Történelmi pillanat, új fejezet, mérföldkő – nem fukarkodtak a méltatással az Európai Unió és az Egyesült Királyság vezetői, amikor a hétfői csúcstalálkozójukon kötött egyezségről beszéltek. A három részből álló csomag számos okból fontos mindkét félnek, de több érzékenyebb kérdés megoldását későbbre halasztja.
Volt miről tárgyalni
A brexitnépszavazást és a kilépési folyamatot levezénylő konzervatívokat tavaly váltotta a munkáspárti Keir Starmer, aki többek között azzal kampányolt, hogy újra felmelegíti a kapcsolatokat az Európai Unióval. A közeledést csak erősítette, hogy Donald Trump elnökké választásával az USA kormányzatának viszonya hűvössé vált a többi nyugati országéval, összezárva viszont egységet tudtak mutatni az Egyesült Államok és a többi ország felé.
Jelképes pillanat volt az újrakezdésben, amikor februárban Starmer is részt vett egy informális EU-csúcson. A brexit óta ez volt az első alkalom, hogy az uniós állam- és kormányfők üléséhez a brit miniszterelnök is csatlakozott. Starmer viszont ott is jelezte: magába az EU-ba nem akar visszalépni.
Hiába nőtt nagyot a brexit óta a tagság támogatottsága, a britek visszalépése azt is jelentené, hogy ismét szabadon mehetnének az Egyesült Királyságba az uniós állampolgárok, ami bármelyik brit politikai erőnek elfogadhatatlan lenne. A britek az elsők között nyitották meg a munkaerőpiacukat a 2004-ben csatlakozott tagállamok, köztük Magyarország munkavállalói előtt, a brexitpártiak viszont többek között a migráció leszorításával kampányoltak a kilépés mellett. Az EU-n kívülről jövők visszaszorítását nem akadályozta az uniós tagság, az Egyesült Királyság a bel- és igazságügyek részeként a közös migrációs politika alól is kivételt kapott.
Uniós részről viszont szerettek volna könnyítést elérni a fiataloknak. Starmer nyilvánosan hangsúlyozta, hogy ugyan erre van lehetőség, de a szabad mozgás kizárt. A munkáspárti kormány egyébként is épp szigorított a bevándorlási szabályokon, miután még a konzervatívok alatt megugrott a migráció, amihez a La Manche csatornán átcsónakázó menedékkérők is hozzájárulnak. Utazási könnyítésekre viszont brit oldalról is volt igény: kétségtelenül nagy eredmény, hogy piros helyett kék útlevelük lett a brexit után is, de az csak lassabb beléptetősávokra jogosította fel őket. A méretes brit zeneiparból is rendszeresen panaszkodnak arra, hogy nehezebben tudnak turnézni a kontinensen.
Starmer nemcsak az EU-hoz vagy Norvégiához hasonlóan a közös piacához, hanem a vámuniójához sem akart visszacsatlakozni. Azzal eldobta volna az egyik előnyt, amit a kilépés hozott: az Egyesült Királyság önállóan köthet szabadkereskedelmi egyezményeket. Így kisebb piaccal a háta mögött alkudozhat, de elvileg testre szabottabb feltételeket harcolhat ki, ráadásul a protekcionistább tagállamok sem húzzák vissza.
Starmerék ki is használták ezt, amikor a világon elsőként egyeztek meg Trumpékkal a szinte mindenkire kivetett vámjai csökkentéséről, ráadásul Indiában is beelőzték az év végéig megállapodásra törekvő EU-t.
A brit kormány a hét eleji uniós alkuval két héten belül a harmadik egyezséget mutathatta fel, amivel az Egyesült Királyság a gazdasági oldalról régóta tartó fokozatos eljelentéktelenedése ellenére a saját fontosságát hangsúlyozhatta.
A vámunió kihagyása viszont magával hozta a brexit legnagyobb problémáját, amit máig nem sikerült teljesen megoldani. A brit fennhatóságú Észak-Írország és az EU-tag Írország között egyszerre két feltételt kellene teljesíteni, amik nagyjából kizárják egymást. A több évtizednyi vérengzést lezáró nagypénteki egyezménynek megfelelően továbbra is biztosítani kellene a szabad átjárást, de közben a kereskedelmet is ellenőrizni kellene. A kilépésre letárgyalt feltételek ismét felkorbácsolták az ellentéteket az Angliából bevándorolt protestánsok utódai és a katolikus írek közt. A brit kormány a konzervatívok alatt utólag is bele akart nyúlni az egyezménybe, és a felfüggesztésével fenyegetőzött, így 2023-ban finomhangoltak rajta.
Az EU ugyanakkor nem akar beengedni az 1990-es évek kergemarhakór-járványának hazájából olyan húst, állatokat és növényeket, amelyeket nem ellenőriz és nem felelnek meg az uniós szabályoknak. Megoldás lenne, ha a britek hozzáigazítanák a saját törvényeiket, előírásaikat az EU-éhoz. Így viszont a kemény brexit pártolói azonnal lecsapnának a brit kormányra, hogy elárulta a kilépést és feladta a brit szuverenitást. A Guardian szerint egy kormányzati tájékoztatón kijelentették, hogy a szabályozási akadályok lebontása valamennyire ellensúlyozná azt, hogy a brit kivitel 21 százalékkal esett az EU-ba, miközben a behozatal csak héttel. Magyarul a kétoldalú kereskedelmet nézve a brexittel mindkét fél rosszul járt, de a britek sokkal rosszabbul.
Az állat- és növényegészségügyi szabályok mellett részben a brit önrendelkezésről szól a halászat is. A területnek ugyan mostanra nagyon kicsi a gazdasági jelentősége, de a korábbi évtizedek makréla- és tőkehalháborúi is mutatják, mennyire érzékeny témáról van szó a britek szemében. EU-tagként be kellett engedniük az uniós halászokat a felségvizeikre, ahol uniós kvóták alapján igyekeztek fenntartani az állományt. A kilépési megállapodásban megegyeztek, hogy 2026-ra fokozatosan negyedével csökkentik a kvótát az uniós halászoknak, de utána akár ki is tilthatták volna őket a brit vizekről.
Az is kérdés volt, hogy vajon be tud-e szállni az Ukrajnát támogató „tettre készek koalíciójában” fontos szerepet vállaló Egyesült Királyság az uniós hadiipari és fegyvervásárlási programba. Márciusban jelentettek be egy csomagot, aminek a részeként akár 150 milliárd eurós közös hitelt vennének fel a tagállamok katonai eszközök, fegyverek vásárlására.
Üdv, és kösz a halakat
A héten megkötött végső egyezség tehát három elemből áll. Egy közös nyilatkozattal hangsúlyozták: ez egy új stratégiai partnerség első lépése, és évente csúcsokat tartanak a korábbi megállapodások betartatására.
Folytatták az eddigi hangzatos, de jelképes üzengetést az USA és más országok felé. Kiemelték a szabályalapú nemzetközi rendet és a „kölcsönös elkötelezettségünket a szabad, fenntartható, méltányos és nyílt kereskedelem” mellett, ami mögé nem nehéz belelátni a választ Trumpék egyoldalú lépéseire és vámjaira.
Leszögezték az orosz invázió elítélését, megerősítették Ukrajna önrendelkezésének és területi egységének további támogatását a „nemzetközileg elismert határain belül”. Vagyis nemcsak az oroszok által a 2022-es invázió kezdete óta elfoglalt területeken, hanem a 2014-ben megszállt Krímben is. A nyilatkozat itt több olyan fordulatot is használ, amit az uniós állam- és kormányfők is rendszeresen jóvá szoktak hagyni, de március óta már csak Orbán Viktor nélkül, és ugyanúgy beleraktak egy általában semleges országokra értett kiskaput a katonai támogatásra, mint a csúcstalálkozók végkövetkeztetéseibe.
Üzenetértékű, de mellette gazdasági jelentőségű is, hogy az acélnál a magas szén-dioxid-kibocsátással gyártott termékekre kivetett uniós vámot nem szedik be, cserébe összekapcsolják a kibocsátáskereskedelmi rendszereiket. Ezekkel gyakorlatilag forintosították a szén-dioxid-kibocsátást, amit adni-venni lehet, és elvben pénzügyileg ösztönzi a cégeket a tisztább technológiák bevezetésére.
Donald Trump a beiktatása után nem sokkal jelentette be 25 százalékos vám beszedését az USA-ba vitt acél után. A márciusban életbe lépett vámoknak ezt a részét ugyan a britek már lenulláztatták az Egyesült Államokkal kötött megállapodásban, de áprilisra már annyira nehéz helyzetbe került a British Steel vállalat, hogy előkészítették az államosítását, ezért fontos volt, hogy máshol is eredményeket mutassanak fel. A UK Steel acélipari lobbiszervezet üdvözölte a megállapodást, amivel a kormány szerint 2040-ig 9 milliárd eurót nyernek.
Abból viszont nagy brit felhördülés lett, hogy 12 évre meghosszabbították az uniós halászok jogait a felségvizeiken, bár megtartották a korábbi 25 százalékos kvótacsökkentést. A brit kormány egy 360 millió fontos (kb. 170 milliárd forintos) befektetési csomaggal igyekezett lenyeletni az egyezséget a part menti területek lakóival, és Starmer azt állította, hogy a brit halászok gyorsabban értékesíthetik majd a fogást.
Egy skót halászszervezet viszont „horrorshow”-t emlegetett, ami szerintük mutatja, mennyire nem törődnek velük a brit politikusok. A másik oldalról a konzervatív Telegraph francia halászokat kérdezett, szerintük az egyezséget nem is lehetett volna jobban megkötni.
A brit ellenzék is felkapta az ügyet. Kemi Badenoch, a konzervatívok vezetője azt emelte ki, hogy szerinte a kormány eredetileg csak négy évre akart megállapodni. „Ez lesz a halászati ipar vége” – írta X-re Nigel Farage, a UKIP volt és a felmérésekben előretörő Reform UK párt jelenlegi vezetője.
Van, amit első ránézésre lezártak, de még ki kell kalapálni a részleteket
Cserébe uniós és főleg francia engedménynek tekinthető, hogy védelmi partnerséget kötöttek. Így a britek részt vehetnek az uniós védelmi program akár 150 milliárd eurós részében. A kezdeményezésben az EU-n kívüli országok is részt vehetnének egy védelmi partnerséggel, és így tőlük is vásárolhatnak. A brit–uniós megállapodás idején viszont még nem volt mibe beszállni, a tagállami kormányok egymás között sem állapodtak meg a 150 milliárd eurós programról.
Azóta szerdán nyélbe ütötték az EU-szintű alkut, így ez az előfeltétel hamarosan hivatalosan teljesül. A brit–uniós csomaggal viszont csak az „első lépésig” jutottak a szigetország részvételéhez, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Politicónak a brit kormány is elismerte, hogy a második még hátravan. Az uniós programot egy közös kölcsön fedezné, így a lap szerint a briteknek pénzzel kellene beszállniuk.
Első ránézésre a briteknek kedvez az is, hogy a reptereken a gyorsabb „e-kapukat” használhatják ahelyett, hogy egy határőr külön vizsgálja őket. „A brit nyaralók több e-kaput használhatnak Európába, véget vetve a rettegett soroknak” – írta a brit kormány.
Az egyezség viszont kicsit homályosabban fogalmaz: a „megfelelő” helyeken lesz ilyen lehetőség.
A BBC-nek azt is elismerték, a könnyítés egy új uniós be- és kiléptetési rendszer beüzemelésétől függ, amit októberre terveznek, a tagállamok pedig egyedileg dönthetnek róla, és nem csak a britekre alkalmazhatják. Ráadásul már most is van olyan ország, ahová e-kapun keresztül mehetnek. Az alku többeket meglepett a brit turizmusban, mert eddig abban a tudatban voltak, hogy októbertől amúgy is használhatják az e-kapukat.
Egy fontos alapelvet legalább már kimondtak
A csomagban számos olyan elem is akad, amelyekről még folytatják a tárgyalásokat, mert egyelőre még nincs végleges megállapodás. Ilyenek az állat- és növényegészségügyi szabályok, amiket az egész brit–uniós kapcsolat legnehezebb ügye, az ír–északír határ helyzete miatt is rendezni kellene. Itt az adminisztratív költségekre hivatkozva pénzt is kellene erre szánnia a brit kormánynak.
Az egyezmény ugyanakkor – rövid, korlátozott kivételekkel – már kifejezetten kimondja az uniós szabályok dinamikus követését. Sőt, akár az uniós jogot is közvetlenül alkalmazhatnák, „amikor szükséges”, és kimondták, hogy legmagasabb szinten az EU bírósága értelmezné az uniós jogot. Cserébe egy sovány ígéretet kaptak rá, hogy korán bevonják őket az érintett jogszabályok döntéshozatalába, bár még a tagállamokat képviselő társjogalkotó testületben vagy akár az előkészítő szerveiben sem lehetnének ott. A tárgyalások haladását mutatja, hogy a Guardian szerint a brit kormány több tucat határellenőrző létesítmény feleslegessé válásával számol, és eladná ezeket.
Egyelőre azt is csak vizsgálgatják, hogy a britek részt vegyenek-e az uniós árampiacon. Anna-Kaisa Itkonen európai bizottsági szóvivő kedden jelezte, hogy ehhez a brit jogszabályoknak dinamikusan követniük kellene az uniósokat, és ezt az egyezmény is kimondja.
A dinamikus igazodás menetrend szerint szokta kivágni a biztosítékot a szuverenitásukat féltő konzervatívoknál és az EU-ellenes Reform UK-nál. „Ez azt jelenti, hogy a francia képviselők alkotnák az Egyesült Királyság szabályait, »Brüsszel« hozná a szabályokat, amiket követnünk kell, a Parlamentet pedig megint félreállítanák” – értékelte az egyezséget X-en Badenoch.
Még a fiatalok és a brit zenekarok sem örülhetnek
A fiatalok mobilitásáról és az esetleges erasmusos visszatérésről szintén folytatják a tárgyalásokat. Előbbiről csak annyi derült ki, hogy időben és a résztvevők számában korlátozott lenne. Utóbbinál rendezni kellene majd azt is, mennyit fizessenek a britek. Az Európai Bizottságtól kedden arra sem tudtak választ adni, mi lesz azoknak az uniós diákoknak a vízumjaival, akiket brit egyetemekre vettek fel. A brit zenekarok se lélegezhetnek fel, nekik szintén csak ígéret jutott, és a szakképzettségek kölcsönös elismerése is hasonlóan járt – utóbbinál a BBC szerint inkább az EU ellenérdekelt.
A sok nyitott kérdés azt mutatja, hogy ugyan az újbóli közeledés ígérete mellett fel lehet mutatni egy rakás dokumentumot, de a britek halászati engedményét leszámítva nem sok konkrét eredményt hozott a megállapodás, különösen a brexit legnagyobb problémáját jelentő ír határnál. A végső alkuhoz vezető úton viszont fontos, hogy az EU kimondatta a dinamikus igazodás és az EU bíróságának szerepét a brit kormánnyal.
