Az Európai Unió a szemünk láttára a béke, a demokrácia és jólét ígéretéből a háború, diktatúra és elszegényedés valóságává kezd válni, jelentette ki az Európai Unió Parlamenti Elnökeinek Konferenciáján Kövér László. A hétfői ülést levezető magyar házelnök szerint az Európai Uniónak nem volt ereje – sőt, talán szándéka sem –, hogy diplomáciai eszközökkel megelőzze az orosz-ukrán háborút, és ahhoz sem, hogy szankciós politikájával megfékezze Oroszországot. A gazdaságstatisztikai adatok azt bizonyítják, hogy az uniós szankciók több kárt okoztak az Európai Unió tagállamainak, mint Oroszországnak. Az eddigi kudarcok ellenére a jelenlegi uniós politikai elit katonai értelemben is igyekszik belesodorni az Európai Uniót a háborúba.
Felborult az uniós intézmények és tagállami kormányok, energia- és klímapolitika közti egyensúly, utóbbinak tudta be az áramellátási zavarokat is. A nemzeti szuverenitással, alulról épített EU és az Európai Egyesült Államok, mint a „magánhatalmak által uralt birodalom” kizárják egymást, utóbbi szerinte Európán kívüli hitelezők érdeke.
Az uniós politikai elit szerinte felrúgni készül az uniós belső demokrácia szabályát, az alapszerződések által szavatolt egyhangú tagállami döntéshozatal rendjét. Ez megnyitja az utat egy, a politikai többségre hivatkozó, de valódi felhatalmazással nem rendelkező szűk csoport diktatúrája és a tagállami szuverenitások teljes felszámolása előtt, vélte Kövér. (Az Európai Bizottság múlt héten javasolt egy ütemtervet, hogy az uniós tagállamok függetlenedjenek az orosz energiától. Ezt legalább részben olyan jogszabályokkal fogadnák el, amelyeket – az alapesetben használt minőségi többség mellett – egy-két tagállam nem tud vétózni.)
Sztefancsuk: vagy a demokrácia, vagy az autokrácia győz
Örülök, hogy nem kell bizonygatnom, hogy Ukrajna egy háború áldozata, jelentette ki Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnök az uniós és tagjelölt országokból érkezett kollégái előtt.
Az ülésen Sztefancsuk arról beszélt: mély hálát éreznek valamennyi uniós tagállam felé, emlékszik a látogatásaikra Bucsába és Irpinybe, „bombák hullanak oda, ahol tegnap még játszóterek voltak”. A kontinens központi kihívásának tartotta az oroszok által kirobbantott háborút, szerinte a többi kihívás megoldása is attól függ, hogy meg tudják-e állítani. Európának is ki kell állnia az értékei, például a jogállamiság, nem pedig egy gyilkos által kínált olcsó energia mellett, jelentette ki. Vagy a demokrácia, vagy az autokrácia győz. Ukrajna kész a tűzszünetre, ezt szoros együttműködésben kell végrehajtania Európával és az USA-val. Ezen a ponton nincs szükségük kioktatásra, minden nemzetnek megköszönte a támogatást. Egységbe kovácsol minket egy európai jövő – utalt Ukrajna tagjelöltségére, ahol az első csatlakozási fejezetek megnyitását a magyar kormány blokkolja.
Halla-aho: A behódolás nem patrióta álláspont
Sztefancsuk beszédét a résztvevők túlnyomó többsége felállva megtapsolta. Az ülésen számos országból, például Belgiumból, Litvániából, Írországból és Svédországból kiálltak Ukrajna támogatása és uniós csatlakozása mellett.
Sok tagállam építette az olcsó orosz energiára a gazdaságát, figyelmen kívül hagyva a figyelmeztető jeleket, jelentette ki a finn Jussi Halla-aho. A legsürgősebb kihívás, hogy tanuljanak ezekből a hibákból. Oroszország sürgető fenyegetés, nem elég a frontországok hozzájárulása, a nagy tagállamoknak többet kell tenniük.
„Szimpatizálok” Orbán Viktor Európai Uniót kritizáló megjegyzéseivel, de „nem a defetista következtetéseivel. A behódolás az oroszhoz hasonló imperialista rezsimeknek aligha európai patrióta megoldás a problémáinkra.”
(A Finnek nevű euroszkeptikus párt politikusa, volt vezetője 2014 és 2019 között európai parlamenti képviselőként az Identitás és Demokrácia (ID) nevű frakció tagja volt. 2024-ben az ID-ből egy kivétellel mindenki átült a Fidesz mostani, Patrióták Európáért nevű frakciójába, aki addig benne maradt.)
Nem tudok eltekinteni attól, hogy Ukrajnát támogassuk, indította beszédét a ciprusi Annita Demetriou. Tudjuk, hogy Ukrajna folyamatosan a szuverenitását védi és a saját hazája is megosztott, utalt arra, hogy az országot úgy vették fel, hogy a harmadát Törökország tartja megszállva.
Ha Oroszország nem harcol tovább, vége lesz a háborúnak, ha Ukrajna tesz így, megszűnik létezni, figyelmeztetett Franciaországból Bruno Fuchs.
Mark Daly ír felsőházi vezető szerint 2004-ben Magyarország nem csak egy közös piachoz csatlakozott, de a közös értékeikhez is.
Többen kiálltak a szuverenitás mellett
Egy tagállam felvételénél az érdemeire figyeljenek, fogalmazott óvatosabban Natalija Kiszelova bolgár házelnök, a szlovák Richard Raši is érdemalapú bővítést szorgalmazott.
Jean-François Rapin a jobbközép francia Köztársaságiaktól azt is hangsúlyozta, hogy figyelnünk kell a szubszidiaritásra, az uniós intézmények nem sérthetik meg a nemzeti szuverenitást.
Walter Rosenkranz, az osztrák Nemzeti Tanács elnöke a patrióták pártcsaládjához tartozó FPÖ-ből kiemelte, hogy a nemzeti parlamenteknek különleges szerepük van a szubszidiaritás elvének felügyeletében. A politikus – aki áprilisban Orbán Viktorral találkozott Budapesten – úgy vélte, ez az elv a híd a különböző szabályozások között (azaz mindenről a lehető legalacsonyabb szinten döntsenek).
Az Európánk legalább annyira Budapest vagy Brüsszel, mint Strasbourg, Riga vagy Dublin, jelentette ki Roberta Metsola. Az Európai Parlament elnöke szerint Európa akkor működik a legjobban, ha együttműködik. Vannak, akik visszafordítanák az európai intergrációt és bezárnák a kapukat, de nem az a kérdés, ki van ki ellen, ezért támogatják ma is a lehető legegyhangúbb következtetéseket Ukrajnáról.
Kövér László házelnök az ülés elején bejelentette, hogy ugyan az elnökségi „trojkával” – azaz a spanyol és belgiumi kollégájával – elfogadták a záródokumentumukat, de reggel még tárgyaltak az Ukrajnáról szóló részről, a végső szöveget hamarosan elküldik a tagállami parlamenteknek. A délelőtti rész végén közölte, hogy a kompromisszumos szöveget eljuttatták a delegációkhoz. Remélte, hogy a megítélésük szerint siker koronázta a beadott módosítók integrálását a szövegbe.
A konferencián az uniós tagállamok nemzeti parlamenti kamaráinak elnökei, az Európai Parlament elnöke, valamint megfigyelőként, állandó meghívottként a tagjelölt országok parlamenti elnökei – így többek között a hétvégén a málenkij robot budapesti emlékművét koszorúzó ukrán Ruszlan Sztefancsuk –, továbbá különleges meghívottként egyéb európai országok házelnökei vesznek részt. A rendezvényt gyakorlatilag a tavalyi, soros magyar uniós elnökség miatt tartották most Magyarországon.
Az ülés megnyitóján Orbán Viktor Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében kért párbeszédet a résztvevőktől, és többek között kijelentette, hogy ezt a háborút elvesztettük.
Cikkünk frissült: bővült az, amit Kövér László elmondott, illetve Roberta Metsola EP-elnök és több felszólaló bekerült a szövegbe.
