Húsz éve még az amerikai elnök is a Vörös téren volt, idén már az azeri se megy Putyin katonai parádéjára
Dróntámadások kockázata miatt kimaradó repülőjáratok, kerülőutakon érkező államfők, biztonsági okokból korlátozott mobilforgalom kísérte Moszkva készülődését a győzelem napjára, miután Vlagyimir Putyin május 8-10. közöttre javasolt tűzszünetét Ukrajna elutasította. Az ukrán elnök közölte, nem ad hitelt Putyinnak, aki az amerikaiak által javasolt és az ukrán fél által elfogadott 30 napos tűzszünetet elutasította, és a szűkebb korlátok között megadott részleges tűzszünetet sem tartotta be.
Volodimir Zelenszkij kijelentette: nem tudja garantálni azoknak a politikusoknak a biztonságát, akik az Ukrajna ellen negyedik éve háborút vívó Oroszország fővárosának szívébe, a Vörös térre kilátogatnak pénteken a katonai parádéra. Bár hivatalosan a háromnapos tűzszünet nem lépett életbe, május 8-ra virradóra sem ukrán, sem orosz oldalról nem jelentettek komoly dróncsapást, ellentétben a korábbi napokkal – írta a Meduza.io.
Már rég nem úgy jönnek a vendégek, mint korábban
Május 9. Oroszországban az egyik legfontosabb ünnepnap, II. világháború lezárásának ünnepe és idén a 80. évforduló okán kiemelt esemény, a szokásosnál is nagyobb katonai felvonulással a Vörös téren. Ez már a negyedik május 9. azóta, hogy Vlagyimir Putyin 2022 februárjában Ukrajna ellen indította teljes erejű háborúját, és az első jubileumi alkalom, ám már régóta nem számíthat a legmagasabb rangú nyugati vendégekre.
2015-ben már a Krím annexiója, a Malaysia Airlines utasszállítójának orosz párti szeparatisták általi lelövése, és donyecki harcok után vagyunk, ami nem szigetelte ugyan el Oroszországot, de a barátságos diplomáciai gesztusok – a görög elnök moszkvai utazását kivéve – nyugati részről már nem férhettek bele. 2010-ben még igen – bár ez is már egy feszültebb időszakra esik a dél-oszétiai ötnapos grúz-orosz háború és Grúziához tartozó, de csak orosz támogatással létező szakadár Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének orosz elismerése miatt –, akkor mindenesetre a történelmi szövetségesek, a francia, brit, amerikai lengyel veteránok is részt vettek a parádén, amelyet a Vörös téren számos európai ország vezetője, köztük a német kancellár is megtekintett. De az utolsó igazán feszültségek nélküli jubileumi alkalom 2005-ben volt, akkor a német kancellár mellett az amerikai és a francia elnök, valamint az Európai Bizottság vezetője is együtt ünnepelt Putyinnal.
Ez most fel sem merülhetett, bár az EU-ból is lesz egy kormányfő, aki leutazik a moszkvai ünnepségre: Robert Fico. Rajta kívül az Európai Parlament öt képviselője jelezte részvételét, egy-egy ciprusi, cseh és szlovák képviselő mellett a Die Linkéből kivált szélsőbalos Sahra Wagenknecht pártja a BSW két képviselője utazik el.
Az elmúlt alkalmak szokásos vendégei viszont ott lesznek, a Putyinnal külön tárgyalásokat is folytató Hszi Csin-ping kínai államfő mellett ott lesz a szerb és a kubai elnök, a Venezuelát a gazdasági nehézségeket követő minden tüntetés ellenére még mindig vezető Nicolás Maduro, az öt volt szovjet közép-ázsiai ország elnöke, Dél-Kelet-Ázsiából Vietnám, Mianmar, Afrikából pedig Kongó, Burkina Faso vezetői és ezúttal jelen lesz Brazília elnöke, az állítólag Ukrajna és Oroszország között közvetítői szerepre készülő Lula da Silva is.
Robert Fico és Aleksandar Vučić mellett ott lesz Orbán Viktor harmadik politikai szövetségese, Bosznia-Hercegovinához tartozó, boszniai Szerb Köztársaságot 2006 óta vezető Milorad Dodik, aki egyre nyíltabban utasítja el törékeny balkáni államszövetséget. A magyar miniszterelnök viszont távol marad, ezt Gulyás Gergely is egyértelművé tette a csütörtöki kormányinfón. A hitleri csapatok kiverése Magyarországról a kormányzati narratíva szerint a budapesti zsidóknak ugyan felszabadulást, az ország egészének egy újabb totalitárius, gyilkos diktatúra kezdetét jelentette. Magyar politikusnak nincs helye Moszkvában, derült ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszából, miért nem lesz az általában elfogadott nagyköveti szintnél magasabb képviselet egy ilyen ünnepséget, függetlenül Oroszország nemzetközi helyzetétől. A miniszter ironikusan megjegyezte, hogy május 9. neki legfeljebb a Gergely-nap okán hordoz egyértelműen pozitív üzenetet.
Van pár meglepő érkező és pár távolmaradó
Örményország miniszterelnöke jelen lesz az ünnepségen, bár Nikol Pasinjan egy időben nem számított a Kreml barátjának, ráadásul az Oroszországgal szövetséges ország az utóbbi időben távolodott is Moszkvától, elsősorban azért, mert az orosz fél nem akadályozta meg, hogy Azerbajdzsán visszaszerezze az örmények lakta Hegyi Karabahot, ahonnan a teljes, 150 ezres örmény lakosság elmenekült. Ugyanakkor nem lesz ott a Moszkvához gyors léptekkel közeledő Grúzia miniszterelnöke.
Az eredeti tervekkel ellentétben távol marad az indiai elnök. Narendra Modi ott lett volna, ahogy 2015-ben is tette, ám a Pakisztánnal ismét forró szakaszba lépett ellenséges viszony miatt végül otthon maradt. Meglepő módon csak nagyköveti szinten képviselteti magát az ünnepségen Észak-Korea, pedig a zárt kommunista rezsimben élő állam hivatalosan, saját katonáival közvetlenül is részt vesz az Ukrajna elleni háborúban Oroszország oldalán.
Putyin nem tudta távol tartani saját háborúját
Zelenszkij bejelentése már önmagában is célt ért azzal, hogy Putyin nem tudott úgy tenni, mintha Oroszországot a hátországban egyáltalán nem érintené az általa 2022 februárjában Ukrajna ellen indított háború. Igaz, ez annyiban még jól is jön az orosz vezetésnek, hogy így a hivatalos narratívába beleillesztve könnyebben töltse meg aktuálpolitikai tartalommal a történelmi ünnepet: az a háború is a nácizmus ellen zajlott, és a Kreml szerint most is ugyanerről van szó az „ukrajnai náci vezetéssel” szemben.
Az orosz elnök csütörtöktől szombatig tűzszünetet rendelt el az ukrajnai háborúban, tekintettel a győzelem napi ünnepségekre. Ukrajna szerint az orosz haderő azonban nem tartotta be ezt, szerda hajnalban meg még két ember halálát okozó csapásokat mértek Kijevre. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban értelmetlennek nevezte a háromnapos tűzszüneti tervet, és a márciusi amerikai javaslatnak megfelelően legalább 30 napos, feltétel nélküli fegyverszünetet ajánlott. Ennek elutasítására tekintettel Ukrajna a napokban intenzíven támadja drónokkal Oroszországot.
Emiatt már szerdán országszerte 350 járat késett vagy maradt ki, ami 60 ezer utast érintett. A szerda délelőtt útnak indult szerb elnök gépe sem ért el könnyen Moszkvába. Bár Szerbia nem szüntette meg légi összeköttetését Oroszországgal – és az EU elvárásai ellenére szankciókat sem vezetett be –, a balti légtéren keresztül nem repülhetett, így Törökországon és Azerbajdzsánon át haladt. A dél-kaukázusi ország fővárosában így is le kellett szállnia, ahol közölték a szerb elnökkel, hogy a gépe nem mehet tovább, mert az Oroszország és Ukrajna között folyó harcok miatt nincs erre engedélye. Néhány órás várakozás után azonban folytathatta az útját. Váratlan volt az azeri akadály, elvégre Azerbajdzsán és Oroszország között folyamatos a légi közlekedés, ráadásul az azeri elnök az akkori állapot szerint még tervezte részvételén a moszkvai ünnepségen.
Néhány órával később azonban Ilham Aliyev közölte, hogy eláll az utazástól. Hivatalosan azért, mert az országot apjától megörökölve 2000 óta irányító Aliyevnek részt kell vennie a Heydar Aliyevről szóló megemlékezésen. A magyarázat nem túl meggyőző. Nyilván korábban is tudhatta volna, hogy saját apjára emlékező rendezvény lesz otthon. Sokkal inkább lehet arról szó, hogy az azeri elnök végül a részvételi szándékának jelzése után nem látta jelét annak, hogy Moszkva rendezné a tavaly decemberi repülőgép-katasztrófa miatti konfliktusukat. Akkor a Bakuból Groznijba tartó azeri utasszállítót orosz légvédelmi rakéta találta el. A tragédiában 69 ember meghalt, de csodával határos módon 29 ember megmenekült, miután a gép kazah területre jutva földet ért.
Aliyev bocsánatkérést és jóvátételt követelt, de Oroszország nem ismerte el érintettségét, Putyin beérte annyival, hogy általánosságban fejezte ki részvétét. Moszkva most is elengedte a füle mellett a jelzést. Putyin tanácsadója, Jurij Usakov sajnálattal vette tudomásul a történteket, az Egységes Oroszország kormánypárt parlamenti képviselője, az egykori olimpiai bajnok gyorskorcsolyázó Szvetlana Zsurova pedig annyit mondott, hogy „nem kell összeesküvés-elméletet keresni a” Aliyev döntése mögött.
Miért május 9. a május 8., ami május 7.?
Nyugaton május 8-án ünneplik azt, amit a Szovjetunióban és megszűnte után Oroszországban május 9-én: a II. világháború európai lezárását – maga a világháború Japán 1945. szeptember 1-i kapitulációjával ért véget. Oroszországban – illetve a Szovjetunióban, nagyjából a hatvanas évek óta ünnepelt dátum a szovjet-orosz terminológia szerint ráadásul nem is az 1939. szeptember 1-jén Lengyelország német megtámadásától indult II. világháború, hanem a Szovjetunió 1941-es megtámadásától Németország kapitulációjáig tartó Nagy Honvédő Háború lezárásának ünnepe.
De miért ünnepel más dátumot a Nyugat és Oroszország? Németországgal a szövetségesek már május 7-én aláíratták a kapitulációt, amely másnap, közép-európai idő szerint 23:01-kor lépett életbe. Ekkor Moszkvában már május 9. hajnali egy óra volt, de nem ez az időeltolódás az igazi oka a különbségnek. A május 7-i dokumentumot ugyanis Reimsben, tehát a nyugati szövetségesek által ellenőrzött területen írták alá, az Európában harcoló amerikai csapatok vezetője, Dwight Eisenhower főhadiszállásán. Eisenhower nem volt ott, az amerikaiakat Walter Bedell Smith tábornok képviselte, a németek részéről Alfred Jodl, a Fegyveres Erők Főparancsnoksága (OKW) vezetője volt jelen, szovjet részről pedig Ivan Szuszloparov. A tábornoknak azonban erre nem volt felhatalmazása a szovjet vezetéstől.
Sztálin érezte, hogy ennek presztízsjelentősége van, ezért május 8-ra újabb aláírási ceremóniát követelt, amit Berlinben, pontosabban a romokban heverő birodalom állapota miatt a Berlin melletti Karlhorstban tartottak meg. Eisenhower erre sem ment el, helyette Arthur Tedder jelent meg, de az amerikaiak elismerték a ceremónia teljes értékét, kötelezve a németeket, hogy a szovjet igényeknek megfelelően járjanak el. Itt már Georgij Zsukov marsall volt a szovjet részről az aláíró, Sztálin jóváhagyásával. Franciaország felé is gesztust gyakoroltak, tanúként aláírhatta a megállapodást Jean de Lattre de Tassigny tábornok is.
Ez a második ceremónia este 11-re ért véget – Moszkvában ez megintcsak május 9. hajnali egy órát jelentett, de még fontosabb, hogy a dokumentum is ezen a napon érkezett a szovjet fővárosba, ezért Sztálin a háború lezárásának hivatalos dátumaként május 9-ét jelölte meg, egyértelműsítve azt is, hogy a reimsi helyett a karlhorsti kapituláció dokumentum tekinthető teljes értékű iratnak.
A kérdésének Oroszország által Ukrajna ellen valójában már 2014-ben, a Krím elfoglalásával megkezdett háborúja óta újabb jelentéstartalma van, Ukrajna ma már május 9. helyett május 8-át ünnepli. Az 1941-1945 közötti Nagy Honvédő Háború is kikerült az emlékezetpolitikai kánonból, ma már az 1939-tól 1945-ig tartó II. világháborúról emlékeznek meg, amit az ország világháborús emlékművein is korrigál, eltávolodva a szovjet múlttól.
