Közel százmilliárd eurónyi ellenlépéseket tárazna be az EU Trump vámjai miatt
Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt kezdett az Egyesült Államok termékeinek listájáról, amikre ellenintézkedéseket szabna ki, ha nem tudják kölcsönösen előnyös módon csökkenteni a vámokat, közölte csütörtökön a testület.
Az USA kormányzata április elején vetett ki szinte a világ minden országára, köztük az Európai Unió tagjaira vámokat. Az EU egy egyenképlet alapján elsőre húsz százalékot kapott, de ezt – Kínát leszámítva mindenki máshoz hasonlóan ideiglenesen tízre csökkentette.
Az EU már korábban döntött ellenlépésekről. Ezeket viszont még csak a korábbi, szintén majdnem minden országból behozott acélra és alumíniumra kivetett 25 százalékos vámmal indokolták, a mértékük is ennek megfelelő volt, ráadásul a lépést jegelték. Az ellenvámokat csak a magyar kormány nem szavazta meg.
Az Európai Bizottság szerint a csütörtökön bejelentett lista nagyjából 95 milliárd euró értékű, ipari és mezőgazdasági termékek széles körét érinti. Emellett 4,4 milliárd euró értékben lehetséges korlátozásokról is egyeztet acélhulladékokra és vegyipari termékekre. A több mint 200 oldalas listában az élő öszvérektől kezdve a százévesnél régebbi mozaikokon át a törlőkendőkig számtalan termékfajta szerepel, de több lap kiemelte a repülőket. (A két legnagyobb gyártójuk az egyesült államokbeli Boeing és az európai Airbus.)
A közlemény alapján az általános, valamint az autókra és alkatrészeikre kivetett vámokra is válaszolnának így. A kétféle vám miatt mindezzel párhuzamosan a Világkereskedelmi Szervezetnél is vitarendezési eljárást indít az Európai Bizottság.
A közlemény jelezte, hogy figyelik a lehetséges változásokat, amiket a más országokra kivetett vámok okozhatnak. (Nem fejtette ki, de például azzal, ha az eddig USA-ba tartó termékek az EU piacát lepnék el.) Emellett továbbra is tárgyalnak az EU partnereivel.
Az Európai Bizottság hozzátette, hogy folyamatosan tárgyalnak az Egyesült Államokkal politikai és technikai szinten, és a kölcsönös 90 napos halasztások idején elsődlegesnek tekintik a mindkét félnek előnyös, kiegyensúlyozott megoldást. Hangsúlyozta, hogy az ellenlépéseket csak akkor élesítenék, ha az egyeztetések nem hoznának „kielégítő eredményt”, a konzultációra pedig ugyan szükség van az intézkedésekhez, de nem jelenti, hogy automatikusan el is fogadnák azokat. Június 10-ig egyeztetnek a végleges listáról, utána a kereskedelmi kérdésekben megszokott módszerrel döntenek (ahol egy-két tagállami kormány nem tud vétózni).
Az Európai Bizottság szerint
a Donald Trump elnöksége alatt életbe léptetett vagy halasztott vámok összesen 379 milliárd euró értékűek. Ezek „növelik az árakat a cégeknek, elfojtják a növekedést, szítják az inflációt és növelik a gazdasági bizonytalanságot”.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a vámoknak már „mostanra is rossz hatásuk van a világgazdaságra. Az EU továbbra is teljesen elkötelezett, hogy tárgyalásos megoldásokat találjon az USA-val. Hiszünk a jó alkukban, amiket az Atlanti-óceán mindkét partján található fogyasztók és cégek javára köthetünk. Ugyanakkor felkészülünk minden eshetőségre”, ebben segít a csütörtökön bejelentett egyeztetés is.
Az EU nagyon alkut akar kötni Trump szerint
„Remélem, találkozni fogunk” a bizottsági elnökkel – jelentette ki Trump csütörtökön a Politico és a New York Times szerint. (Nemrég, Ferenc pápa temetésén futottak össze először személyesen az USA elnökének beiktatása óta. Az Európai Bizottság szóvivője szerint a rövid beszélgetésükkor megegyeztek, hogy találkoznak.)
„Annyira fantasztikus” – mondta Trump kétszer Von der Leyenről csütörtökön. Az EU bejelentése után pár órával azt bizonygatta, hogy az EU borzasztóan szeretne alkut kötni, de a saját kormányának is ez a szándéka. Az EU-t „nagy dolognak” nevezte, de megismételte, hogy szerinte rendkívül méltánytalanul bánt az USA-val.
Korábban egyenesen úgy fogalmazott: az EU-t azért hozták létre, hogy „kicsesszen” az Egyesült Államokkal, és számtalanszor felhozta, hogy szerinte 350 milliárd dolláros a kereskedelmi egyenlegük az EU javára. (Az uniós ellenérv az szokott lenni, hogy az áruk mellett a szolgáltatásokat is beleszámítva közel kiegyensúlyozott a helyzet.) Az EU ellenvámjainak halasztására viszont úgy reagált, hogy „nagyon kemények, de nagyon okosak” voltak.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen az Európai Bizottságot hibáztatta Trump vámjaiért. Azt állította, hogy a testület nem tárgyalt, és egyoldalúan 2,5 százalékra kellett volna levinni az USA autóira kivetett vámokat. Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság kereskedelemért felelős biztosa ugyanakkor februárban és márciusban is ellátogatott az Egyesült Államokba, és máshol is egyeztetett az USA kereskedelmi miniszterével. Utólag az is kiderült, hogy már februárban felvetette az autó- és akár egyéb vámok kölcsönös nullázását, de ezt Trump elvetette, 350 milliárd dollár értékben vetetne „energiát”. Von der Leyen novemberben épp a budapesti EU-csúcson pedzegette, hogy az orosz földgázt az USA-ból hozott LNG-vel válthatnák ki, az Európai Bizottság a héten jelentette be egy tervet, hogy teljesen megszüntesse az orosz energiafüggést.
Az Egyesült Államok az autókra, az acél- és alumíniumra, valamint az általánosan kivetett vámok mellett nemrég a filmekre is ilyen intézkedést jelentett be, ráadásul 100 százalékos kulccsal, ami a magyar gyártásnak is nagyon betehetne.
Trump épp csütörtökön jelentette be, hogy – a második ciklusa alatt elsőként – az Egyesült Királysággal sikerült megállapodást kötni a vámokról.
