Orbán: Ezt a háborút elvesztettük
A nemzeti szuverenitás védelmében és Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében kért párbeszédet Orbán Viktor az Európai Unió Parlamenti Elnökeinek Konferenciájától a hétfői, budapesti ülésükön.
A miniszterelnök az 1648-as vesztfáliai békéhez, a „modern nemzetállamok születéséhez” fogható átalakulásról beszélt: szerinte a liberális politika megbukott, a helyét egy patrióta vezetés vette át. Az Egyesült Államok az elmúlt 80 évben a liberális világrend fenntartásában volt érdekelt, de „ennek vége”: megkezdte a lebontását, „a régi világ rendje számukra az óceán túlsó partján lezárult”. Kína rohamléptekben fejlődik, India készül, hogy kilépjen a globális színpadra a világ legnagyobb piacával, de Európa felkészületlen. Olyan, mintha az előző évtized válaszaival próbálná megoldani a következő problémáit.
Ha úgy vezettük volna Magyarországot, ahogy az Európai Bizottság vezette az EU-t, már tönkrementünk volna. A nemzeti parlamentek nem szerződéssel jöttek létre, hanem szerves fejlődéssel nemzeti alapon, ezért visszatetsző és gőgös, amikor „senki által meg nem választott” bürokraták leckéztetik a megválasztott vezetőket. Mindenre az a válasz, hogy a központ megerősödött, a tagállamok gyengültek, a baj pedig súlyosbodott. Aki ellenállt a központosításnak, azt az uniós források megvonásával fenyegetik, enélkül „Brüsszel” beavatkozik és megbuktatja a kormányokat szuverenitást feladó „ügynökpártok” hatalomra segítésével. Ezt 2018-ban és 2022-ben is megpróbálták sikertelenül, most harmadszor próbálkoznak, de Magyarország nincs ezzel egyedül. Nyíltan bevallják, hogy le akarják rontani a gazdaságot, hogy bábkormányt hozzanak létre, jelentette ki. Ebből csak gyenge Európa lesz, nem ezért jött létre az EU. Közben „dagad a brüsszeli NGO-botrány”, a föderális Európa szószólóinak támogatásával „puccskísérletet” hajt végre a nemzeti parlamentek ellen, de a magyar parlament egy 2022-es határozatával többek között rögzítené az uniós hatásköröket.
„Senki nem meri kimondani, de ezt a háborút elvesztettük”
– jelentette ki a miniszterelnök a konferencián, ahová az uniós parlamentek mellett többek között a tagjelöltek, így Ukrajna delegációját is meghívták. „Ne legyen igazam, de a vége az lesz, hogy egyedül maradunk a háborúval a szomszédunkban, miközben minden pénzünket egy elérhetetlen győzelemre fordítjuk.” A háború folytatásával Európa helyzete csak romlik, jelentette ki. Tisztában van vele, hogy nem mindenki ért egyet a magyar állásponttal Ukrajna EU-csatlakozásának ügyében. (A legutóbbi két uniós csúcson az állam- és kormányfők 27-ből 26-an, Orbán nélkül fogadtak el következtetéseket Ukrajnáról.) Ez a kérdés külön konferenciát érdemelne, de szerinte ha felveszik Ukrajnát, felveszik a háborút is. Jó okkal nem vettek fel még háborúban álló országot. Ukrajna csatlakozása olyan terhet jelentene, amit nem bírnának el. Magyarországot és a többi közép-európai országot nem morális vagy szociális gesztusként vették fel, hanem azért, mert a korábbi tagok kivétel nélkül jól jártak. Ukrajnával máshogy áll a helyzet, rossz üzlet lenne: „agrárválság, munkanélküliség, eladósodás, életszínvonal-esés”. Tanulmányozzák a magyar álláspontot és fontolják meg az érveket, kérte.
Feladták az eddigi sikeres európai stratégiát, ami részben olcsó orosz energiára épített, új viszont nincs. A szankciók miatt csak drágán jutunk energiához, a zöld uniós programmal tönkreteszik az európai valóságot. A kötelező leválás az orosz energiáról „egyszerűen megöli a magyar gazdaságot”, duplázódna az energia ára, „Brüsszel” nem akarhatja tönkre tenni a magyar családokat.
Európa gazdag és gyenge, ez a legveszélyesebb kombináció, de a nemzetállamok tették sikeressé. Az EU mindent a nemzeti parlamenteknek köszönhet, „tegyük Európát újra naggyá” – zárta a beszédét angolul a Donald Trump kampányszlogenjére hajazó magyar elnökségi mottóval.
A konferencián az uniós tagállamok nemzeti parlamenti kamaráinak elnökei, az Európai Parlament elnöke, valamint megfigyelőként, állandó meghívottként a tagjelölt országok parlamenti elnökei – így többek között a hétvégén a málenkij robot budapesti emlékművét koszorúzó ukrán Ruszlan Sztefancsuk –, továbbá különleges meghívottként egyéb európai országok házelnökei vesznek részt. A rendezvényt gyakorlatilag a tavalyi, soros magyar uniós elnökség miatt tartották most Magyarországon.
