Zelenszkij megüzente, nem garantálja azok biztonságát, akik a Vörös térre mennek a katonai parádéra
Nem fogadja el Ukrajna azt a három napra szóló tűzszünetet, amelyet az orosz elnök javasolt a második világháború befejezésének jubileumi évfordulójára – írta a New York Times. Moszkvában május 9-én lesz a Vörös téren katonai felvonulás – a szovjet-orosz történelmi zsargonban ez a Szovjetunió 1941-es német megtámadásától a náci Németország 1945-ös kapitulációjáig tartó Nagy Honvédő Háború végét jelenti, amelynek hivatalos dátumaként az oroszok nem május 8-át, hanem május 9-ét ismerik el.
A rendezvényen az EU-ból egyetlen tagország képviselőjeként ott lesz a szlovák kormányfő, Orbán Viktor politikai szövetségese, Robert Fico. Elmegy az ünnepi katonai felvonulásra a kínai elnök, Hszi Csin-ping is.
A háromnapos tűzszünetet Ukrajna azért utasítja el, mert kitart az amerikaiak által javasolt 30 napos tűzszünet mellett, amelyet az orosz elnök elutasított. Vlagyimir Putyin ehelyett egy részleges, tengerre kiterjedő, valamint a civil infrastruktúra támadását kizáró tűzszünetet javasolt, ezt elfogadták ugyan a felek, de kölcsönösen azzal vádolták egymást, hogy ezt megszegték. Ezután Putyin húsvéti tűzszünetet javasolt, amit Ukrajna elfogadott, ám két nappal később Zelenszkij kijelentette, hogy ezt a frontvonalon az oroszok nem tartották be.
A mostani, május 9. környékére orosz oldalról javasolt tűzszünetet a fentiek alapján utasítja el Zelenszkij, aki szerint tárgyalni érdemben nem is lehet semmiről ennyi idő alatt, márpedig a tűzszünetnek akkor van értelme, ha az előrelépést jelent a háború lezárása felé.
Egyúttal kijelentette: Ukrajna nem tudja garantálni a Vörös téren megjelenők biztonságát május 9-én – írta a New York Times. Azzal érvelt, hogy Oroszország sem tette meg, Kijev ellen akkor is rakétatámadást hajtott végre, amikor az ukrán fővárosban külügyminiszteri találkozót tartottak. Korábban Ukrajna hírszerzési főnöke, Kirilo Budanov is figyelmeztetést küldött, közölve, hogy akik kimennek a Vörös térre, jobban teszik, ha „visznek magukkal füldugót”.
Ezzel beindult az üzengetés, az orosz külügyminisztérium szóvivője Marija Zaharova visszautasította „a közvetlen fenyegetést”, majd a két putyini ciklus között elnökként is szolgáló egykori kormányfő, jelenleg az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöki tisztét betöltő Dmitrij Medvegyev írta meg a Telegramon a maga szokásos stílusában: „A borostás zöld szemétláda közölte, hogy elutasítja Putyin javaslatát a háromnapos tűzszünetről, és nem tudja garantálni a világ vezetőinek biztonságát Moszkvában. Kinek kell az ő biztosítéka? (…) Ez a nyomorult pontosan tudja, hogy a győzelem napján egy valódi provokáció esetén senki sem garantálja, hogy Kijev megéri május 10-ét.”
Érdemi előrelépés nincsen a Donald Trump által kezdeményezett tárgyalásokban sem. Az amerikaiak közvetlenül tárgyalnak az oroszokkal és az ukránokkal, lényegében közvetítői szerepet töltve be a két utóbbi között. Az Egyesült Államok januárban ismét hivatalba lépett elnöke választási kampányában azt mondta, egy nap alatt – később ezt három hónapra módosította – tető alá hozza a békét, és ebben segítségére lesz, hogy jól ismeri az orosz elnököt. Putyin azonban igyekezve megőrizni az amerikaiak jóindulatát, kitért az érdemi kompromisszumok elől, semmit nem adott fel Ukrajnával szembeni követeléseiből, és a támadások intenzitását is növelte. Trump áprilisban a Kijevet ért, 12 halálos áldozatot követelő orosz támadás után már „Vladimir STOP!” üzenettel posztolt is, jelezve, hogy fogytán az amerikai adminisztráció türelme. Az orosz támadások intenzitása azonban kevéssé csökkent, igaz, a fronton ezzel áttörést nem tudtak elérni a védekező Ukrajnával szemben, amely több diplomáciai fiaskó után kezdi megtalálni a hangot Trumppal. A héten egy amerikai–ukrán megállapodás is született az ukrajnai ásványkincsek amerikaiaknak biztosított hozzáféréséről, amely nyomán kereskedelmi alapon az Egyesült Államok akár fenn is tarthatja Ukrajna katonai támogatását.
