Lazítsanak a magyar költségvetési gyeplőn, javasolta az Európai Bizottság
Ne lépjenek semmilyen irányban tovább a túlzott magyar államháztartási hiány miatt indított eljárásban, de nyissák ki a védelmi kiadásokra szabott kiskaput, javasolta szerdán az Európai Bizottság a tagállami Tanácsnak.
A koronavírus-járvány alatti szünet után tavaly indítottak ismét eljárásokat a szabálytalanul sokat költekező tagállamok, köztük Magyarország hatóságai ellen. A mostani csomagban Magyarországnál nem javasoltak új lépést.
Az eddigi terv szerint 2026-ra kellett volna a szabályos, bruttó nemzeti össztermékhez (GDP-hez) képest három százalékos szintre gyalulni az államháztartási hiányt. Mostanra viszont egy új lehetőséggel is élhetnek a tagállamok a védelmi kiadásokra. Az Európai Bizottság márciusban mutatott be egy csomagot, aminek a részeként GDP-arányosan akár másfél százalékos többletköltekezést engednének. A kivételt négy évig, 2025-től 2028-ig alkalmazhatják.
A lehetőségre 16 tagállam, köztük Magyarország kormánya jelentkezett be. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pár hete közölte, hogy a kivételnél az EU elismerné: 2021 és 2022 között a magyar kormány 0,8 százalékkal növelte a védelmi kiadásokat, ami általános mozgásteret biztosít, a maradék 0,7 százalék mehet védelmi kiadásokra. A plusz mozgástérrel együtt így jövőre 2,9 százalék helyett 3,7 százalék lehetne a hiány.
A jóváhagyó ajánlás tervezete – amire hivatalosan még a tagállami Tanácsnak is rá kell bólintania – 2021 és 2025 között 0,9 százalékkal számolt. A dokumentum szerint
„Magyarország a kérelmében kifejti, hogy a fokozódó geopolitikai feszültségek közepette Oroszország Ukrajna ellen folytatott agressziós háborúja és az európai biztonságra jelentett fenyegetése egzisztenciális kihívást jelent az Uniónak, ami a védelmi kiadások jelentős növelését teszi szükségessé”.
Az ajánlás alapján az Európai Bizottság úgy számolt, hogy GDP-arányosan a hiányt 1,3, az adósságot pedig 2,4 százalékkal dobná meg a többletköltekezés 2028-ra. A magyar kormány tudomásul vette, hogy ezt később – tehát bőven a 2026-os választás után – ki kell igazítania.
Az EU az államháztartási hiány mellett különféle gazdasági egyensúlytalanságokat is figyel. Itt hat tagállamban, köztük Magyarországon látnak kilengést. Még súlyosabbnak ítélték meg a helyzetet Romániában, ráadásul ott a bizottsági értékelés szerint a túlzottdeficit-eljárásnál se sikerült tartani a tervet. Szerdán az osztrák hatóságok ellen is új procedúra megnyitását javasolták a magas hiány miatt.
