Sötét képet fest a magyar gazdaságról egy uniós látlelet

Magas inflációra, lassan visszapattanó növekedésre számított az Európai Bizottság a szerdán kiadott magyar országjelentésében. A testület többek között azt javasolta, hogy a kormány fogja vissza a költekezést, de fordítson többet védelemre, csökkentse a piactorzítást, valamint sürgősen pörgesse fel az uniós helyreállítási terv végrehajtását.

Az uniós testület a magyar túlzottdeficit-eljárást is érintő éves tavaszi csomagja részeként jelentette meg az országjelentését és az ajánlásait. A dokumentumokra hivatalosan még a tagállami Tanácsnak is rá kell bólintania, de ez általában csak formaság.

A jelentés alapján a tavalyi 0,5 százalékos gazdasági növekedés után hiába várt repülőrajtot a magyar kormány. Az Európai Bizottság a májusi előrejelzésének megfelelően idén csak 0,8 százalékra, jövőre már 2,5 százalékra számít. Utóbbit a javuló kereslet és az új ipari kapacitások hajtják majd, különösen az elektromos autóknál, írta a testület. Ugyanakkor a vámok miatt nagyon bizonytalannak tartotta a magyar gazdasági kilátásokat. (Bár nem nevesített országot, de korábban Magyar Levente külügyminisztériumi államtitkár szinte kibírhatatlannak nevezte az Egyesült Államok autókra és az alkatrészeikre kivetett vámjait.)

A dokumentum megállapította az inflációról, hogy nagyot esett a 2023-as 17 százalékos csúcs óta, de továbbra is magas az élelmiszereket, az energiát, az alkoholt és a dohánytermékeket leszámítva, miközben összességében 2025 első negyedévében ismét növekedett. A hazai kereslet és a növekvő élelmiszerárak várhatóan 2025-ben is magasan tartják. Magyarország ment át a harmonizált fogyasztói árindexek legmagasabb növekedésén az EU-ban, ezért az inflációs várakozások továbbra is magasak.

A befektetések 2023-ban 7,7, 2024-ben 11,1 százalékkal estek, ami a legnagyobb csökkenés az EU-ban, bár magas szintről. Közben az építkezési árak emelkedése uniós rekordot döntött. Utóbbit okolta a jelentés a befektetések csökkenéséért a gazdasági bizonytalansággal együtt, ebben középtávon növekedési kockázatot is látott.

A túlzottdeficit-eljárásban ugyan nem lépett az Európai Bizottság, de a jelentésben kockázatosnak látta a költségvetési célok elérését. A májusi előrejelzésének megfelelően úgy számolt, hogy idén 4,6, jövőre pedig még magasabb, 4,7 százalékos lehet a hiány bruttó nemzeti össztermékhez (GDP-hez) képest. (Utóbbiról megemlítette, hogy a kormány májusban 2,9-ről 3,7 százalékra emelte a 2026-os célt.) Az eljárásban eredetileg ezt 2026-ra kellene a szabályos három százalékra csökkenteni, bár épp szerdán javasoltak a védelmi kiadásoknál egy részleges kivételt. „Egy reális és stabil középtávú költségvetési kerettel” a magyar pénzügyek „hitelesebbek és hatékonyabbak lennének”, utalt az Európai Bizottság a korán beadott, aztán módosítgatott költségvetésekre.

Magyarország továbbra is sérülékenységekkel néz szembe, különösen a versenyképességnél és a kormányzat finanszírozási igényeinél, miközben „mérsékelten” lépett fel miattuk a kormány. A jelentés többek között felemlegette az 2024-ben amúgy is emelkedő államadósság magas kamatait és a házak drágulását.

A kormány bizonyos intézkedései torzítják a piacot, széles körben vet be támogatott kölcsönöket, amik gyengén célzottak. Így olyasmire megy a pénz, ami csekély hasznot hoz és mérsékelten növeli a termelékenységet. A költségvetési felügyeletet tovább gyengítették többek között a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák), amik a hibáikkal tovább növelhetik a kormányzati kiadásokat. (A kekváknál bizottsági javaslatra a tagállamok is szinte egyhangúlag problémákat láttak, ezért 2022-ben minden új uniós támogatástól eltiltották ezeket.)

Közben az elöregedés miatt Magyarország az egyik legmeredekebb emelkedésre számíthat a nyugdíjkiadásoknál, miközben a rendszer várhatóan növeli az egyenlőtlenségeket, de a kormány jelezte, hogy rövid távon nem akar változtatni.

A munkaerő termelékenysége az egyik legalacsonyabb az EU-ban és ugyanott áll, mint 15 éve, holott a hasonló jövedelmű uniós országoké átlagosan tíz százalékkal nőtt. 2010-hez képest majdnem húsz százalékkal nőtt a foglalkoztatottság, ami több mint 700 ezer embert jelent, de nagyrészt alacsony képzettségű munkaerővel, miközben az oktatási rendszer nem termel ki elég képzettebb dolgozót, ami visszafogja a növekedési kilátásokat. Főiskolára és egyetemre az egyik legkisebb arányban mennek a magyarok az EU-ban, gyengék a digitális képességek, sok a korai iskolaelhagyó.

A befektetéseknek vonzza a fejlett közlekedési infrastruktúra, az EU legalacsonyabb társasági adója, a „munkavédelmi szabályok lazasága, a környezetvédelmi szabályok laza betartatása és a bőkezű állami támogatások”. Ugyanakkor a vállalatokat akadályozzák a „kiszámíthatatlanul változó szabályok, az Állam túlnyomó szerepe a hazai üzleti tranzakciókban, bizonyos (különösen külföldi) cégekkel szembeni ellenségessége, a korlátozott kormányzati hatékonyság, magasnak érzett korrupció és a gyenge verseny a kulcsfontosságú ágazatokban”, valamint a nem hatékony korrupció elleni rendszer. A magántőkealapok száma és mérete is nő, 2024-re már a GDP több mint 2,5 százaléka a vagyonuk. Ezeket „különösen kormányzati kapcsolatokkal rendelkező személyek használják, mert az offshore cégekhez hasonlóan névtelenséget biztosít.”

A növekedés egyenlőtlenül hat, a magasabb jövedelműekkel bőkezű, míg a szegényebbeket többek között a rosszul célzott támogatások sújtják. A szegénység és a társadalmi kirekesztettség nő, különösen a gyerekek között, visszafordítva a hosszú távú javuló irányt. A kormány újraelosztási intézkedései alig hatottak a jelentés szerint, a szociális védelem tovább gyengült, az adórendszer aránytalanul sújtja az alacsony bérűeket az egykulcsos jövedelemadó és a magas áfa miatt. Közben a jól keresőknek kedvez, hogy a megtakarításaikat magas kamatú állampapírokba fektethették (csak ezzel a GDP 0,4 százalékának megfelelő vagyont csatornáznak át hozzájuk 2025-ben a jelentés szerint), a családi adókedvezményeket és lakáshiteleket is ők tudják jobban kihasználni.

Egészségügyre GDP-arányosan az egyik legkevesebbet költötte Magyarország az EU-ban, de a magyarok a saját zsebükből többet költenek erre (különösen gyógyszerekre) más uniós országokhoz képest. Magyarország az egészségügyi dolgozók számában is az utolsók közt áll, miközben a rendszer kórházközpontú, sok az ágy, de kevés a háziorvos. A várható élettartam a legalacsonyabbak, a szív- és érrendszeri, valamint a rákos megbetegedések aránya a legmagasabbak között van az EU-ban. (Bár ahogy korábban írtuk, utóbbinak statisztikai okai is lehetnek.)

A jelentés mellé olyan ajánlásokat javasol az Európai Bizottság a tagállami Tanácsnak, mint például:

• költsön többet védelemre;
• az ilyen kiadásokra adott kivétel mellett vessen véget a túlzott államháztartási hiánynak;
• vezesse ki az ársapkákat;
• javítsa a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, miközben a nyugdíjak mértéke továbbra is megfelelő marad, különösen a jövedelmi különbségek kezelésével;
• sürgősen pörgesse fel a helyreállítási terv végrehajtását (a hozzá tartozó alapból viszont még nem kérhet rendes kifizetést);
• kerülje az önkényes adminisztratív beavatkozásokat és testre szabott jogszabályokat, hogy bizonyos cégeknek kedvezzen vagy épp akadályozza azokat;
• tegyen konkrét lépéseket a fosszilis üzemanyagok kivezetésére, különösen a dízelnél és azoknál, amik akadályozzák az áramosítást a lakóházaknál;
• javítsa a természetes vizek visszatartását és a szemét kezelését;
• javítsa a szociális segélyeket és munkanélküli juttatásokat.

A javaslatokról a miniszteri Tanácsban egyhangúlag döntenek. Vagyis az elfogadásukhoz a magyar kormány beleegyezése is kell, ahogy korábban is, bár ez eddig sem akadályozta abban, hogy részben az ajánlásokra hivatkozva például a 13. nyugdíj elvételével riogasson.