e, vagy attól függetlenül megy tovább. Ha igen, ezen a vonalon még lehetnek fejlemények.